Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi horgásztó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2024

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Itthon vagyok_12

Az anyósom beszolgáltatási kötelezettsége az 1951. esztendőben ez volt:

45 kg baromfi, 600 db tojás

Kenyérgabona beszolgáltatás                                    34.31 q be.

Takarmánybeadási kötelezettség                               15.60 q be.

Kenyérgabona és tak. összesen:                                49.91 q be.

 

Teljesítés:

Búza                           17.55 q                                   17.55 q be.

Rozs                             1.72 q                                     1.55 q be.

Árpa                             3.51 q                                     2.98 q be.

Zab                               2.50 q                                     2.13 q be.

Napraforgó                   2.28 q                                     2.96 q be.

Zab                                -.89 q                                     -.76 q be.

Kukorica sz.                20.29 q                                   17.25 q be.

II. o. réti széna             11.-   q                                      2.75 q be.

Zsír                                -.15 q                                      2.55 q be.

                                   Összesen:                                 50.48 q be.

Napraforgó                   0.30 q                                       -.39 q be.

                                   Összesen:                                 50.87 q be.

Állat- és zsírbeadási kötelezettség:                                41.59 q be.

Hízó                              3.42 q                                    34.20 q be.

Hízó                              1.02 q                                    10.20 q be.

                                   Összesen:                                 44.40 q be.

 

Burgonya beadási kötelezettség:                                  12.47 q be.

Burgonya                      2.-    q                                      -.66 q be.

Borjú                             -.78 q                                     4.68 q be.

Bab                                -.10 q                                     -.15 q be.

Lóheremag                     -.65 q                                     6.50 q be.

                                   Összesen:                                 11.99 q be.

 

     Ezenkívül minden fejőstehén után 600 liter tejet kellett beszolgáltatni 70 filléres áron.

Egy személynek a sertésvágás után 15 kg zsírt kell beszolgáltatni.

     Az anyósom gazdaságánál nagyjából ugyanaz volt a helyzet, mint nálunk, ő se tudott a kenyérgabona beszolgáltatásának kenyérgabonából eleget tenni, így bizony kukoricából kellett neki is pótolni. Őnéki 32.79 q csöves kukoricát kellett ezért beszolgáltatni. A beszolgáltatásnál a csöveset májusi morzsoltra számították át. Úgyhogy a két részről 60.37 q csöves kukoricát szolgáltattunk be. Ebből ténylegesen 55.37 q szolgáltattunk be, mert 5 q csöves kukoricát sikerült vennünk, igaz, hogy 100 Ft q-ja, de a szövetkezetben 30 Ft-ért vették át.

     Az anyósom részére is sikerült lóheremagot beszereznünk, itt is csak a szabad és a beszolgáltatási ár közötti különbséget kellett megfizetnünk.

     A beszolgáltatásra kb. 20.000 Ft-ot fizettünk rá. Kb. ennyi a különbség a szabad és a beszolgáltatási ár között.

     Én is kijártam a mezőre burgonyát és répát szedni.

     1951. november 30-án jött a nagy Rákosi-beszéd, ami mézesmadzagnak volt szánva, de a parasztság szája mégis megkeseredett tőle. A termény forgalmát felszabadították azoknál a gazdáknál, akik a beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, úgyszintén szabadon lehet őrletni, engedély nélkül. A mezőgazdasági termények forgalmát felszabadították, de aki a beszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, annak bizony nemigen jut a feleslegből a szabad piaci értékesítésre. Mi se tudtunk eladni így szabadon semmit, sőt elég volt a beszolgáltatási kötelezettségeinknek eleget tenni. Szabadon lehet őrletni is, amikor már csak mindenkinek a szűkös fejadagja van már meg, mert a többi már régen beszolgáltatták minden gazdával, így velünk is. Tehát ezek után a szabad őrlés már nem kedvezmény, ez akkor lett volna kedvezmény, ha aratás után jött volna. Mert a 220 kg-os fejadag bizony nem elég a nehéz testi munkát végző parasztságnak.

     Ezzel egyidejűleg a ruha, cipő, közszükségleti cikkek ára nagyon magasra emelkedett. Igaz, hogy ruhát, lábbelit nem is igen lehetett vásárolni szabadon, vagy „C” jegyre, vagy utalványra. A „C” jegyet a szabad búza beadása után a tanács adta ki. Erre az utalványra lehetett ruhaneműt és cipőt vásárolni, s őrletni. A beadott mennyiségnek a felét lehetett szabadon őrletni, mi ilyen kedvezményben nem részesültünk. A karton és a flanel utalvány a szerződésileg lekötött hízók után járt. Minden lekötött sertés után 200 Ft kamatmentes előleg, 5 m flanel, 5 m karton utalvány, s a hízó kg-ja után prémium járt. Karton és flanel utalványt kaptunk, mert volt nekünk is és az anyósomnak is szerződött hízaja.

     Rákosi szerint a kulákság s jómódú parasztság most nem vásárol földet és traktort, hanem csak ruhaneműt.

     Az ingatlanforgalmi korlátozás miatt 2 kh-nál nagyobb területet nem írnak át senkinek a nevére, kivételt képez az öröklés. Ilyen bizonytalan helyzetben elmenne a jó dolga annak, aki földet vásárolna. A föld csak valamikor volt érték, ma teher mindenkinek, a nagy adó és beszolgáltatás miatt. A parasztság ilyen nagy terhek mellett nem hogy földet tudna vásárolni, hanem még a meglévőt is elég neki fenntartani, s oda érhetünk, hogy még ezt sem tudja, s belekényszerül a jobb sorsra érdemes, szorgalmas magyar parasztság a közös nagyüzemi gazdálkodásba. A múltban könnyebb volt szerezni, gyarapítani, mint ma a meglévőt megtartani, megmenteni. A parasztság nem tud úgy élni, ruházkodni, mint régen. 1948 óta állandóan cséplési ellenőrök felügyelete mellett folyik a cséplés.

 

1 q búza          besz. ára          60 Ft               C – 80 Ft        magánforgalomban:      200 Ft

1 q csöves kukorica              30 Ft                                                                   100-120 Ft

1 q árpa                                 50 Ft                                                                          200 Ft           

1 q zab                                  50 Ft                                                                          200 Ft

1 q rozs                                 54 Ft                                                                          150 Ft

1 q burg.                               18 Ft                                                                     80-100 Ft

1 kg hízó                     5.40-6.20 Ft                                                                        16-18 Ft

 

     Az anyósomnál 1951 őszén, december 14-15-én 20 db besztercei muskotály szilvafát ültettem, 6 m távolságra. A beteg, elhanyagolt fáinak a nagy részét kivágtam. Így néhány év múlva egy szép szilvás gyümölcsöse lesz. A szilvafa nem igényel olyan nagy gondozást, mint az almafa, korábban fordul termőre, mint az alma és körtefa. A felhasználás szempontjából a szilva is olyan értékes gyümölcs, mint a többi, aszalványnak, lekvárnak, pálinkának egyaránt felhasználható. Különösen az aszalt szilva világkereskedelmi cikk. Mégis nagyon elhanyagolt állapotban vannak a falusi szilvásoknak nevezett gyümölcsösök. Az anyósom szilvásának a területe 230-250 négyszögöl körül van. A föld jó minőségű kertterület, a fák alja szántóföldi művelésbe lesz véve.

     Odahaza új telepítést nem végeztem, csupán a hiányokat pótolgattam ki, s a beteg fák helyére ültettem alma-, körte-, szilva-, az utcára diófacsemetéket. Úgyhogy összesen 24 db facsemetét ültettem el. A csemetéket magam nevelgettem, szemezgettem a kis házi faiskolámban. A gyümölcsfáim elég szépen fejlődtek egy kis kóstolót már az 1951. évben is termettek, 1952. évben emberi számítás szerint már többet fognak teremni. A gyümölcsös területe: a jonathános gyümölcsös 891 négyszögöl, a vegyes fajtájú gyümölcsös 850 négyszögöl, összesen 1 kh. 141 négyszögöl.

     A gyümölcsös mellett méhészettel is foglalkozom. Ezt a foglalkozási ágat nagyobb mértékben a rokkantságom miatt akarom továbbfejleszteni. Május és június hónap folyamán 32 rajom lett, ebből 1 ment el, a többit sikerült befognom. Adtam is el a rajokból, mert már nem tudtam őket hova helyezni. 5 mézelő családom volt, 103 kg akácmézet pergettem tőlük. A legjobb család 32 kg mézet adott. A rajzó családoktól, s az új rajoktól is vettem el egy kicsit, nagyon erősek voltak, nem akartam, hogy berajozzanak. Összesen kb. 130 kg mézet pergettem a méheimtől. Most jelenleg 18 kaptáros és 11 kasos, összesen 29 méhcsaládom van. Ha a körülményeim engedik, tovább szeretném őket szaporítani, s egy modern vándorméhészetet szeretnék felállítani. Hogy sikerül-e ez a tervem, nem tudom.

     Az anyósom Bognár József elmenése után alkalmazottat nem fogadott. A jószág körüli munkák elvégzésében én és a feleségem segítünk neki. Mi nála is alszunk, a reggeli munka elvégzése után megyünk haza. A fogatot a legtöbbször más szokta hajtani, de azért hála Istennek még idáig minden munkánk elkészült idejében, mind a két részről.

     A T.Sz.Cs. mozgalom Rákosi Mátyás kecskeméti beszéde után, 1948. augusztus 20-tól kezdődött meg az országban. Nagy propagandát fejtettek ki ennek az érdekében, kijöttek a városokból a gyári munkások, T.Sz.Cs-tagok is, dicsérték, hogy milyen jó a közös munka, így ment ez minden ősszel és tavasszal. De a község népét, még az új gazdákat se tudták beszervezni, mindenki előtt ismeretes a közös munka, a közös ló, nincs benne köszönet. A népet visszakényszeríteni a XX. században a szolgai sorsba, még egyelőre nem megy, mert mindenki ragaszkodik ahhoz, amije van, mert talán emberi életek szorgalmas, kemény munkájáról van szó. A hagyományos magyar földszereteten még egyelőre megdőlt, hogy a nép belépjen a T.Sz.Cs-be. A T.Sz.Cs-ről mindenütt csak a legrosszabbat lehet hallani, lépnek ki belőle egymásután a tagok. Mert az ígért magas osztalék a munkaegység után elmarad. Lehet, hogy ők valamivel többet tudnak termeszteni a földjeiken, mint mi, azonban ez abból is származhat, hogy a T.Sz.Cs-k a földjeik tagosítása során mindenütt a határnak a legjobb fekvésű, legjobb minőségű földjeit foglalták el a maguk számára. Azonban náluk több is a termesztési költség. A gépállomásnak a szántási, tárcsázási díj terményben, műtrágya, vetőmagvak, tagok, tűz-, jég-, állatbiztosítás, adó, beszolgáltatás, gépek, eszközök, szerszámok javítása, karbantartása, épülés, jószágállomány beállítása, esetleges tartalékolás, a jószág számára a szükséges abrak és szálas takarmány bizony alaposan megapasztja a jövedelmet, úgyhogy bizony csak nagyon kevés osztalékra lehet számítani. Az állami gazdaság alkalmazottainak legalább a kollektív szerződésben megállapított munkabért kifizetik, s tudja a munkás, hogy miért dolgozik, de itt a T.Sz.Cs-ben bizony ezt nem lehet elmondani. A kulákság, a középparasztság felszámolása után a T.Sz.Cs. lesz az államnak a fejős tehene.

     Idegenkedik, mégpedig joggal idegenkedik a parasztságunk a T.Sz.Cs-től, mert a bizonytalan jövedelem mellett önállóságának, szabad életének a végét jelentené, a jobbágyság felszabadításáért pedig már sok vér öntözte ezt a magyar földet. A parasztság munkáját a múltban a szabadság és a függetlenség jellemezte. A múlt rendszer se akarta ezeket elvenni tőle. A tisztviselő és gyári munkásság nem tudott olyan független, szabad életet élni, mint a parasztság. Most ezek alkalmazotti, állandóan függő helyzetben voltak és ma is vannak.

     Független, szabad élet, ez már önmagában is sokat jelent. Függetleníteni tudta magát mindenkitől, nem volt függő viszonyban, mint a tisztviselők, gyári munkások, s az alkalmazottak, mert önálló volt, az országnak a tartó oszlopa volt a magyar paraszt. A pártjának a neve is kifejezte a parasztság független, szabad voltát, „Független Kisgazdapárt”. „Akié a föld, azé az ország” – hajdan a nagy parasztvezér, Nagyatádi Szabó István mondta ezt. Azóta ez a mondás az országban szállóigévé lett.

     A függetlenség mellett szabad volt a parasztság. Szabadon gazdálkodott a háborúig. Nem kötötték meg a kezét. Nem érezte a rendszernek a nyomását, irányítását, mint azóta. Tudta minden paraszt a kötelességét és jogait. Az adóját kifizette, beszolgáltatása nem volt, üzletszerűleg gazdálkodhatott, sok jószágot tarthatott, tudott gyarapodni, épülni. Mindig azzal foglalkozott, ahol jobban megtalálta a számítását. Tudott is boldogulni a magyar parasztság, épülni, a gazdaságát korszerűsíteni. Már kezdett áttérni a magyar parasztság a túlzott gabonatermesztésről az abrak- és a takarmánytermesztésre, így több jószágot tudott tartani, s a jövedelme, a bevétele is szaporodott. Megkedvelte a kert-Magyarország gondolatát a magyar parasztság. Nagy gyümölcsfa-telepítések kezdődtek országszerte. Igaz, hogy a parasztságunk nehéz, fárasztó munkát végzett és végez ma is, ezt a nehéz munkát kellett volna a gépek bevezetésével megkönnyíteni, gyorsabbá, olcsóbbá tenni, azonban a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas. Vegyünk csak egy példát a sok közül. A gépállomáson egy új traktor 2 év alatt elhasználódik, úgyhogy vagy csak egy nagyjavítással helyezhető újra üzembe, vagy új motort kell az elhasznált helyére az alvázra szerelni; ez a traktor egy kisgazda kezén egy életen keresztül üzemben tartható lett volna.

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                    Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2023. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI VADÁSZLAK VENDÉGHÁZ

 

http://totszentgyorgyvadaszlak.hu/

 

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A KÖZELMÚLTBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN