Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi horgásztó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2024

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Itthon vagyok_03

     A somogyi frontokon nagy veszteségeket okoztak a németek az oroszoknak, sokszor cseréltek a frontba eső községek gazdát, bizony itt nagy anyagi veszteségeket szenvedek a lakosok, ezeket a falvakat kiürítették az oroszok, a lakosságnak menekülni kellett. 1945 tavaszán aztán megkezdődött a nagy orosz támadás minden vonalon, így a német és magyar csapatok megkezdték a visszavonulásukat. Április 4-én hagyta el az utolsó magyar és német harcos alakulat az ország területét. Sok vér öntözte ezt a magyar földet ebben a háborúban, nagy veszteség, véráldozat árán jutott országunk birtokába a szovjet hadsereg. Április 4-én elhallgattak a fegyverek a magyar földön. A háború német földön dúlt tovább. Azonban most már nem sokáig tartott a háború, mert mind jobban összébb szorult a német s vele szövetséges országok hadserege. Bécs is hamarosan elesett, Berlin május 2-án esett el.

     Május 9-én ért véget hivatalosan az európai háború. A japán hadsereg még tovább folytatta a reménytelen küzdelmet. Az amerikaiak Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobtak, amely borzalmas pusztítást okozott, mire a japán hadsereg is letette a fegyvert. Az atombomba volt az az új fegyver, amelynek az előállításán a legjobb német vegyész atomtudósok dolgoztak. Az atomtelepük Norvégiában volt, a nehézvizet szállító hajóra a norvég partizánok pokolgépet csempésztek, a tenger közepére érve felrobbant, s az egész értékes rakomány megsemmisült. A német kísérletek alapján az amerikaiak aztán előállították az atombombát, amely aztán befejezte a háborút.

     A háborút az amerikai hadigépezet és az orosz vér nyerte meg Anglia és Amerika számára.

     Az ideiglenes magyar nemzeti kormány törvényerejű rendelettel 1945. március 15-én kimondta a földbirtokreformot, a nagybirtokok felosztását. A földművelésügyi miniszter akkor Nagy Imre volt, akit földosztó miniszternek is neveztek. A nagybirtokrendszert tehát a XX. században végre eltüntette az idő. Nem tudtuk a békeidőszakban ezt megvalósítani, mert a vezetőségünk a „felső tízezer”, vagyis a történelmi néposztály soraiból kerültek ki, akik önmaguk is nagybirtokosok voltak, s mentették a menthetőt, a földbirtokukat, a hatalmukat, amíg csak lehetett. Egy nagy háború vérzivatara, szörnyű ember- és anyagvesztesége kellett ahhoz, hogy eme régóta vajúdó nagy problémának a parasztság honfoglalása, a cselédség felszabadítása, a földreform égető kérdése valósággá lett. Tehát a véráztatta magyar föld, a kalászt termő róna visszaszállt a nemzetre, s az odaadta azoknak, akik eddig dolgoztak, verejtékeztek, harcoltak, vért hullajtottak érte. A nagybirtokos vagy a magukat „történelmi néposztály”-nak nevező réteg kezéből kicsúszott a hatalom, a vezető szerep, amelyet évszázadokon keresztül olyan féltve őriztek. Ők könnyen elszórták külföldön a magyar föld termését, áldásait. Nem birtokosai, hanem bitorlói voltak a véráztatta magyar földnek. mert csak az volt a fontos, hogy ők jól éljenek, az nem számított, hogy a cselédségnek és a parasztságnak milyen nehéz a sorsa. Az úri Magyarország korszaka lezárult, nekik félre kellett állni az útból, mert többé nem jogosultak az ország kormányzására, vezetésére. Az ő érdekük és a nép érdeke nem egyezett meg. A parasztság, nincstelenek, volt cselédség igazi honfoglalása volt a magyar föld birtokba vétele.

     Amely község határában nagybirtok húzódott, ott megalakultak a földigénylő bizottságok. Ide jelentette be mindenki a föligénylési kérelmét. A mi falunk határában nem volt nagybirtok, egy volt, de azt már az 1914-i világháború után kiosztották túlnyomó részt 3 holdas parcellákban. Ebből a gombkötősi gazdaságból nemcsak a tótszentgyörgyiek, hanem a poklosi és a merenyei gazdák is kaptak.

     A volt uradalmi cselédség, föld nélküli nincstelenek mellé a régi gazdák is kaptak a földreform kapcsán földet. A nagy nemzeti alapvagyon, a föld végre valóban méltó kezekbe került.

     A földreform, a földosztás után következett még a dolog nehezebbik része, nagyon sok munkaképes férfi, mint katona, fogságba került, s a fogságból 1945-ben még csak kevesen tértek haza, a hadifoglyok nagyobb mértékbeni hazaszállítása 1945 vége felé, s 1946-47-ben következett be.

     Megkezdődött a régi parasztság és az új gazdák hősi küzdelme, hogy a juttatott földet megtarthassák, bizony ez nagy áldozatot és lemondást követelt. „Minden kezdet nehéz” – így ez is az volt. Főképpen azoknak, akiknek még a családtagjaik is hiányoztak.

     A földet gondozni, szántani, vetni kellett, de a kapott föld mellé igavonó jószág, felszerelés bizony nemigen jutott, mert amikor már ez is elosztásra került volna, akkor már nemigen volt a nagybirtok jószágállományából és felszereléséből. Ezt a legnagyobb részben elsodorta a háború zivatara. A felszerelés a gondozatlanság következtében alaposan megrongálódott, másrészt húzta-vonta mindenki, amíg volt valami vinni való.

     A háború után nehéz volt még a régi gazdáknak is a kezdet, hát akkor még az újaknak, akik a kapott föld mellett a legnagyobb részben igavonó jószággal még nem rendelkeztek. Ekkor bizony még nagyon sok tehénfogatot lehetett látni. Az új gazdák sem riadtak vissza a kezdeti nehézségektől, hanem igazi magyar vasszorgalommal láttak neki a munkának, bebizonyították, hogy méltók a nemzet bizalmára, aki a földet adta nekik.

     Sok nélkülözés, nehéz, verejtékes munka eredménye a tehénfogat után a lófogat, a felszerelés, majd később a házépítés, mert a földosztáskor házhelyeket is mértek. A régi nagy épületeket lebontották, ezek használható anyagából építették fel az új gazdák kicsiny házacskájukat és a gazdasági épületeket. Nemcsak a háborúban van hőstett, hanem idehaza a polgári életben is, mert az új gazdáink, s régi gazdák eme nagy eredményes munkája is minden túlzás nélkül igazi hőstettnek nevezhető.

     Bizony hőstettnek nevezhető az a munka, amelyet a háború borzalmai alatt és közvetlenül utána a magyar parasztság és az új gazdák tettek. Senki se várt parancsra, mindenki tudta, hogy mi a kötelessége. Nagyon sok gazdatársunk életébe került ez, mert a földjébe telepített, vagy más úton odakerült akna vagy el nem robbant lövedék felrobbant, amikor szántás közben az ekevasa hozzáért. Ők a kötelességteljesítés igazi mártírjai lettek.

     A tótszentgyörgyi földigénylők Nemeske község határához tartozó Stephaich és Mester (volt Nádossy) féle birtokból kaptak. Ezek a birtoktestek közvetlen a község határának a szomszédságában terülnek el. Ezeket a birtoktesteket a nemeskei földigénylő bizottság adta át a tótszentgyörgyi földigénylőknek, mivel ezekre már Nemeskéből és Görösgalból nem volt igénylő. Merenye községnek se kellett, mert az más irányban terjeszkedett. Az ő határukhoz tartozó Cegléd-Szentmiklóst osztották ki, amely Gróf Festetics Domonkosé volt, ezenkívül Gróf Széchenyi István lajosházai gazdaságából is kaptak 4 tábla szántóföldet.

     A tótszentgyörgyi földigénylők 107 kh. földet kaptak.

    

     A Stephaich-féle birtok:

     A Stephaich Ferenc görösgali földbirtokos gazdasága két helyen volt: Görösgalban és Botykán.

     A görösgali gazdasága területileg, közigazgatásilag Nemeske községhez tartozott.

     A görösgali gazdaságának területe 400 kh. volt. Szántó: 300 kh. Szőlő: 2. Legelő: 4 kh. Rét: 43 kh. Erdő: 15 kh. Sík agyagtalaj.

     A botykai gazdasága: 214 kh. volt. Szántó: 187 kh. Legelő: 17 kh. Kert: 1 Egyéb: 9 kh.

 

     A Nádossy-féle birtok:

      Nádossy Elek földbirtokos gazdaságának a területe: 1015 kh. volt. Szántó: 580 kh. Kert: 5 kh. Rét: 83 kh. Legelő: 187 kh. Erdő: 122 kh. Egyéb: 38 kh. Sík agyagtalaj.

 

     Az előbbi a földreform előtt, az utóbbi az eladás és a parcellázás előtt. Nádossy Elek földbirtokos a múltban eladósodott, s így gazdaságának, s épületeinek legnagyobb, legjobb részétől kénytelen volt megválni. Egy részét a nemeskei gazdák vették meg. 100 holdat a szigetvári Maretics bőrkereskedő testvérek, de ezek eladták Neuhardtnak. A többinek a nagy részét Sipos Gáspár vette meg a gazdasági épületek nagy részével. Nádossy egy kendergyárat akart létesíteni, de ennek a megvalósítása se sikerült. A versenylovak nevelésével, trenírozásával foglalkozott nagyobb sikerrel, úgyhogy a budapesti ügetőn állandóan voltak versenylovai.

     Sipos Gáspár eladta Mester János erdőfőmérnöknek a Nádossytól megvett gazdaságot. Úgyhogy amikor az ideiglenes magyar nemzeti kormány 1945. március 15-én törvényerejű rendelettel kimondta a földreformot, akkor már a Nádossy-féle nagybirtok a legnagyobb részben Mester Jánosé volt, tehát az ő gazdaságát osztották fel. Neki nem hagytak a földbirtokból. Azt hiszem, hogy őnéki volt még erdőgazdasága, így azt hagyta meg magának.

     Stephaich a háború okozta anyagi veszteséget kiheverte, az ő 200 holdja mellé még Neuhardt 100 holdját is kivette bérbe.

 

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                    Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2025. Július
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI VADÁSZLAK VENDÉGHÁZ

 

http://totszentgyorgyvadaszlak.hu/

 

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A KÖZELMÚLTBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN