Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

 

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Itthon vagyok_01

 

 

Itthon vagyok

 

 

 

1945. november 12-én szülőfalumban, Tótszentgyörgyön köszöntött a nap. A hosszú távollét után végre itthon, hazai környezetben lehettem. Mindent végignéztem. A szobákat, a gyümölcsfákat, az istállót a benne lévő jószágokkal, az ólakat, a sertéseket. Egy két q-a körüli hízót láttam a kerítésben, a disznóölés a hazaérkezésem idejére volt elhalasztva. Egy pár nap múlva meg is történt. Bizony, amikor mindent végignéztem, akadt volna tennivaló bőven, de a jelenlegi helyzetemben nem tudtam semmit se csinálni. Sokan eljöttek a falubeliek közül meglátogatni, eljött többek között a tanító úr és a tiszteletes úr is. Érdeklődtek, hogy hol, merre jártam? hol sebesültem? Alig győztem a sok kérdésre feleletet adni.

     Eljöttek a rokonok is, amikor megtudták, hogy hazaérkeztem.

     Első dolgom volt, hogy a Németországban találkozott ismerőseimről hírt adjak a családtagjaiknak. Így izentem Győr Sándor merenyei nagytiszteletű úr feleségének Merenyébe, Jankovics József feleségének ugyancsak Merenyébe, Jakab János feleségének Molványba, levelet küldtem Lehőcz János feleségének Szőrénybe, Fógel János édesapjának Somogyvámosra. A fentiek családtagjaikkal tudattam, hogy az illetőkkel hol, mikor s milyen körülmények között találkoztam. A fent nevezettek Isten segítségével mind hazakerültek. Győr Sándor nagytiszteletű úr, Jankovics József hazaérkezésük után meglátogattak, Fógel János barátom pedig írt, amikor hazajött.

     Akkor még nagyon sokan voltak távol az otthonaiktól, amikor én hazajöttem Németországból.

     Így kis falumból is sokan hiányoztak még, akik Németországban vagy Oroszországban fogolytáborokban szenvedtek. Németországból előbb, Oroszországból utóbb jöttek haza. Az előbbiből jó kondícióban, Oroszországból bizony eléggé lesoványodva, meglehetősen gyenge állapotban, ami az erős fizikai munka mellett a gyenge élelmezésnek tudható be.

     Mint minden községnek, városnak, úgy ennek a kis községnek is volt vesztesége a véget ért háborúban:

     Dergecz János, Angyal Lajos, ifj. Darabos János, Rinyai Ernő szép fiatal életüket áldozták fel a haza oltárán.

     A harcok alatt eltűntek, de életjelt nem adtak magukról, valószínűleg ők is meghaltak: Radics János, Kelemen János és Szőke József. Az ő nevük is odakerül a hősi emlékműre.

A nevük aranybetűi azt hirdetik mindnyájunknak, s az utókornak, hogy a kard és a harc népe, a magyar katonanemzet hű fiai voltak mindnyájan, s az emlékük élni fog a magyar szívekben, mígnem a földön egy magyar szív dobog.

     A dicső elődök, az ősök és a hősök emléke kötelez, hogy a hazának hű fiai legyünk.

     A hősi emlékművek szerte az országban azt hirdetik:

„Megfogyva bár, de törve nem
Él nemzet e hazán”

 

     Szüleim elmondták, hogy mi is történt az alatt a 15 hónap alatt, amíg az otthonomtól s tőlük távol voltam mint katona és kórházi ápolt.

     1944 őszén a határt összeárkoltatták, a község népének kellett menni, a munkálatokat árkász katonák irányították. nagy esőzések voltak, úgyhogy nagyon rossz volt az út mindenfelé, sokan nem tudták befejezni az őszi kalászosok vetését.

     November 28-29-én foglalták el Pécset az oroszok, december 5-én jöttek be a faluba. Mivel nagy volt a sár, járműveikkel nem tudtak bejönni, így a község népe nem sokat szenvedett tőlük. Másrészt nem estünk bele a felvonulási útjukba. Hála Istennek itt a sík területen nem tudták az oroszokat megállítani, így nagy szerencsénkre nem estünk bele a frontba, s a kiürítési területbe se. A lövészárkokra nem lett szükség, a nagy részét az én hazaérkezésem után, 1946. év tavaszán temették be.

     Az orosz seregek fő felvonulási útja a Szigetvár-Kaposvár útvonal volt, bizony ezek a községek sokat szenvedtek. Oroszok huzamosabb ideig nem is tartózkodtak a községben, helyettük partizánok jöttek át Jugoszláviából, és bolgárok is voltak. Elég szedett-vedett népség volt mind a kettő. A partizánok között voltak még nők is. Mindkét társaság Berlinig akart eljutni, ami aligha sikerült nekik. A partizánok és a bolgárok megszállása alatt anyagi káraink is keletkeztek. A bolgárok egy lovat vittek el tőlünk, 6 kaptár mézet törtek fel, a partizánok csizmát, cipőt, pulóvert, itató vedret, bort, almát, az oroszok pálinkát, zseblámpát. Ezek az anyagi veszteségek a lovon kívül nem voltak súlyos természetűek. A felső szobánkban volt a partizán ítélőbíróság irodája, ahol a szökött, de elfogott partizánokat ítélték el, az elítéltek közül néhányat a pettendi erdőben ki is végeztek. A partizán, bolgár alakulatokon kívül menekültek is voltak beszállásolva a községbe. Itt Rinyaújnép község népe volt beszállásolva, kb. akkora község, mint Tótszentgyörgy, így minden házhoz jutott egy család. Ez a község beleesett a frontba, ezért az oroszok a lakosságot kilakoltatták. Nálunk a Martin család volt elhelyezve, a korcsma helyiséget adták át a számukra. Ezek a lovaikat tudták elhozni, a szarvasmarha- s sertésállományuk ottmaradt, a harcok folyamán nyoma veszett. Mikor hazamentek, egy tehénért cseréltek velünk egy lovat. Itt-tartózkodásuk ideje alatt a családjukból ketten meghaltak, itt temették el őket a tótszentgyörgyi temetőben. A sírokra minden esztendőben hoznak koszorúkat.

     Édesapám, én és a feleségem, a nagyapám is volt náluk látogatóban. Nagyon szíves, mondhatni rokoni fogadtatásban volt részünk. Amikor ott voltam, még mindig meglátszottak a harcok nyomai. Martin Feri bátyám megmutatta, hogy merre húzódott a front, megmutatta Baratin-pusztát, ahol nagy harcok voltak, a helység többször cserélt gazdát, a szeszgyár is romokban hevert. Rinyaújnép homokos község, nagy burgonyatermelés folyik benne.

     A háborúnak a nyomait bizonyára már eltüntette a község derék, szorgalmas magyar népe. Babócsánál a felrobbantott Rinya folyó hídját is bizonyára az eltelt 6 év alatt újból felépítették. Visszatért az élet, folyik a termelői munka. Ha a harcoknak a nyomait el is tüntették, a frontba eső községek nevei, a harcoknak a története fennmarad nagyon sokáig, apáról fiúra fog szállni, az utódok még sokáig fognak reá emlékezni, hogy itt, Somogyország lankáiban hónapokon keresztül nagy, véres harcok folytak a magyar, német és az orosz, bolgár csapatok között.

     Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én elhangzott fegyverletételi parancsa után a harcoknak nem lett vége. Akkor már a háború magyar földön dúlt. A hatalmat a németek vették teljesen át, illetve a németbarát nyilasok Szálai Ferenc vezetésével.

     Horthy Miklós kormányzót a németek a fegyverletételi parancsa után elfogták, s családjával együtt kivitték Németországba.

     A fegyverletételi parancs engem Balatonfűzfőn ért, s mindnyájan örültünk, hogy a háborúnak vége van, s mindnyájan mehetünk haza, sajnos nem így történt.

     Dálnoki Miklós Béla vezérezredes az I. magyar hadsereg parancsnoka a fegyverletételi parancs után hadseregével együtt letette a fegyvert, az ő vezetésével Debrecenben 1944. december 23-án megalakult az ideiglenes magyar kormány. Utána hamarosan, 1945. január 20-án az ideiglenes magyar kormány küldöttsége Moszkvában aláírta a fegyverszüneti szerződést. Debrecen határában a nagy Hortobágyon folyt le a háború legnagyobb páncélos csatája, hogy melyik fél került ki győztesen, még máig se dőlt el, mindenesetre úgy a németeknek, mint az oroszoknak nagy veszteségeik voltak.

     1945. január 18-án foglalta el az orosz hadsereg Pestet. 1945. február 13-án pedig Budát.

     A Dunán lévő szép hidak mind az ostrom áldozatai lettek, a legkevésbé a Ferenc József híd rongálódott meg, úgyhogy ezt állították legelőször helyre a város eleste után, most „Szabadság” híd elnevezést kapott. A fővárosunk, a Duna gyöngye, a Duna királynője az ostrom alatt óriási károkat szenvedett, különösen Buda, a világhíres királyi vár üszkös falai vádlóan kiáltanak az ég felé. Ezek a romok mind arról tanúskodnak, hogy az ellenség bizony nagy áldozat, kemény harc árán jutott szép fővárosunk birtokába.

Vissza a Tartalomjegyzékhez                              Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN