Fülep Lajos művészettörténész, református lelkész

Budapest, 1885. január 23. - Budapest, 1970. október 7.

Élt 85 évet

1902-ben érettségizett.

1912-ben doktorált filozófia, művészettörténet szakon nyelv és irodalmi tárgyakból.

1914-ben Bárczy István kinevezte ideiglenes művészeti referensnek a Főváros

                Szociálpolitikai és Közművelődési ügyosztályán.

1915-ben a hivatali munkája mellett mint megbízott helyettes tanár francia nyelvet tanított a

                Budapesti Kereskedelmi Akadémián.

1916-ban beiratkozik a Budapesti Református Teológiai Akadémiára.

1913-ban megnősült, felesége Erdős Renée írónő.

1915-ben leánya születik: Kornélia Rozália.

1918-ban megszületik második leánya: Veronika Krisztina.

1919-ben kinevezik professzornak az olasz nyelv és irodalom tanszékére.

1919-ben elvált Erdős Renée-től.

1919-ben házasságot kötött Gábor Zsuzsannával.

1920-ban helyettes lelkész Medinán.

1921-ben Dombóváron missziós lelkész.

1922-ben megválasztották Baján lelkésznek.

1924-ben lelkésszé szentelik a Budapesti Kálvin téri templomban.

1927 áprilisában megegyezett a zengővárkonyi lelkésszel a gyülekezetcserében.

1947 novemberéig a Baranya megyei Zengővárkony református egyházközség lelkésze.

1931-1932-es tanév második félében kezdett tanítani a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem

                       filozófiai tanszékén művészetfilozófiát.

1946-ban elvált második feleségétől, Gábor Zsuzsannától.

1946-ban Fülep Lajost visszahelyezik a Budapesti Tudományegyetem olasz nyelv és

     irodalom katedrájára.

1947.XI.  Lemondott a zengővárkonyi lelkészi állásáról.

1948.        Megkezdte előadásait az Eötvös Kollégiumban.

1950.        Leánya, Fülep Veronika orvosnő öngyilkos lett.

1951.        Kinevezték a Budapesti Tudományegyetem Művészettörténeti Tanszékének a

                 vezetőjévé és megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia

                 Művészettörténeti Főbizottságának elnökévé.

1952.        Megfelelő lakást talált Budán és ide költözött.

1957-ben Kossuth-díjban részesült.

1961-ben nyugdíjba vonult.

1970. október 7-én elhunyt Budapesten.

1971. október 30-án emléktáblát helyeztek el a zengővárkonyi parókia falán.

           Sírhelye nincs, végakarata szerint „Hamvaimat ne szállítsák, ne őrizzék meg, ahol elégettek, szórják a rétre, vagy erdőbe, vagy folyóba.”

     Kiváló képességű ember volt, beszélt németül, olaszul, franciául, angolul. Több művészettörténeti könyve jelent meg. Zengővárkonyi lelkészi szolgálata alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Kiss Géza kákicsi lelkésszel. Egyetértettek az egykekérdésben, a lelkésztársának az Ormányság című könyvének a megjelenésében is tevékeny szerepet vállalt. Emlékét a zengővárkonyi parókia falán elhelyezett emléktábla és az öreg egyháztagok őrzik.

Fülep Lajos-emléktábla a zengővárkonyi parókia falán