Alighogy édesapám egészségi állapota egy kicsit javult, tudott már kerékpározni is, Patára kellett neki menni, a tanácsnál az összekeveredett birtokügyet kellett neki elintézni, amikor egy újabb szerencsétlenség történt augusztus 6-án.

     A somogyapáti határban lévő földünkről a zabot hoztuk haza két kocsival. Mindegyik kocsin nagy terő volt. A 25 kereszt zabot a két kocsira rakták fel. A poklosi korcsma és Kovás Sándor Háza között lévő út un. Tanárok bejáratánál a fordulásnál a kocsi lőcstörés miatt eldőlt. A feleségem és Puskás Lajos, aki a lovakat hajtotta, leestek a kocsiról. A feleségem bal karja a csukló fölött eltörött, a feje is betörött. Édesanyám segítette fel, aki a másik kocsin jött, ezeket a lovakat Illés Gyuri szomszédunk hajtotta. Puskás Lajos bátyám bokája megrándult, s a csont megrepedt. Édesapám is odaérkezett Patáról a szerencsétlenség színhelyére. Telefonáltak autóért Szigetvárra. Édesapám bevitte a kórházba a feleségemet, itt a kezét gipszbe tették, a fejét egy kapoccsal kapcsolták össze. Mivel nem volt olyan súlyos az állapota, a segélynyújtás után édesapám autóval hazahozta. Illés Gyuri szomszéd hazajött, elmondta, hogy mi történt, majd egy kocsit, lőcsöt kértünk, s visszament, itt elosztották az eldőlt kocsi rakományát, s úgy jöttek haza. Az anyósom kocsija dőlt el. Az új, hosszú oldal durungja is megrepedt, s egy záp is kitörött.

     Majd másnap Lajos bátyámat is bevittük Szigetvárra, itt a lábát gipszbe tették. A feleségem fejéből a kapcsot 10-én vették ki, a gipszet 21-én vették le a kezéről. Lajos bátyám mikor már jobban érezte magát a lábával, a gipszet ő maga levágta, úgyhogy gipsz levételre nem kellett neki Szigetvárra menni.

     1950-ben a nagy szárazság okozott nagy károkat, most 1951-ben pedig a nagy árvizek. Az első árvíz a fűkaszálás előtt jött. Június 7-én emelkedett a legmagasabb fokra. Az egész rétség víz alatt volt. Tönkre tette a jónak ígérkező szénatermésünket. Már régen volt ilyen jó szénatermésre kilátás, mint ebben az esztendőben, a május elég csapadékos volt. A széna mellett, a rétekben levő szántóföldeken is tönkre tette a veteményeket, 400 négyszögöl szép kenderünket, 400 négyszögöl paradicsomunkat, úgyhogy bizony elég kár ért bennünket. A mamának 1 hold mákja semmisült meg a mezőn, pedig már virágzásban volt, június 23-án vetettük el a kukoricával, de azért elég kielégítő termést adott. A mamának cukorrépája volt a rétföldben, ezt is tönkre tette az árvíz.

     Az első árvíz után 40 napra július 18-án egy újabb árvíz zúdult a rétjeinkre. Ez az árvíz azonban már nem olyan nagy, mint az első. A nagy rétben két árok közt, kis rétet lekaszáltam, a mama nagy gombk. rétjét az első árvíz után, a nagy rétben két árok közt petrencékben érte az árvíz a szénát, egy része, ami a vízben volt, használhatatlanná vált, de utána közepes sarjú lett. A többi rétekben az előszénát és a sarjút egyszerre kaszáltuk le. Nehéz munka volt az előszénát, sarjút egyszerre kaszálni, bizony próbára tette a lovakat és a kaszálógépet is, elég sok üzemzavar lett a kaszálási szezonban. A rétjeinknek a legnagyobb részét, úgyszintén a mezei vetett takarmányoknak is a legnagyobb részét magam kaszálgattam le. Bizony a kaszálási munka elég sok időt vett igénybe, igaz, hogy a magunk kaszálása mellett másoknak is kaszáltam.

     1951 júliusában a falunkból 3 fiatalembert hívtak be katonai, illetve munkaszolgálatra. Munkaszolgálatra kulákokat, illetve a kulákok családtagjait hívták be mindenhol. A községből a három behívott közül csak Lukács János a kulák fiú. A másik kettő, Jancsi József és Szőke István szülei a tanács szerint kulák pártiak, ezért lettek ők is munkaszolgálatos katonák. Sokat dolgoztatnak, laktanyákat építtetnek velük, s a többi munkaszolgálatosokkal is. Ha nem lettem volna hadirokkant, akkor valószínűleg engem is elvitetett volna a tanács munkaszolgálatra édesapám politikai ügye miatt.

     A zsidók sorsa jutott osztályrészül a kulákságnak és a politikailag megbízhatatlan családoknak: kitelepítés, munkaszolgálat. Isten tudja, hogy a sors még mit tartogat a számunka, lehet, hogy fenékig kell üríteni a szenvedések poharát.

     1951. október 20-val a határsáv újból bővült. Az első határsáv létesítéssel a sorompó a pettendi falu végén volt, a másik sorompó Új-pusztánál, a harmadik az Istvándi falu végén, a negyedik a szuloki falu végén. Ez a négy sorompó volt hozzánk a legközelebb. A pettendihez a somogyhatvani rendőrőrs járt le. Ugyanis még a határsáv megvalósítása előtt a nagydobszai rendőrőrs Somogyhatvanba költözött. Az új határsáv rendezéssel Pettendről, Istvándiból a sorompó a görösgali korcsma elé lett helyezve. Tehát már Görösgal-puszta, Nemeske, Kistamási, Kis- és Nagydobsza, sőt Merenye község is beleesett a határsávba. A merenyei felső faluvégen lévő út, amely Kálmáncsára vezet, szabad út, mert Kálmáncsa viszont nem esett bele a határsávba. A szuloki sorompó maradt a helyén, az Új-pusztánál lévőt Új-puszta és Hobol között, a pettendit és az istvándit Görösgalba hozták.

     Így már a szomszéd községek is a határsávba estek; ha minden esztendőben így bővül, úgy 1952-ben már mi is beleesünk. Még most is lehet hallani, hogy a határsávból innét is, onnét is kitelepítenek egy-egy ismert, valamikor jómódban élő családot.

     1951. szeptember 7-én a belső-somogyi református egyházmegye a kaposvári református templomban ünnepélyes keretek között iktatta be új esperesét, Németh Károly keszthelyi lelkészt, egyházmegyei főjegyzőt. Az előbbeni esperesünk, Szabó Bálint hedrehelyi lelkész nyugalomba vonult. Erre a szép, magasztos, lélekemelő ünnepségre én is elmentem. A beiktatási szertartást Győri Elemér, a dunántúli református egyházkerület öreg, ősz püspöke végezte. Előző nap elmentem Kadarkútra, innét Bata sógorommal elmentünk Kaposvárra. A kaszálógéphez alkatrészeket is vásároltam, így összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Nagyon örülök annak, hogy ezen a szép ünnepségen részt vehettem. Elég sokan voltunk a templomban, ott voltak az egyházközségek lelkipásztorai is. Találkoztam és hosszasan elbeszélgettem Bódis Sándor volt lelkipásztorunkkal, aki még mindig Böhönyén van lelkipásztor. Hazafelé nem Kadarkútnak, hanem Szigetvárnak jöttem.

     1951. év őszén új kölcsönt, a második békekölcsönt bocsájtották ki. Ezt a kölcsönjegyzést, illetve fizetés mindkét részről 100-100 forinttal úsztuk meg.

     Az 5 éves terv második esztendejének a végére érkeztünk. Nehéz, súlyos adó és beszolgáltatási terhekkel kellett megbirkóznunk. Bár az életszínvonal a papíron emelkedett, de a valóságban sokat süllyedt. A családunkból mindenki kivette az erejéhez képest a részét a munkából, így sikerült fizetési és beszolgáltatási kötelezettségünknek eleget tenni.

     Az adófizetési kötelezettségünk 2.821 Ft volt, az anyósomé 4.848 Ft, mindkettőnek eleget tettünk.

     A beszolgáltatási kötelezettség és teljesítés így néz ki. A kat. birtokív ezt mutatja:

Szántó             9 kh                 1583 négyszögöl                    151.47 a.k.

Kert                ---                      934 négyszögöl                     16.18 a.k.

Rét                  5 kh                    704 négyszögöl                     79.16 a.k.

                      16 kh                     21 négyszögöl                    246.81 a.k.

Adómentes ter.:                          427 négyszögöl

Összes ter.:    16 kh                    448 négyszögöl       

     A birtoktestben művelési ág változás révén kisebb változások történtek ugyan, de az összes terület, az adó és beszolgáltatási alap évek óta nem változott.

     A beszolgáltatási kötelezettségünk az 1951. esztendőre ez volt:

Kat.holdanként 30 db tojás, 2.25 kg baromfi. Összesen: 36 kg baromfi, 480 db tojás.

Fejőstehenenként 600 l tej 70 filléres áron.

Kenyérgabona beszolgáltatás                                    22.20 q be.

Árvízkár miatt földadó engedmény                               -.86 q be.

                                                                                 21.34 q be.

Takarmánybeadási kötelezettség                               10.09 q be.

                                   Összesen:                              31.43 q be.

Teljesítés:

Búza                            1.05 q                                     1.05 q be.

Árpa                             3.-   q                                     2.55 q be.

Zab                               1.50 q                                    1.28 q be.

Napraforgó                   6.64 q                                     8.63 q be.

Kukorica sz.                17.02 q                                   14.47 q be.

II. o. réti széna               6.90 q                                     1.72 q be.

Zsír                                -.10 q                                      1.70 q be.

                                   Összesen:                                 31.40 q be.

Állat- és zsírbeadási kötelezettség:                               26.91 q be.

Hízó                              2.64 q                                   26.40 q be.

Zsír                               - .30                                          .56 q be.

                                   Összesen:                                 26.96 q be.

Burgonya beadási kötelezettség:                                     8.07 q be.

Burgonya                       4.24 q                                      1.40 q be.

Mák                               -.20 q                                      1.-    q be.

Lóheremag                     -.60 q                                      6.-    q be.

                                    Összesen:                                   8.40 q be.

     Az 1951. évi beszolgáltatási kötelezettségünknek eleget tettünk. Mivel a kenyérgabona beadásunkat nem tudtuk kenyérgabonával teljesíteni, ezért sok kukoricát kellett beszolgáltatnunk, 27.58 q-át, szerencsénkre 5 q-át tudtunk venni, így a magunkéból 22.58 q-át kellett beszolgáltatnunk. Lóheremagot is úgy kaptunk mástól, a szabad és a beszolgáltatási ár közötti különbséget kellett ráfizetni.

     Az anyósom kat. birtokíve ezt mutatja:

Szántó          14 kh                   876 négyszögöl                    221.49 a.k.

Kert                ---                     622 négyszögöl                      11.27 a.k.

Rét                  4 kh                   820 négyszögöl                      69.81 a.k.

Szőlő               ---                     636 négyszögöl                        4.57 a.k.

                      19 kh                 1354 négyszögöl                    307.14 a.k.

Adómentes ter.:                          101 négyszögöl

Összes ter.:    19 kh                1455 négyszögöl

A birtoktest művelésében itt is történtek változások, de az összterület, az adó és a beszolgáltatási alap évek óta itt se változott, mint az, hogy a Kenderföldi-dűlőben lévő föld mellett a Fülének van egy 374 négyszögöl nagyságú földje, amelyet már kb. 60 esztendeje vettek az elődöktől, azonban ezt a területet a jegyzőségen nem vezették át a Füléék birtokívébe, s ez a terület ezt a birtoktestet terhelte adó és beszolgáltatásilag, most aztán átvezettettük a Füléék birtokívébe.

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                     Következő oldal