Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli evref püspök úr Belső-somogyi egyházlátogatásáról 1898.ápr.17-május 15. között

 

Emékkönyv

Főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök úrnak a belső-somogyi ev. ref. egyházmegyében

1898. ápr. 17-től május 15-ig tartott egyházlátogatásáról

Kaposvár 1899

 

 

A könyvben Tótszentgyörgyre vonatkozó megemlékezés:

 

                               Statisztikai adatok

 1. Az egyház népessége: 332

 2. Született: 4

 3. Meghalt: 5

 4. Házassági életre lépett: 3

 5. Confirmáltatott: 8

 6. Törvénytelenül együtt élők: 3

 7. Házasságra egyházi áldást nem kért: 2

 8. Mindennapi iskolaköteles: 28

 9. Ismétlő iskola köteles: 15

10. Iskolai könyvtár, kötetben: -

11. Takarékmagtár: Búza - 120 hl

12. Tőkepénz: 460 ft

13. Adósság: -

 

                      Egyházi adó

Legtöbbet fizet:

Telkes: Káró József - 37 frt 60 kr.

Zsellér: Gere József - 4 frt

Legkevesebbet fizet:

Telkes: Bata János - 5 frt 95 kr.

Zsellér: Csikesz Ferencz - 2 frt

 

Lelkész: Vargha Lajos sz. 1852, Tótszentgyörgyön szolgál 1884 óta

Tanító: Biró János sz. 1841, Tótszentgyörgyön szolgál 1866 óta

Gondnokok: Lombár István, Kovács Ferencz

Presbiterek: Pap István, Gáspár József, Lombár József (alsó), Jancsi József (közép), Radics György, Káró József, Gál József, Burcsa József

Pót presbiterek: Sértő István, Gál József (alsó).

 

E községet az öregektől hallott elbeszélés szerint két házzal három család szállotta meg: a Tóth, Marót és Jancsi család, de hogy melyik évben, az bizonytalan. Az bizonyos, hogy a reformátió első századában már itt lakott az említett három család, melyek egyikéről, a Tóthról, Tótszentgyörgy neve lett a falunak. Ezek az ősmegszállók már kihaltak, csak a nevük maradt meg emlékezetben. A most élő Jancsi család már nem az ősmegszálló Jancsiktól származik.

A feljegyzések szerint ezen egyháznak eredete a régiség homályába enyészik el, mint a legtöbb egyházunké. A mostani legöregebb emberek, még az elhunyt apák szájról szájra való átadásaik után sem emlékeznek az ecclésia régi történetére. Azonban Baksai László lelkésznek 1810. évből vannak az ecclesia számadó könyvében a régi történetről jegyzetei, melyeket az akkori öregek emlékezete után tett. Ezen jegyzetek azt bizonyítják, hogy már a török ideje alatt volt az ecclesiának kőtemploma és papja. A kőtemplom azonban elpusztulhatott s Szigetvárra hordatott az akkori török basa parancsára, hol annak kövei a megrongált várfalak kijavítására fordíttattak. És pedig az elhordás úgy történt, hogy Tótszentgyörgytől kezdve egy-egy lépés távolságra emberek állíttattak egész Szigetvárig, s ezek a téglát kézről kézre adták, estve mindenkinek ott kellett lefeküdni, ahol állt, hogy másnap korán reggel a munkát elkezdhessék, s a téglát kézről kézre adogathassák. A szétrombolt kőtemplom helyett építettek újat, de már csak fából, a régi kőtemplom ajtaját alkalmazván ezen új templom ajtójául. Ezen fatemplom fennállott 1793-ig, mikor a mostani kis kőtemplom végleg elkészült.

Hogy a ref. vallású keresztyéneknek volt itt már a régi időkben prédikátoruk is, abból gyanítható, miszerint számos úrasztalához való készületek ma is megvannak. Nevezetesen egy czinkfedelű s alján mázas cserép korsó, mit Baksai László jegyzete szerint az akkor élők - az elhunyt apáktól vett hagyomány szerint - keresztelő edénynek, mások szerint az Úrasztalán bortartó edénynek állítottak, és az utolsó állítás hihetőbb, mivel keresztelő edénynek nagy és alkalmatlan lett volna.

Vannak több, piros, kék és fekete pamuttal kivarott keszkenők, melyek szintén az úrasztalára használtattak. Ezek nagyon hihetővé teszik, hogy ezen ecclesiában már a régi időben kellett lenni prédikátornak, de hogy kik voltak, nem tudni. Baksai László jegyzete szerint csak egynek emléke maradt fenn a régiektől, akit kis papnak neveztek. A csurgói gymn. levéltárában levő feljegyzés szerint a szabad vallás gyakorlata 1723-ban megszűnt. Ezen időben két praeorans1 tanító emléke maradt fenn. Egyik volt Ágoston Ferencz, másik Csicskár, kinek keresztneve nem tudatik. Ezen Csicskár nevű tanítónak Somogyi Sándor uradalmi tiszttel összeütközése lévén, ennek parancsára a határra kihordatott, s magát Merenyében húzta meg, a templom pedig elvétetvén gazdasági épület gyanánt használtatott. Ettől ez időktől kezdve 1788-ig, mintegy 65 évig, helyi templomukba nem járhatván a hívek, az egyház Merenyének filiája vagy társegyháza lett, s mint emlékezetben fennmaradt, véres verekedéssel váltak meg egymástól a merenyeiek és tótszentgyörgyiek.

Az 1788-ik évben a Helytartó Tanács megengedte a tótszentgyörgyieknek, hogy mivel oratóriumjuk és prédikátor házuk készen vagyon, maguknak prédikátort vihetnek. Ekkor rendeltetett ide tanítónak Szentesi Sámuel Istvándiból, ki a következő 1789. évben lelkészségre felavattatván megkezdte az újabb lelkészek sorát. Ez építtette a most fennálló, kicsiny de csinos templomot, 7 évi szolgálat után 1795-ben Kisbajomba vitetett.

Az 1793-ban épített mostani templom mennyezetén e felirat olvasható: D.O.M.S2. Ez imádságnak háza megújíttatott az örökké való szent háromság egy istennek dicsőségére amaz egek kegyelméből, egymás után következett emberi nemzetség három gyönyörűségeinek, Igazságot, Egyenességet és hív jobbágyokat vallás különbsége nélkül szerető római császároknak és királyoknak a Felséges II. Józsefnek, II. Leopoldnak, I. Ferencznek kegyelmes uralkodásuk alatt. Melynek építtésében szükséges fákkal kegyesen segített nagyméltóságú gróf Széchenyi Ferencz kegyelmes örökös földesurunk és ennek elkészítésében híven forgolódtak T. Szentesi Sámuel prédikátor úr, Szabó István öregbíró, Kovács Ferentz s Pál György kuratorok MDCCCXCIII esztendőben.

Lelkészlak: építtetett 1855-ben Matolcsy Sándor lelkész idejében s került 6 ezer forintba.

Lelkészek:

Szentesi Sámuel, 1789-1795 (Kisbajomba vitetett)

Somogyi Sándor, 1795-1798 (Magyar Egresre vitetett)

Baksai László, 1798-1812

Dezső János, 1812-1814

Kovács József, 1814-1815

Baksai László, másodízben 1815-1824 (itt halt meg)

Szigethi Péter, 1825-1829

Bekő Benjamin, 1829-1840

Sarlós György, 1840-1843

Erőss Dániel, 1843-1848

Matolcsy Sándor, 1849-1856

Nagy László, 1856-1883

Buza József, 1883-1884

Varga Lajos, 1884-től

 

Az iskola tanítóság újra felállíttatott 1798-ban. Első tanító volt Szentesi Sámuel. Innét 1830-ig a tanítók névjegyzékét összeállítani nem lehetett adatok hiánya miatt, de hogy ez időben is voltak tanítók, bizonyítják a számadó könyvek adatai, hol több helyen tanítási discretionalis kötelességek vannak bejegyezve.

Tanítók voltak:

Both János, 1830-1836

Dienes János, 1836-1840

Hampó János, 1840-1843

Sarkadi János, 1843-1847

Sárközi Benjamin, 1847-1852

Babolcsay Ferencz, 1852-1853

Varjú István, 1853-1854

Varga Dániel, 1854-1855

Verbay Dániel, 1855-1856

Szombathi Lajos, 1856-1858

Józan Benedek, 1858-1859

Szücs János, 1859-1860

Király Károly, 1860-1861

Kuthi István, 1861-1862

Nagy László lelkész, 1862-1863

Verbay István, 1864-1865 (itt halt meg)

ifj. Verbay István, 1865-1866

Bíró János, 1866-tól a mai napig (Csökölyből jött)

 

 

Hatvanból ápr. 20-án 8 órakor indult Antal Gábor a Dunántúli Egyházkerület püspöke kíséretével együtt a Pata Poklosi Apáti anyaegyházközség meglátogatására, Patára az egyházközség székhelyére. Az anyaegyházközségbe a két leányegyházközség (Molvány, Basal leányegyházközségek) vezetői és Tótszentgyörgy anyaegyházközség vezetői kaptak meghívást. Az anyaegyházközség lelkésze meghalt, így a gondozó lelkész Varga Lajos, a tótszentgyörgyi lelkész köszöntötte a magas vendégeket. Kilenc óra után kezdődött az egyházak vizsgálata, 11 órakor a templomban a püspök úr igehirdetésével folytatódott az egyházlátogatása.

Április 21-én reggel 8 órakor indult Patáról az egyházlátogatási körútra a püspök úr. Következett Nagy-Dobsza.

Egész úton díszes bandérium kísérte a menetet. Tótszentgyörgyön, melyen keresztül vezet az út, Főtiszteletű püspök úr egész kíséretével megállapodott hogy az egyháznak középületeit megtekintse. A lelkészi udvaron Vargha Lajos helyi lelkész úr szépen átgondolt beszéddel üdvözölte a főpásztort a presbiterium élén az egész gyülekezet jelenlétében, örömének adva kifejezést a felett, hogy míg tegnap a központi egyházban csak a gyülekezetnek presbiteriumát mutathatta be, most oly szerencsés, hogy bemutathatja kis gyülekezetének minden tagját, a kik legbensőbb ragaszkodás, legőszintébb tisztelet és szeretet által indíttatva sereglettek össze szeretett főpásztorunk fogadására.

Püspök úr válaszában örömének adott kifejezést, hogy Tótszentgyörgy is azon kevés gyülekezetek közé tartozik, a melyeken útja keresztül vezet, s így színről színre láthatja a gyülekezet minden tagjait s saját szemeivel győződhetik meg erről, miszerint a kisded egyházban nagy áldozatok árán is arra törekednek a hívek, hogy az anyagi téren is mindenek szép renddel legyenek, aminek bizonysága e díszes templom, a szép lelkészlak, melyek a kor követelményeinek teljesen megfelelnek; egyúttal bizonysága ez annak, hogy itt a hitélet, vallásos buzgóság, isteni félelem mely a buzgó áldozatkészségben nyilvánul, magas fokon áll és virágzik. Kérte a híveket, hogy legyenek méltók dicső őseikhez, a kik az evangéliumi hitet a legrettenetesebb küzdelmek között is megvédelmezve, megőrizve mint drága kincset hagyták reájuk. Ezeknek megmaradására az örökséget a maga teljességében hagyják ők is utódaikra a késő nemzedékre.

A lelkészlakunk néhány percig tartó megtekintése után tovább utazván Görösgal községben csatlakozott a nagydobszai egyháznak 12 lovasból álló bandériuma. A község határán a politikai község képviselőtestülete élén és nevében fogadta a magas vendéget Bencze Ferencz körjegyző úr. A válasz után harangzúgás között haladt a menet s "Isten hozott főpásztorunk!" felirattal ékeskedő szép diadalív alatt ért a lelkész udvarára, hol az összhangzatos énekkar szépen előadott alkalmi énekkel fogadta a Főpásztort. Ennek elhangzása után úgy a nagydobszai, mint a behivott egyházak presbitériumai nevében Barla Szabó János helyi lelkész üdvözölte a várva várt kedves vendéget.

 

(Az Emlékkönyvből a Tótszentgyörgyre vonatkozó részt kijegyzetelte: id. Szabadi Sándor. Tótszentgyörgy, 2004. január 7.)

 

1 Templomi szolgálatot végző, előimádkozó tanító

2 Deo Optimo Maximo Sacratum rövidítése. Jelentése: A fölötte jó és hatalmas Istennek.

 

***************************

 

  

 

(Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 9. évfolyam – 1898.II. Egyházi élet. Nagy Lajos: Püspöklátogatás a belső-somogyi egyházmegyében. 302-304. oldal.)

 

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. November
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN