Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi horgásztó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2024

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Itthon vagyok_13

     A gazdálkodási irány a háború előtt a kisgazdaságok belterjessé tétele, a paraszti mintagazdaságok létesítése volt, ezt a célt szolgálták a trágyatelep, góré, silóépítési segélyek. A mi trágyatelepünk is építési segéllyel történt, 150 pengőt, s 18 q cementet kaptunk hatósági áron. A trágyatelepünkben 17 q cement és 110 q kavics van. Az építése kb. 500 pengőbe került, 1942-ben építettük. Pénzben ki nem fejezhető érték egy ilyen trágyatelep. A jövedelmezőbb gazdálkodást szolgálták a téli gazdasági iskolák, s téli gazdasági tanfolyamok, szakiskolák, középfokú, felsőfokú gazdasági iskolák, most egyelőre ennek vége; akkor egyéni, ma a közös nagyüzemi gazdálkodásra vannak a tanulók tanítva.

     Pedig a Gazdag Parasztok Magyarországához vezető út nem a közös gazdálkodáson keresztül vezet, hanem a kis paraszti gazdaságok belterjessé tételén.

    Ma a szovjet nagyüzemi gazdálkodásról zengenek nagy dicshimnuszokat a hazatért magyar paraszt kiküldöttek. Az Oroszországot megjárt magyar hadifoglyok s katonáink a mérhetetlen szegénységről és nyomorúságról beszéltek, meg rajtuk is volt a látszata, hogy rossz konyháról kerültek haza.

     Az nem kétséges, hogy a nagy Szovjetunióban vannak mintaszerűen vezetett kolhozok és szovhozok (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek), ahová elviszik a külföldieket, hogy bemutassák nekik a fejlett orosz mezőgazdasági kultúra nagy vívmányait, azonban még erről nem lehet általánosítani. Itt nálunk, Magyarországon a háború előtt és alatt is voltak olyan nagy- és kisgazdaságok, ahol mintaszerű gazdálkodás folyt, s nem hirdettük országnak-világnak. Megvolt a gazdálkodáshoz szükséges 3 főtényező: tőke, szaktudás, felszerelés, s megkezdődött a kis paraszti gazdaságok lassú gépesítése, mert tudta, látta a magyar paraszt, hogy a gép nem ellensége, hanem segítőtársa a termelésben. Ha modern gazdálkodást akarunk látni, akkor nyugatra kell mennünk tanulmányútra, oda ahol a Gazdag Parasztok országa van. Dánia, Hollandia, Svájc gazdasági kultúráját kellene a hazai viszonyokba beültetni, a paraszti gazdálkodást szakosítani, mint ahogyan az ipart is szakosították, szakképzettséghez kötötték, vagyis minden gazdaifjú számára a gazdasági iskolák különböző fajait kellene kötelezővé tenni, minden gazdasági problémánk megoldódna, az életszínvonal nemcsak papíron emelkedne, hanem a valóságban is. Friss szakképzett erők vennék a kisparaszti gazdaságok vezetését. A tanulással megoldódna az értékesítés kérdése is, hiszen a nagy gazdaságokból kis gazdaságok, a nagy üzemekből kis üzemek lettek. A kert-Magyarország gondolatát valósítanánk meg. Ez lenne az új jelszó: többet, szebbet, olcsóbban. „Megvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka” – ezen gondolatok jegyében kell munkálkodnunk, menteni a menthetőt, küzdeni az árral szemben, amíg el nem nyel bennünket. A magyar parasztságnak, akár régi, akár új gazdákról is legyen szó, az élete a barázdákhoz kötődött, a 10 körmünkkel kapaszkodunk bele. Szabadságot hirdet a rendszer, még a köszönésük is úgy hangzik, azonban a kommunizmusban nincs szabadsága az egyénnek, az államhatalom béresei leszünk, fölöttünk az állam rendelkezik, egyéni törekvés nincs. Jólétet hirdetnek, a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy az alacsonyan megállapított terményárak, adó és beszolgáltatási terhek évről évre nagyobbak lettek. A ruházati és közszükségleti cikkek ára jelentősen emelkedett. Vajon hol van itt az ígért jólét? Sehol. A nyomorúság és a szegénység kopog az ajtónkon mint hívatlan vendég.

     1951. december 31-én a jószágállományunk és a felszerelésünk ez volt. Egy pár ló, mind a kettő 4 éves. 1 kocsi, 1 pár lószerszám, 1 eke, 2 borona, 1 kaszálógép, 1 vetőgép 15x4-es, 1 szecskavágó, 1 répadaráló, 1 kukoricamorzsoló, 1 burgonyafüllesztő, 1 magas nyomású permetezőgép 4 mm-es bambusznád csővel, 1 lókapa, 1 jelölő, 1 kézi tolókapa, 5 db boroshordó, 1 egyfenekű hordó, 1 tehén, 1 éves borjú, 1 anyagöbe, 4 malac, 4 süldő, 1 hízó, 1 anyabirka bárányával. A lakóházunk 1933-ban, az istálló 1939-ben, a trágyatelep 1942-ben készült. A sertés és baromfi ól nem tudom, mikor készült.

     A mama jószágállománya és felszerelése. Egy pár ló (az egyik 7, a másik 9 éves), 1 tehén, 2 kétéves üsző, 1 anyagöbe, 2 hízó, 3 malac, 1 juh, 1 kocsi, 1 pár lószerszám, 1 eke (egyes), 1 eke (kettes), 1 borona, 1 henger, 1 szecskavágó, 1 répadaráló, 1 kukoricamorzsoló, 1 lókapa töltögetővel. 2 db 22 akós ovál kád, 1 16 akós kerek kád, 1 100 literes vas szőlőprés, 1 szőlődaráló, 2 db hordó, 1 9 akós egyfenekű hordó. A ház 1876-ban épült, zsúpos, a pajta 1849-ben ugyancsak zsúpos, az istálló 1923-ban épült cseréptetővel, a sertésól 1925-ben szintén cseréptetővel, a szőlőhegyen a présház 1938-ban, a pince 28 lépcső mélységű.

     Felsoroltam a jószágállományunkat, felszerelésünket, épületeinket; ha egy nyugodtabb, biztosabb, zaklatástól mentes, szabad élet következne a sok küszködés után a nemzetünkre, visszaállítanák a magántulajdon szentségének elvét, visszaállítanák a régi gazdálkodást, akkor a parasztság a felszabadulás boldog érzésével látna újra a munkához, szinte szárnyakat kapna mindenkinek a munkakedve, Magyarországból újra a bőség országa lenne. Néhány év leforgása alatt a gazdaságunkat teljesen gépesítenénk.

    

A mezőgazdasági eszközeinket újabb, körszerűbbekkel cserélnénk fel, s a meglévőket kiegészítenénk, úgyhogy a nehéz munkákat kézi erő helyett géppel, illetve gépekkel végeznénk el, az tudjuk, hogy a gép munka gyors, olcsó és tökéletes. Nagyjából kidolgoztam, hogy egy korszerű kisgazda mintagazdaságnak milyen eszközökre, gépekre, berendezési tárgyakra, s így nekünk is mire lenne szükségünk a már itt felsoroltakon kívül. Az anyósom és a mi gazdaságunk területe 35-36 kh. között van. Itt már egy vontatónak is átszerelhető traktor ekével, tárcsával és pótkocsival is kifizetődne. Emellett egy 16-20 kalapácsos daráló, amellyel lucernát is lehetne lisztté őrölni. Egy silótöltő szecskavágó szártépővel, vagy kör- vagy szalagfűrész. Egy 28-30 köbméter betonsiló is szükséges lenne, a szarvasmarhafélék téli takarmányozására a silótakarmány okvetlen szükséges.

A gyümölcsfa-permetezést is gépesíteni kellene egy 8 H.P. Csonka gyártmányú „Fürge” beszerzésével. Ez a kis gép motoros kapálógép, kiválóan alkalmas a gyümölcsfák aljának a kapálása és a permetezés szempontjából.

Az aratást mint a legnehezebb munkát is gépesíteni kellene egy traktorvontatású kévekötő aratógép beszerzése által.

Az udvarban egy szivattyús kutat kellene az istálló elé állítani.

A trágyatelepről a trágyaléhordásra egy trágyaléhordó lajtot kellene beszerezni, így a trágyalé mint nitrogénben gazdag anyagnak a felhasználása, a rétek öntözése megoldódna.

Egy 25 l fölözőgép beállítása is gazdaságos lenne, mert a tej lefölözése által a fölözött tej a borjú és a malac nevelésénél nagy előnye van a fölözött tejnek. Vagy mint tejszínt értékesítenénk, vagy a tejszínt is feldolgoznánk vajnak, így még az író is visszamaradna.

A duplakanalas sorvetőgépek helyett kombinált vetőgépet vennénk, amellyel a műtrágyát is ki lehetne szórni.

 

Megépítenénk az istálló rendszerű 6 x 12 m-es belvilágú beton tetős sertésólat, a tetején kukoricagóréval, a gyümölcstároló helyiséget egy korszerű aszalóval, a gyümölcsöt bekerítenénk, a szőlőt újratelepítenénk, az istállót megnagyobbítanánk, egy gép- és kocsiszínt készíttetnék, az anyósomnál a zsúpos épületek helyett cserepeset készíttetnénk. Remélem, hogy az Isten velünk lesz, s megengedi mindezeket valósítani.

     Úgy érzem, hogy a „Neuburgi gondolatok” megírása után adós maradtam magamnak a „Hazatértem” történetével, ezt kiegészítettem „Itthon vagyok” címmel, csak hanyagoltam ezeknek az eseményeknek a megírását, 1950. június 23-a után láttam hozzá, amikor ezen a napon Gyöngyösmellékről a határsávból Dombai Gyulát és családját elvitték. Mi is nagyon féltünk, hogy a kitelepítést a határsávon kívül is kiterjesztik, s így édesapám politikai ügye miatt a mi családunkat is a kitelepítés veszélye fenyegeti, így megörökítés céljából írtam ezeket az eseményeket 1944. augusztus 29-től 1951. december 31-ig. A történet bár darabos, talán nem követi úgy az eseményeket, mint ahogyan azok történtek, azonban mentségemre legyen mondva, hogy édesapám ügye óta eléggé visszavonult életet élünk, s nem vagyok író, csak úgy kontárkodtam egy kicsit az irodalom mezején; amit írtam, a magam és a családunk számára írtam. Mint egy film, úgy peregtek le lelki szemeim előtt ezek a megtörtént események, szinte még egyszer átéltem őket.

     Eléggé lassan készült, mert más munkám is volt közben, s azt hittem amikor elkezdtem, hogy nem is lesz ilyen hosszú. Isten segítségével egyszer csak a történetnek a végére érkeztem, s leteszem a tollat, nem tudom, hogy mikor veszem fel újra, hogy az 1952-től is megírjam azokat az eseményeket, amelyek velünk és a parasztsággal kapcsolatban megtörténtek. Isten segítségével, összetört életemmel egy újat kellett kezdenem. Talán szép terveimet soha nem tudom megvalósítani. Az idő, a szenvedések nyomot hagytak rajtam. Fekete hajamban már sok ősz hajszál csillog. Bár nagy árat fizettem a hátralévő életemért, de hála Istennek, életben maradtam, mivel neki mindenre, mindenkire gondja van, így bizonyára rám és családunkra is. Önkéntelenül is a Szózat örökszép költeményének a sorai jutnak az eszembe:

 

 „A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.”


Tótszentgyörgy, 1952. február 9-én

Szabadi Sándor
aranykalászos gazda

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                     Előző oldal                     Következő oldal

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2024. Október
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI VADÁSZLAK VENDÉGHÁZ

 

http://totszentgyorgyvadaszlak.hu/

 

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A KÖZELMÚLTBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN