Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Tsz_Előszó

 

 

 

 

TÓTSZENTGYÖRGY
és
KÖRNYÉKE

3500 év története

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


dr. Királyi Ernő

 

 

 

 

Budapest
2000

 

 

 

 

Kiadja – a sokszorosítás és kiadás jogát fenntartva: dr. Királyi Ernő
Készült 30 példányban

 

 

********************

 

 

Hullatja levelét az idő vén fája
Terítve hatalmas szőnyegben alája.
Én ez avart jártam s tűnődve megálltam,
Egy régi levélen ezt írva találtam....                                                                                                           Szüleim emlékének...

 

ELŐSZÓ

A hajdani, szigetvári polgári iskolába járó, a történelmet és az irodalmat különösen kedvelő, verseket író kisdiák lelkébe mélyen bevésődött Gárdonyi Géza falusi történeteket elbeszélő könyve "Az én falum".
Már azt hittem, hogy e szunnyadó ismeret örökre elveszett emlékeim rengetegében. 1998 tavaszán váratlan érzés fogott el, mikor Tótszentgyörgyről, szülőfalumból, ott élő barátom, volt iskolatársam - Szabadi Sándor -, ki a hely történetének kitűnő ismerője és krónikása, küldött a kertjéből egy csokor élő, illatozó márciusi ibolyát. Ez a csepp kis virág felszította a régi emlékek, vágyak kihunytnak hitt, de valójában csak hamuba takart parazsát.
Tavaszi derűs hangulat lepett meg. Felébredt bennem sok ifjúkori érzés, szinte éreztem a szülőföld illatát... Az emlékek visszavittek a gyermekkoromba, a falumba.
Ezután persze kerestem az alkalmat az újratalálkozásra. Kezembe akadt egy könyv "Baranya megye földrajzi nevei" címmel. Ebben megtalálhatók Tótszentgyörgy és környékének ismert falvai, sőt szántói, kertjei, rétjei ismert és kevésbé ismert régi nevein, településenként sorbaszedve.
"Tótszentgyörgy 1283: Scengurg, 1209(?) Zengurg ...A Szentgyörgy h.n. (helynév) a falu templomának védőszentjére, a Tót -(16.sz. vége) előtag felvidéki szlovák betelepülőkre utal..."  (1)  Ezek szerint falunk az Árpád kor óta ismert település, talán az egyik legrégebbi a környéken.
Járjunk utána, melyik, az 1209-es vagy az 1283. évi forrás az első írott emlék?
A másik kétely a felvidéki tótok betelepítésével kapcsolatosan merült fel.
Lehet-e, hogy Szigetvár 1566. évi eleste után, a törökök felvidéki tótokat telepítettek Tótszentgyörgyre és környékére?

E kételyek indítottak el az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Somogy és Baranya megyei levéltárak és múzeumok, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Szabó Ervin Könyvtár írott oklevél, okmány és könyvlabirintusaiba.
Gyermekkorom eseményei között feltűnt egy gladiátorfejes, üvegérmecske, amelyet Berta Ferencné adott át nekem polgári iskolás koromban.
Tanárom római korinak ítélte, különösebb minősítés nélkül. Tehát feltételezhetően éltek itt emberek a római korban, Krisztus születésétől számított négyszáz éven át.
Néhány éve a pécsi Archeológiai Múzeum őskortól a honfoglalásig terjedő időt felölelő régészeti leleteit tekintettem meg. Az egyik térképen megtaláltam Tótszentgyörgy nevét . A Gyöngyös folyó - amely akkoriban sokkal nagyobb kiterjedésű, halastavakat felölelő nagyságú területet foglalt el - partján élt a halászó-vadászó, állattartó-földművelő, úgynevezett dél-dunántúli mészbetétes edények, kerámiák kultúráját hordozó nép egy csoportja.
Mi őrzi emléküket?
Néhány edénytöredék, hálónehezék, kőbalta!
Vajon mikor élhettek itt?
Lehet hogy előttük is éltek itt emberek?
Mindezek természetesen már csak a régészeti kutatások eredményeivel bizonyíthatók.
Régészeti információk alapján nyilvánvaló, hogy három és félezer évvel ezelőtti emberi kultúra nyomai találhatók Tótszentgyörgyön. Abszolút emberi mértékkel mérve, több mint 100 nemzedék élete kötődhet e számomra oly kedves Gyöngyös parti vidékhez.

Kutatásaim során közel három és félezer évet kóboroltam be "ásott" és "írott" emlékek között. Arra törekedtem, hogy Tótszentgyörgy és környéke történetének hiteles emlékeit felkutassam illetve pontosítsam a ma elérhető szakirodalom segítségével.

Miután az évszázadok, évezredek idevonatkozó történetét átnéztem, megpróbáltam az összegyűjtött információkat az egész magyarság történelmének folyamatába beillesztve, természetesen a környező települések, falvak, városok történetét is érintve rögzíteni.

"Tótszentgyörgy és környéke" egy választott táj, mely domborzatilag ugyan nem egységes, de földrajzilag egybefüggő, általam behatárolt területet jelent.
E terület képzeletbeli határvonala Kadarkút, Kálmáncsa, Kétújfalu, Szigetvár, Hedrehely helységeket köti össze.
A történeti visszatekintés során, a történelmi események, a régészeti feltárások, az írott emlékek többször e határvonal kiterjesztésére kényszerítettek, mert e terület múltja - talán Szigetvárt kivéve - alapvetően fehér folt a régészet térképén, de az írott emlékek könyvtárában is.
"Tótszentgyörgy és környéke" Nyugat-Baranya és Délkelet-Somogy területi ölelkezésében, a hármas Gyöngyös és az Almás folyó vízjárta ölében fekszik. A vidék talaja jól tárolja és jól vezeti a vizet. E folyók együttes hossza meghaladja a 160 km-t, vízgyűjtő területük pedig az 1100 km2-t, vízhozamuk ma átlagosan 400 liter/perc körül alakul.
A keleti Gyöngyös kivételével sohasem száradnak ki. Legmagasabb vízhozamuk a folyók középpontjában 15 000 - 20 000 liter/sec, sőt a keleti Gyöngyösé Szigetvár magasságában
35 000 liter/sec-t is elért. (2)    E folyók mellett ma 32 település található.
Tótszentgyörgy és környéke kiváló lelőhelye lehet a még feltáratlan őskori emlékeknek. A tudományos kutatást végzők számára pedig valóságos régészeti paradicsom.

 
*

 

Szeretném, ha ez a könyv tiszteletteljes emléket állítana elődeinknek, s ösztönzőül szolgálna a múlt további kutatásához, az értékek megőrzésére.
A múlt ismerete adhat erőt és hatalmat Tótszentgyörgy és környéke mindenkori ifjúságának jövője alakításához.


                                                                                                                                                                             dr. Királyi Ernő

 

 

 

 ____________________________________

(1) Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei. Pécs. 1982. I. köt. 449. old.

(2) Dóra Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) 167. old. Somogy megye múltjából 20/1989. szám

 

Vissza a tartalomjegyzékhez

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN