Az anyósom beszolgáltatási kötelezettsége az 1951. esztendőben ez volt:

45 kg baromfi, 600 db tojás

Kenyérgabona beszolgáltatás                                    34.31 q be.

Takarmánybeadási kötelezettség                               15.60 q be.

Kenyérgabona és tak. összesen:                                49.91 q be.

Teljesítés:

Búza                           17.55 q                                   17.55 q be.

Rozs                             1.72 q                                     1.55 q be.

Árpa                             3.51 q                                     2.98 q be.

Zab                               2.50 q                                     2.13 q be.

Napraforgó                   2.28 q                                     2.96 q be.

Zab                                -.89 q                                     -.76 q be.

Kukorica sz.                20.29 q                                   17.25 q be.

II. o. réti széna             11.-   q                                      2.75 q be.

Zsír                                -.15 q                                      2.55 q be.

                                   Összesen:                                 50.48 q be.

Napraforgó                   0.30 q                                       -.39 q be.

                                   Összesen:                                 50.87 q be.

Állat- és zsírbeadási kötelezettség:                                41.59 q be.

Hízó                              3.42 q                                    34.20 q be.

Hízó                              1.02 q                                    10.20 q be.

                                   Összesen:                                 44.40 q be.

Burgonya beadási kötelezettség:                                  12.47 q be.

Burgonya                      2.-    q                                      -.66 q be.

Borjú                             -.78 q                                     4.68 q be.

Bab                                -.10 q                                     -.15 q be.

Lóheremag                     -.65 q                                     6.50 q be.

                                   Összesen:                                 11.99 q be.

     Ezenkívül minden fejőstehén után 600 liter tejet kellett beszolgáltatni 70 filléres áron.

Egy személynek a sertésvágás után 15 kg zsírt kell beszolgáltatni.

     Az anyósom gazdaságánál nagyjából ugyanaz volt a helyzet, mint nálunk, ő se tudott a kenyérgabona beszolgáltatásának kenyérgabonából eleget tenni, így bizony kukoricából kellett neki is pótolni. Őnéki 32.79 q csöves kukoricát kellett ezért beszolgáltatni. A beszolgáltatásnál a csöveset májusi morzsoltra számították át. Úgyhogy a két részről 60.37 q csöves kukoricát szolgáltattunk be. Ebből ténylegesen 55.37 q szolgáltattunk be, mert 5 q csöves kukoricát sikerült vennünk, igaz, hogy 100 Ft q-ja, de a szövetkezetben 30 Ft-ért vették át.

     Az anyósom részére is sikerült lóheremagot beszereznünk, itt is csak a szabad és a beszolgáltatási ár közötti különbséget kellett megfizetnünk.

     A beszolgáltatásra kb. 20.000 Ft-ot fizettünk rá. Kb. ennyi a különbség a szabad és a beszolgáltatási ár között.

     Én is kijártam a mezőre burgonyát és répát szedni.

     1951. november 30-án jött a nagy Rákosi-beszéd, ami mézesmadzagnak volt szánva, de a parasztság szája mégis megkeseredett tőle. A termény forgalmát felszabadították azoknál a gazdáknál, akik a beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, úgyszintén szabadon lehet őrletni, engedély nélkül. A mezőgazdasági termények forgalmát felszabadították, de aki a beszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, annak bizony nemigen jut a feleslegből a szabad piaci értékesítésre. Mi se tudtunk eladni így szabadon semmit, sőt elég volt a beszolgáltatási kötelezettségeinknek eleget tenni. Szabadon lehet őrletni is, amikor már csak mindenkinek a szűkös fejadagja van már meg, mert a többi már régen beszolgáltatták minden gazdával, így velünk is. Tehát ezek után a szabad őrlés már nem kedvezmény, ez akkor lett volna kedvezmény, ha aratás után jött volna. Mert a 220 kg-os fejadag bizony nem elég a nehéz testi munkát végző parasztságnak.

     Ezzel egyidejűleg a ruha, cipő, közszükségleti cikkek ára nagyon magasra emelkedett. Igaz, hogy ruhát, lábbelit nem is igen lehetett vásárolni szabadon, vagy „C” jegyre, vagy utalványra. A „C” jegyet a szabad búza beadása után a tanács adta ki. Erre az utalványra lehetett ruhaneműt és cipőt vásárolni, s őrletni. A beadott mennyiségnek a felét lehetett szabadon őrletni, mi ilyen kedvezményben nem részesültünk. A karton és a flanel utalvány a szerződésileg lekötött hízók után járt. Minden lekötött sertés után 200 Ft kamatmentes előleg, 5 m flanel, 5 m karton utalvány, s a hízó kg-ja után prémium járt. Karton és flanel utalványt kaptunk, mert volt nekünk is és az anyósomnak is szerződött hízaja.

     Rákosi szerint a kulákság s jómódú parasztság most nem vásárol földet és traktort, hanem csak ruhaneműt.

     Az ingatlanforgalmi korlátozás miatt 2 kh-nál nagyobb területet nem írnak át senkinek a nevére, kivételt képez az öröklés. Ilyen bizonytalan helyzetben elmenne a jó dolga annak, aki földet vásárolna. A föld csak valamikor volt érték, ma teher mindenkinek, a nagy adó és beszolgáltatás miatt. A parasztság ilyen nagy terhek mellett nem hogy földet tudna vásárolni, hanem még a meglévőt is elég neki fenntartani, s oda érhetünk, hogy még ezt sem tudja, s belekényszerül a jobb sorsra érdemes, szorgalmas magyar parasztság a közös nagyüzemi gazdálkodásba. A múltban könnyebb volt szerezni, gyarapítani, mint ma a meglévőt megtartani, megmenteni. A parasztság nem tud úgy élni, ruházkodni, mint régen. 1948 óta állandóan cséplési ellenőrök felügyelete mellett folyik a cséplés.

1 q búza          besz. ára          60 Ft               C – 80 Ft        magánforgalomban:      200 Ft

1 q csöves kukorica    ”          30 Ft                                                                   100-120 Ft

1 q árpa                       ”          50 Ft                                                                          200 Ft           

1 q zab                        ”          50 Ft                                                                          200 Ft

1 q rozs                       ”          54 Ft                                                                          150 Ft

1 q burg.                     ”          18 Ft                                                                     80-100 Ft

1 kg hízó                     5.40-6.20 Ft                                                                        16-18 Ft

     Az anyósomnál 1951 őszén, december 14-15-én 20 db besztercei muskotály szilvafát ültettem, 6 m távolságra. A beteg, elhanyagolt fáinak a nagy részét kivágtam. Így néhány év múlva egy szép szilvás gyümölcsöse lesz. A szilvafa nem igényel olyan nagy gondozást, mint az almafa, korábban fordul termőre, mint az alma és körtefa. A felhasználás szempontjából a szilva is olyan értékes gyümölcs, mint a többi, aszalványnak, lekvárnak, pálinkának egyaránt felhasználható. Különösen az aszalt szilva világkereskedelmi cikk. Mégis nagyon elhanyagolt állapotban vannak a falusi szilvásoknak nevezett gyümölcsösök. Az anyósom szilvásának a területe 230-250 négyszögöl körül van. A föld jó minőségű kertterület, a fák alja szántóföldi művelésbe lesz véve.

     Odahaza új telepítést nem végeztem, csupán a hiányokat pótolgattam ki, s a beteg fák helyére ültettem alma-, körte-, szilva-, az utcára diófacsemetéket. Úgyhogy összesen 24 db facsemetét ültettem el. A csemetéket magam nevelgettem, szemezgettem a kis házi faiskolámban. A gyümölcsfáim elég szépen fejlődtek egy kis kóstolót már az 1951. évben is termettek, 1952. évben emberi számítás szerint már többet fognak teremni. A gyümölcsös területe: a jonathános gyümölcsös 891 négyszögöl, a vegyes fajtájú gyümölcsös 850 négyszögöl, összesen 1 kh. 141 négyszögöl.

     A gyümölcsös mellett méhészettel is foglalkozom. Ezt a foglalkozási ágat nagyobb mértékben a rokkantságom miatt akarom továbbfejleszteni. Május és június hónap folyamán 32 rajom lett, ebből 1 ment el, a többit sikerült befognom. Adtam is el a rajokból, mert már nem tudtam őket hova helyezni. 5 mézelő családom volt, 103 kg akácmézet pergettem tőlük. A legjobb család 32 kg mézet adott. A rajzó családoktól, s az új rajoktól is vettem el egy kicsit, nagyon erősek voltak, nem akartam, hogy berajozzanak. Összesen kb. 130 kg mézet pergettem a méheimtől. Most jelenleg 18 kaptáros és 11 kasos, összesen 29 méhcsaládom van. Ha a körülményeim engedik, tovább szeretném őket szaporítani, s egy modern vándorméhészetet szeretnék felállítani. Hogy sikerül-e ez a tervem, nem tudom.

     Az anyósom Bognár József elmenése után alkalmazottat nem fogadott. A jószág körüli munkák elvégzésében én és a feleségem segítünk neki. Mi nála is alszunk, a reggeli munka elvégzése után megyünk haza. A fogatot a legtöbbször más szokta hajtani, de azért hála Istennek még idáig minden munkánk elkészült idejében, mind a két részről.

     A T.Sz.Cs. mozgalom Rákosi Mátyás kecskeméti beszéde után, 1948. augusztus 20-tól kezdődött meg az országban. Nagy propagandát fejtettek ki ennek az érdekében, kijöttek a városokból a gyári munkások, T.Sz.Cs-tagok is, dicsérték, hogy milyen jó a közös munka, így ment ez minden ősszel és tavasszal. De a község népét, még az új gazdákat se tudták beszervezni, mindenki előtt ismeretes a közös munka, a közös ló, nincs benne köszönet. A népet visszakényszeríteni a XX. században a szolgai sorsba, még egyelőre nem megy, mert mindenki ragaszkodik ahhoz, amije van, mert talán emberi életek szorgalmas, kemény munkájáról van szó. A hagyományos magyar földszereteten még egyelőre megdőlt, hogy a nép belépjen a T.Sz.Cs-be. A T.Sz.Cs-ről mindenütt csak a legrosszabbat lehet hallani, lépnek ki belőle egymásután a tagok. Mert az ígért magas osztalék a munkaegység után elmarad. Lehet, hogy ők valamivel többet tudnak termeszteni a földjeiken, mint mi, azonban ez abból is származhat, hogy a T.Sz.Cs-k a földjeik tagosítása során mindenütt a határnak a legjobb fekvésű, legjobb minőségű földjeit foglalták el a maguk számára. Azonban náluk több is a termesztési költség. A gépállomásnak a szántási, tárcsázási díj terményben, műtrágya, vetőmagvak, tagok, tűz-, jég-, állatbiztosítás, adó, beszolgáltatás, gépek, eszközök, szerszámok javítása, karbantartása, épülés, jószágállomány beállítása, esetleges tartalékolás, a jószág számára a szükséges abrak és szálas takarmány bizony alaposan megapasztja a jövedelmet, úgyhogy bizony csak nagyon kevés osztalékra lehet számítani. Az állami gazdaság alkalmazottainak legalább a kollektív szerződésben megállapított munkabért kifizetik, s tudja a munkás, hogy miért dolgozik, de itt a T.Sz.Cs-ben bizony ezt nem lehet elmondani. A kulákság, a középparasztság felszámolása után a T.Sz.Cs. lesz az államnak a fejős tehene.

     Idegenkedik, mégpedig joggal idegenkedik a parasztságunk a T.Sz.Cs-től, mert a bizonytalan jövedelem mellett önállóságának, szabad életének a végét jelentené, a jobbágyság felszabadításáért pedig már sok vér öntözte ezt a magyar földet. A parasztság munkáját a múltban a szabadság és a függetlenség jellemezte. A múlt rendszer se akarta ezeket elvenni tőle. A tisztviselő és gyári munkásság nem tudott olyan független, szabad életet élni, mint a parasztság. Most ezek alkalmazotti, állandóan függő helyzetben voltak és ma is vannak.

     Független, szabad élet, ez már önmagában is sokat jelent. Függetleníteni tudta magát mindenkitől, nem volt függő viszonyban, mint a tisztviselők, gyári munkások, s az alkalmazottak, mert önálló volt, az országnak a tartó oszlopa volt a magyar paraszt. A pártjának a neve is kifejezte a parasztság független, szabad voltát, „Független Kisgazdapárt”. „Akié a föld, azé az ország” – hajdan a nagy parasztvezér, Nagyatádi Szabó István mondta ezt. Azóta ez a mondás az országban szállóigévé lett.

     A függetlenség mellett szabad volt a parasztság. Szabadon gazdálkodott a háborúig. Nem kötötték meg a kezét. Nem érezte a rendszernek a nyomását, irányítását, mint azóta. Tudta minden paraszt a kötelességét és jogait. Az adóját kifizette, beszolgáltatása nem volt, üzletszerűleg gazdálkodhatott, sok jószágot tarthatott, tudott gyarapodni, épülni. Mindig azzal foglalkozott, ahol jobban megtalálta a számítását. Tudott is boldogulni a magyar parasztság, épülni, a gazdaságát korszerűsíteni. Már kezdett áttérni a magyar parasztság a túlzott gabonatermesztésről az abrak- és a takarmánytermesztésre, így több jószágot tudott tartani, s a jövedelme, a bevétele is szaporodott. Megkedvelte a kert-Magyarország gondolatát a magyar parasztság. Nagy gyümölcsfa-telepítések kezdődtek országszerte. Igaz, hogy a parasztságunk nehéz, fárasztó munkát végzett és végez ma is, ezt a nehéz munkát kellett volna a gépek bevezetésével megkönnyíteni, gyorsabbá, olcsóbbá tenni, azonban a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas. Vegyünk csak egy példát a sok közül. A gépállomáson egy új traktor 2 év alatt elhasználódik, úgyhogy vagy csak egy nagyjavítással helyezhető újra üzembe, vagy új motort kell az elhasznált helyére az alvázra szerelni; ez a traktor egy kisgazda kezén egy életen keresztül üzemben tartható lett volna.

 Vissza a Tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                    Következő oldal