Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Itthon vagyok_02

     Véletlenül kezembe került Dálnoki Miklós Béla vezérezredes hadparancsa, amely így hangzik:

    

     „Magyar forradalmárok! Vörösök! Kommunisták!

     Mindenki tudja, hogy múlt év október 15-én Kormányzó urunk kiáltványának napján csapataimnak fegyverletételi parancsot adtam és nyomban tárgyalásokat kezdtem az orosz összekötő tiszttel, hogy csapataimat a németekhez hű maradt Honvédséggel szemben bevethessem. Ezen ajánlatomat az orosz hadvezetőség eddig még sajnos, nem fogadta el, de alkalmat adott, hogy Sztalin marsall legkegyesebb fennhatósága alatt kormányt alakíthassak. Minisztereimmel egyetértőleg elhatároztam, hogy kormányomat a fasiszta kutyák leküzdésének szolgálatába állítom.

     Meggyőződésem és hitem, hogy a jövőben istenfélő, a magántulajdon őrületében tobzódó nacionalista népeknek és államoknak nincs többé létjogosultságuk a világon, amelyet Sztalin marsall és a Kommunista párt világforradalma fog kialakítani.

     Mindezen szempontok figyelembevételével elhatároztam, hogy programmot adok és 12 pontban foglalom össze mindazt, amit a labancoktól és a németektől felmentett Magyarországon tenni akarok.

     1. Magyarország, mint olyan, felvételét kéri a Szovjetunióba és beolvad annak államai közé.

     2. A pengő érvényét veszti, helyette a rubelt vezetjük be fizetési eszközként.

     3. A földtulajdon megszűnik, a nagy és kisbirtok teljes összeolvasztásával a Szovjetunióhoz hasonlóan, állami nagybirtokokat alapítunk, amelyeken a fasisztáktól és nyilasoktól elkényeztetett parasztokat munkára tanítjuk.

     4. A nyugdíj a mai nappal megszűnik, mert aki nem dolgozik, ne is egyék.

     5. A rendeletek és törvények végrehajtásának ellenőrzését ideiglenesen, amíg saját rendőrséget nem állíthatok fel, az NKWDIGPUI szerveire bíztam, hogy akaratomnak minden eszközzel érvényt szerezzek és megtörjem a fasiszták és labancok és más papok járószallagjához szokott ellenforradalmárok ellenállását.

     6. Az egyházak igazgatásának ellenőrzését a görögkeleti egyházi főhatóságoknak rendelem alá és egyben az összeesküvések szövésére különösen alkalmas fülgyónást ideiglenesen megtiltom.

     7. Az ipari szakmunkásság megszervezését és ellátását a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsának magyar tagozatára bízom.

     8. A zsidóságot jogaiba visszahelyezem, a fasiszták és nyilasok által elrabolt ingóságaikért az urak és parasztok terhére kárpótolom őket.

     9. Felvilágosodottságunk bizonyságára Munkácson zsidó tudományegyetemet alapítok.

   10. Az ország ritkábban lakott részein, különösen pedig az ipari szakmunkások hiányának pótlására megengedem, hogy a Szovjetunió kormánya velem történendő előzetes megállapodás alapján Magyarország területére más nemzetiségű családokat betelepítsen.

   11. Az általános védkötelezettséget 15-65 éves korig elrendeltem, s mivel most új magyar hadsereget felállítani lehetetlen, a hadköteleseket a diadalmas vörös hadsereg kötelékeihez vonultatom be.

   12. A Szovjetunió szokásaihoz és szervezetéhez híven a hadkötelezettséget 15-40 éves korig a nőkre is kiterjesztem és ennek kiképzésére az orosz női hadsereg kiképző táborait veszem igénybe.

     Ezen ideiglenes programmomat katonás elszántsággal fogom végrehajtani és a közeljövőben minden, a kommunista világforradalom igényeit kielégítő rendelkezéssel.

     A Szovjetunióba beolvadt Magyarországot a vörös forradalom mintaállamává teszem és a diadalmas vörös hadsereg védelme alá helyezem.

      Valahol Magyarországon, 1945. január 1-én

 

 Dálnoki Miklós Béla

volt m.kir. vezérezredes

a magyarországi szovjetkormány miniszterelnöke

    

Jóváhagyta:

Tolbuchin tábornok

a magyarországi vörös

hadsereg főparancsnoka

 

     Kiadja: A magyarországi szovjet sajtóosztálya”

 

 

     Ökölbe szorul az ember keze, amikor ezt olvassa.

     A nyilasok minden faluban, városban felállították a nemzetőrséget, így nálunk is. A parancsnoka Vitéz Kántor János volt. Édesapám is tagja volt a nemzetőrségnek. Volt egy engedélyezett 6 m/m-es flóberem, ezt is igénybe vették a nemzetőrség céljára, majd az oroszok bejövetele után, mint minden engedélyezett fegyvert, úgy ezt is be kellett szolgáltatnunk, úgyszintén a 3 lámpás telepes Orion gyártmányú rádiónkat is.

     A nemzetőrség célja az volt, hogy abban a zűrzavaros időben őrködjenek a község, város békéje és nyugalma fölött. Még az oroszok bejövetele után is fennállott egy darabig, akkor szüntették meg, amikor már helyreállt a rend.

     Amikor az oroszok közeledtek, kidobolták, hogy aki el akar menekülni, az elmehet Németországba, a németajkúak közül sokan elmentek, különösen a Volksbund családok, a mi falunkból nem ment el senki.

     A község határában az árkász katonák irányították a munkálatokat. Hála Istennek, ezekre a lövészárkokra nem lett szükség, nem itt állt meg a front, itt harc nélkül keresztülmentek. Ezek a katonák nem mentek tovább, hanem itt maradtak, átöltöztek civilbe, az egyiknek odaadták az én civil ruhámat, itthagyta helyette a katonaruháját. Édesapám az ő katonaruháját, 2 db pisztolyt be is szolgáltatta. ugyanis a lakosságot felhívták, hogy a tulajdonában lévő katonai holmikat szolgáltassa be.

     Az oroszok átvonulása után a falu népe közül sokakat kirendeltek munkára a frontra fogattal és gyalogosan. Lövészárkot ásattak a gyalogosokkal. A fogatosokat szállításra használták fel. Édesapám Bolhón volt kb. két hétig. Ő nem lövészárkot ásott, hanem a konyha körül dolgozott, az oroszok részére fürdővizet készített. Sokszor emlegeti, hogy az ottani uradalmi magtár, górék tömve voltak terménnyel. A községet kiürítették, úgyhogy a falu lakatlan volt. A kirendelt fogatoknak egy részét a magtárban helyezték el, úgyhogy a lovak térdig álltak az árpában és a zabban. A sok értékes gabona, abrak, széna így pocsékolódott el, a háború martalékává lett.

     Két hét után hazaengedték azt a csoportot az oroszok, amelyikben édesapám is volt, s ők nagy örömmel jöttek haza. Édesapám és a csoportja még szerencsésebbek voltak, mert voltak a faluból olyanok is, akik egy hónap után jöttek haza.

     A szomszédos nagy gazdaságban, Gróf Széchenyi István lajosházai gazdaságában a magtárban 90 vagon szemes termény volt raktározva, amikor az oroszok bejöttek, de ezt a nagy értéket is elfújta a háború szele. A nagy jószágállományból is alig maradt valami. A gazdaság juhállományát, amely kb. 700 db volt, a bolgárok Murakeresztúrig hajtatták a juhászokkal, ott vették át. De nemcsak a lajosházai nagygazdaságnál volt ez így, hanem mindenütt a nagy gazdaságainknál. Nemcsak a nagy gazdaságok szenvedtek anyagi károkat az átvonulás alatt, hanem a kisgazdák is. Sokaktól elvitték a lovaikat, teheneiket. Gondoljunk csak a frontba eső községekre, milyen nagy anyagi károkat szenvedett az itteni lakosság. Az ország javai, értékei szabad prédájává lettek a háborúnak. Vitte a német, az orosz, a bolgár, a partizán, meg még a magyar is, bizony a végére eléggé megapadt, amikor a háború befejeződött.

     A községünkben orosz csapatok nem voltak, mert az őszi esőzéstől felázott agyagos úton járműveikkel nem tudtak bejönni. A községünknek országútja nem volt, s így a község lakossága az oroszoktól nem sok anyagi kárt szenvedett.

     A községünk lakossága nem az oroszoktól, hanem a bolgároktól és a partizánoktól szenvedett anyagi veszteséget, ezek nagy létszámmal lepték meg a falunkat. A bolgár zenekar is itt volt néhány napig, úgyszintén a lókórházuk is. Az alakulatuk és a zenekar innét Harkány környékére lett irányítva. Itt Harkány környékén a bolgár csapatok nagy veszteségeket szenvedtek. A balkáni német hadsereg Drávapalkonya környékén átjött a Dráván, egészen Harkányig jöttek be. Itt bolgár csapatok álltak velük szemben. A bolgár csapatoknak aztán az oroszok jöttek segítségül, így visszaverték a betört német hadsereget, ez a hadsereg aztán Horvátországon keresztül visszahúzódott Németországba. mint már említettem, hogy Tito partizánjai is tették itt tiszteletüket. Állítólag Tito azt mondta nekik, hogy mutassák meg a magyaroknak, hogy nem olyan barbárok, mint a magyarok. Hát ami azt illeti, a kultúrájukat eléggé bemutatták, úgyhogy senki se kér belőle még egyszer. Sok gyermek és nő volt közöttük. A partizánok alakulata elég szedett-vedett népség volt. A bolgárokkal együtt sok bort megittak. Hordóstul hordták a poklosi szőlőhelyről a bort. A szeszfőzdében pálinkát is főztek, úgyhogy egészen otthonosan érezték magukat, a hordók dongáját is felhasználták tüzelőanyagnak. A szerb nép mestere a pálinkafőzésnek, ott mindenki szabadon főzhette, nem úgy, mint minálunk. A dohánytermelés és a vadászás is szabad volt. A partizánok és a bolgárok mind Berlinig akartak menni, de azt hiszem, hogy Berlinig nemigen értek el. Mikor a bolgárok bejöttek, ágyúkat is hoztak magukkal. Az egyiket a mi házunk háta mögött helyezték tüzelőállásba. A tüzelőállás körül lombos eperfák voltak, úgyhogy eléggé jól volt álcázva. A szüleim is nagyon féltek, hogy az ablakok ki fognak tördelőzni, ha az ágyú a tüzet megkezdené, másrészt attól is féltek, hogy ha a visszavonuló németek ellentámadásba mennek át, s bemérik a bolgárok ágyúját, s lőni kezdik az ütegállást, akkor a mi házunkat is összelődözik. Azonban hála Istennek, az ágyú csöve néma maradt, a németek se mentek ellentámadásba, úgyhogy a községünknek ezen a téren anyagi vesztesége nem volt. A front messze került tőlünk, Bolhó-Kisbajom-Kutas-Nagybajom-Rinya községek, Nagyatád-Marcali vonalán húzódott és hullámzott hónapokon keresztül. A visszavonuló német és magyar sereg, főképpen az utóvéd németek, Szigetvárról, a Gere-malomtól, Németladról lődöztek vissza az oroszokra.

     A balkáni német hadsereg betörésével egyidejűleg a somogyi frontokon is nagy támadást intéztek a németek a bolgár és orosz csapatok ellen, úgyhogy egészen Kaposfőig előretörtek, azonban tovább nem tudtak már jönni, nem futotta az erejükből, a balkáni hadsereget visszaverték, úgyszintén a somogyi frontokon lévő német hadsereg is visszavonult előbbi helyére. Az ágyúdörgés tompa, mély moraja idehallatszott hozzánk is, pedig ugyancsak messze voltunk a fronttól.

     Thury Péter cegléd-szentmiklósi bérlő is a mi falunkba húzódott be a családjával együtt, az ő jószágállománya, terményeinek nagy része is elkallódott az átvonulás alatt.

 

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                     Következő olal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN