Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

A tótszentgyörgyi iskola története

 

Az iskoláztatás kezdetei

 

Az 1774-ben kelt református egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az isteni szolgálat a településen  nem gyakoroltatik. Az idős emberek emlékezete szerint már 62 évvel korábban volt prédikátoruk, majd mestert tartottak, aki levita név alatt prédikálhatott: heti könyörgést tett és temetett is, mintegy 24 esztendőn keresztül. A feljegyzések 1723 -1743 között egy Csicskár János nevű levitáról, sőt egy Samu deák nevezetű rektorról is említést tesznek, majd 1743 előtt Ágoston János levita nevét említik. Azonban az akkori inspector és tiszttartó elűzte őt a faluból. Hiába fordultak a megyei főispánhoz kéréssel, levita alkalmazásához nem kaptak engedélyt, azonban mesteréhez igen.

 

A tanítók az alábbiak szerint követték egymást:Szentesi Sámuel (1788), Somogyi Sándor praeorans, rektor (1789 előtt),  Demeter Gábor rektor (1807 előtt), Tóth Mihály rektor (1810 előtt),  Dékány István rektor (1810-1811) Bot János rektor (1811-1814), Kovács József rektor (1814-1815),Szakáll Mihály rektor (1815-1817), Őri Ferenc rektor (1817-1818), Sárosi Ferenc rektor (1818- )  Csuka János rektor (?-1820), Rát János rektor (1820-1822), Kozári János rektor (1822-1824), Demeter Gábor rektor (1824-1826)  Babocsai Ferenc rektor (1826-1827), Vóti Ferenc rektor (1827-1828), Bot János rektor (1828-1836), Dienes János rektor (1836-1840), Hampó János rektor (1840-1843), Sarkadi János rektor (1843-1847), Sárközi Benjámin tanító és jegyző (1847-1852), Babólcsai Ferenc tanító és jegyző (1852-1853), Varga Dániel tanító (1854-1856), Szombathi Lajos tanító (1856-1858), Józan Benedek tanító (1858-1859), Szűcs János tanító (1859-1860) Király Károly tanító ( 1860-1861), Kuthy István tanító ( 1861 - 1862). Miután a tanítói lak teljesen lakhatatlanná vált, a  mester eltávozott, s egy időre Nagy László lelkész vette át a tanítást az 1862/1863-as tanévben. Majd ifjú Verbai István (1864-1866) és  Bíró János (1866-1904) következett tanítóként. Bíró János munkájával a presbitérium nem volt elégedett, az oktatás hatékonyabbá tételére és a testi fenyíték mérsékletes alkalmazására többször felhívták a  figyelmét, majd tanító váltást is kértek

 

Az iskolák felügyeletét, irányítását a mindenkori lelkészek látták  el, ők voltak az iskolaszék elnökei is, ezért is örökítjük meg nevüket: Szentesi Sámuel lelkész (1789-1795), Somogyi Sándor lelkész  (1795.-1798), Baksai László ( 1798 március 26-án exmittáltatott tótszentgyörgyi lelkésznek, 1798. március 29.- 1812. március 11-ig volt először itt lelkész.), Dezső János lelkész (1812-1814), Kovács József lelkész (1814-1815), Baksai László lelkész ismét (1815-1824. augusztus 27-ig. 1824-ben meghalt.), Szigeti Péter lelkész (1825-1829) Bakó Benjámin lelkész (1829. augusztus 30.- 1840. november 2.), Sallós György lelkész (1840. június 13 .- 1942. december 28.) Erős Dániel lelkész 1843. március 12.-1849. február 6.), Matolcsi Sándor lelkész (1849-1856), Nagy László lelkész ( 1856-1883), Búza József h. lelkész (1883-1884), Vargha Lajos lelkész (1884-1901), Fancsik János lelkész (1901-1903), Pázmány Vince h. lelkész (1903), Szekeres László h. lelkész (1903-1905), Mészáros János lelkész (1905-1931),Somogyi István h. lelkész (1931), Madarász Endre h. lelkész (1931-1932), Bódis Sándor lelkész (1932-1942), Varasdy Imre lelkész (1942-1947).

 

A tanulói létszámok alakulása az általunk ismert tanévekben:

tanév

tanuló

megjegyzés

tanév

tanuló

megjegyzés

1829/30

13

 

1871/72

29

 Rendszeresen járt iskolába 19 fő.

1830/31

16

 

1873/74

42

 

1831/32

14

 

1874/75

32

Rendszeresen  járt iskolába 19 fő

1832/33

10

 

1875/76

28

 

1833/34

16

 

1876/77

26

 

1834/35

16

 

1877/78

30

 

1835/36

24

 

1878/79

24

 

1836/37

20

 

1879/80

16

 

1837/38

15

 

1880/81

18

 

1838/39

16

 

1881/82

11

 

1847/48

21

 

1882/83

22

 

1849/50

23

 

1883/84

33

 

1850/51

22

 

1884/85

36

 

1851/52

20

 

1885/86

28

 

1852/53

24

 

1886/87

29

 

1853/54

37

 

1887/88

30

 

1856/57

35

 

1888/89

38

 

1858/59

37

 

1889/90

45

 

1860/61

30

Rendszeresen járt iskolába 25 fő.

1890/91

48

 

1864/65

24

A vizitáció napján  jelen volt 11 fő.

1892/93

33

+12 fő ismétlő iskolás

1865/66

32

 

1893/94

31

+14 ismétlő iskolás

1868/69

23

  Rendszeresen járt  iskolába 19 fő.

1894/95

31

+15 ismétlő iskolás

1869/70

28

 

1895/96

34

+16 ismétlő iskolás

 

   Az 1869. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv az iskolatanító éves díját is rögzítette az alábbiakban:”1./ Készpénz 12 azaz tizenkettő forint. 2./ 20 azaz húsz pozsonyi mérő gabona megtisztítva, melynek fele búza, fele rozs. 3./ 10 azaz tíz p. m. csutás kukorica  tetejével. 4./ 10 azaz tíz mázsa előszéna. 5./ 10 azaz tíz öl fa. 6./ A háznál lévő kertet felszántják. 7./ A tanítói hivatalhoz tartozik ¼ telek és négy hold legelői illetéke egy tagban, mely földeket a tanító maga miveltet és az adót is maga fizeti a földektől. 8./ A tanító által e nevezett birtokon kimutatott fél hold kenderföldek kétszer megszántanak, a tanító által adott maggal elvetik, eltakarítják, a kendert hazahozzák, áztatni el- s visszaszállítják. 9./ A malomba az őrölni valót odaviszik, a lisztet hazahozzák. 10./ Minden tanköteles gyermektől fizetnek az illetők 75, azaz hetvenöt krajcárt, két felöntő csutás kukoricát tetejével. 11./ Az épületeket tisztán s a kerítésekkel együtt jó karban  tartani a gyülekezet kötelessége. 12./ Halott temetéséért a főtiszt. felsőség rendelete szerint. Minden kötelezettségek Advent első vasárnapjára teljesítendők.”

 

A tanítói lak teljesen lakhatatlanná vált 1862-ben, ezért 1867-ben új iskolát kezdtek el építeni, amelynek befejezése csak évek múlva történt meg. Az utcafronton volt a tanítói lakás, az udvari részben a tanterem.

 

 A  református  gyülekezet 1938-ban – Pirokhoffer mérnök tervei alapján -  10 000 pengő államsegéllyel és a Községi Legeltetési Társulat 2 000 pengő támogatásával  új iskolát és tanítói lakást építtetett a mai Fő u. 55. sz. alatt. Avatására 1938. augusztus 28-án egy szép ünnepség keretében került sor. Ez volt akkor a környék legszebb iskolája. Az új épületben a tanterem az utcafrontra került, a tanítói lakás pedig az udvari részre.

 

Az iskola tanfelszerelése 1864-ben csupán egy fali olvasó és számolótábla volt. Az 1870-es évektől 600 négyszögöles községi faiskola is volt a tanító felügyelete alatt, amelyet a gyermekek gyakorlati oktatásában is felhasználtak.  

 

Iskola a XX. században:

 

Bíró János tanító végül 38 évi szolgálat után távozott a községből. Az őt követő tanítók: Miskei Sándor (1904-1905), Puskás István (1905-1906), Soós Andor (1906-1907) és Kozma Sándor  (1907-1909). Az 1909/1910. tanévben Mészáros János lelkész – tanító látta el a mesteri feladatokat. Ezt követően végre hosszú időre állandó tanítója, igazi „lámpása”lett a falunak Tönkő László személyében, aki 1910-1948-ig élt és tanított Tótszentgyörgyön. ( Betegsége miatt az 1943/44. tanévben leánya, Tönkő Klára helyettesítette, aki óvónő volt.) Tanítványai – idős emberként –  hálával emlékeztek vissza egykori tanítójukra. Dr. Királyi Ernő: „Egykori néptanítónk keze alatt olyan ifjúság nőtt fel, amelyre az utókor méltán lehet büszke. Ő olyan tanító volt, aki a tanítói hivatásából eredően vallásosságra, a szülők szeretetére, az idősek megbecsülésére, hazaszeretetre, önfeláldozásra nevelt, amit a Hősök kövébe vésett nevek is igazolnak.”A hálás utókor a volt iskola falán 2002.május 26-án emléktáblát avatott egykori igazgató-tanítójának. Id. Szabadi Sándor - egykori tanítvány - avatóbeszédében így emlékezett vissza mesterére: „ Tanító úr köszönjük, hogy fáradságot nem kímélve megtanított bennünket a közismereti tárgyakon kívül a hazaszeretetre, az ősök és a hősök tiszteletére, a szülők és az idősebbek iránti tiszteletre és az egyházunkhoz való hűségre.”

   A tanulói létszámok további alakulása:

 

tanév

létszám

megjegyzés

tanév

létszám

megjegyzés

1900/01

32

 

1919/20

26

 

1901/02

24

 

1920/21

32

+9 ismétlő iskolás

1902/03

19

 

1921/22

26

+7 ismétlő iskolás

1903/04

24

 

1934/35

51

+23 továbbképzős

1906/07

46

 

1935/36

41

 

1909/10

41

+10 ismétlőiskolás

1941/42

44

Az 1-+7 osztályban, +14 továbbképzős

1910/11

33

+9 ismétlő iskolás

1942/43

46

1-8 osztályban, +6 továbbképzős

1912/13

32

+11 ismétlő iskolás

1943/44

52

 

1-9 osztályban, mivel a háború miatt meghosszabbodott egyesek tankötelezettsége

1913/14

34

+10 ismétlő iskolás

1944/45

54

 

1-9 osztályban, mivel a háború miatt meghosszabbodott egyesek tankötelezettsége

1914/15

35

+16 ismétlő iskolás

1945/46

46

1-8 osztályban

1917/18

35

+9 ismétlő iskolás

1946/47

40

 

1918/19

37

 

1947/48

45

 

 

 

 

 

A tótszentgyörgyi református iskolában a református és katolikus vallású gyerekek együtt tanultak. A falun kívül Görösgalból és Gombkötő pusztáról is jártak be gyerekek. Szüleik földművesek, iparosok és cselédek voltak. Az 1960-as évektől termelőszövetkezeti tagok és ipari munkások gyermekei látogatták az iskolát.

 

Az államosítástól a megszűnésig

 

Az 1948. évi államosítást követően – a nagydobszai iskola fiók-, majd tagiskolájaként -  is egy ideig 1-8 összevont osztályban, egytanítós rendszerben folyt az oktatás, majd az 1951/52. tanévből két tanulócsoportban, 1-4, illetve 5-8. osztályban tanítottak egészen az 1967/68. tanévig. Ekkor   a felső tagozatosok átkerültek Nagydobszára, s csak az 1-4. osztály maradt Tótszentgyörgyön..

Az iskola pedagógusai: Tarjáni Józsefné (1949-1953), Almási József (1951-1952), Vörös Tivadarné (1952-1953), Alexy Ágnes (1953-1955), Hegedüs Istvánné (1953 – 1971), Bán Ferencné (1955-1958). Az utolsó tanító Török Ilona (férjhezmenetele után Somogyvári Jánosné) volt, aki 1958 - 1977-ig – az iskola megszűnéséig -  dolgozott Tótszentgyörgyön.. Iskolai feladatai mellett ő volt az 5399. sz. Asztalos János Úttörőcsapat vezetője, tánccsoportot szervezett, vezette a klubkönyvtárat és a községi krónikát. 1984. december 7-én délelőtt, hivatása teljesítése közben, kicsiny elsősei körében halt meg Nagydobszán. Tanítványai 2006. július 16-án emléktáblát avattak tiszteletére az egykori tótszentgyörgyi iskola falán.

 

A tanulói létszámok alakulása:

 

tanév

létszám

megjegyzés

tanév

létszám

megjegyzés

1950/51

48

 

1963/64

19

Nincs alsó tagozatos adat, csak felsős

1951/52

46

 

1964/65

43

 

1952/53

35

 

1965/66

43

 

1953/54

37

 

1966/67

41

 

1954/55

33

 

1967/68

41

 

1955/56

49

 

1968/69

19

Felsős adat nincs, csak alsós

1956/57

45

 

1969/70

15

 

1957/58

40

 

1971/72

15

 

1958/59

42

 

1972/73

19

 

1959/60

41

 

1973/74

25

 

1960/61

43

 

1975/76

25

 

1961/62

51

 

1976/77

24

 

1962/63

30

 

-

-

 

 

     

Két évszázados működés után hivatalosan 1977. augusztus 31-ével szűnt meg a tótszentgyörgyi iskola. Ezt követően az alsó tagozatos gyerekek is a nagydobszai iskolába jártak.

                                                                                                                               Kolics Pál

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke  Szigetvár, 2009, 210.

Dobsza és körzete 40 éve, 1985, 50.

Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból, Pápa, 2002, 384.

A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760, Pápa 2009, 309, 364.

Kolics Pál: Lámpások Szigetvár és vidékén II. , Szigetvár, 2008, 123.

Lelkészi és tanítói díjlevelek, 1929, DREL, Pápa

Tótszentgyörgy, kézirat, DREKK O, Pápa, 1194./13.

Tótszentgyörgyi Ref. Elemi Népiskola iratai 1876-1948, Somogy Megyei Levéltár VIII. 594. 

Tótszentgyörgyi Általános Iskola iratai, 1950 – 1977, Nagydobszai Általános Iskola irattára

 

A fényképfelvételeket id. Szabadi Sándor bocsájtotta rendelkezésemre.

 

Szójegyzék

exmittal – kiküld, kirendel

főispán  -  a megye élén álló méltóság

inspector – felügyelő, uradalmi intéző

levita – előkönyörgő, leányegyházak tanítója, az istentiszteleteket is elvégezheti, de szentségeket

             nem szolgálhat ki

mester – tanító

praeorans rektor – előkönyörgő tanító

presbitérium – a gyülekezet vezetősége a Református Egyházban

prédikátor – református lelkész

tiszttartó – nagyobb uradalmakban főbb rangú gazdatiszt

vizitáció -  megvizsgálás, ellenőrző vizsgálat

 

Rövidítések

DRELK       =  Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára, Pápa

h.                 =  helyettes

p. m.            =  pozsonyi mérő

 

Mértékek

krajcár – a forint váltópénze

öl fa – 1 erdei öl

pozsonyi mérő – 74 icce = 62,08 liter, illetve 46,56 kg.

 

(Megjelent az Új katedra című lap 2011. decemberi számának 16-17. oldalán

http://www.ujkatedra.hu/fooldal-090604-14  )

 

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN