Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi horgásztó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2024

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VII. 9. fejezet

9. Urbáriumok, úrbéres összeírások a XVIII-XIX. században

Az 1766. évi úrbérrendezés jelentősége

A törökök kiűzésének idejétől távolodva megszűnt a birtokjogi bizonytalanság, rendeződtek a birtokviszonyok. Kialakult az új birtokos nemesség, a visszatelepülés és betelepülés következtében az úrbéres népesség, s így újjáéledtek a feudális társadalmi viszonyok.
Az "úr és béres", azaz a jobbágy-paraszt viszonyát szabályozó urbáriumok már korábban is voltak.

A XVIII. századi úrbérrendezések Tótszentgyörgyön és környékén

A XVIII. század folyamán mind a földesurak, mind az állam megnövekedett igényeket támasztott a parasztsággal szemben.
Az állam a kormányzati apparátus és az állandó hadsereg fenntartásával növekvő költségei miatt nagyobb adókat vetett ki. A parasztok 1765-től a földesúri szolgáltatások megtagadásával, földfoglalásokkal válaszoltak a terhek növekedése ellen, különösen Dunántúl megyéiben. Ezért Mária Terézia királynő 1766. december 29-én Vas, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében egységes urbárium bevezetését rendelte el.
Az 1767 és 1774 közötti úrbérrendezés volt Werbőczy óta az első országos földesúri és jobbágyi viszony rendezés. A jobbágyi jogok és terhek számbavétele és szabályozása, a parasztoktól követelhető szolgáltatások és adók maximumának megállapítása mellett összeírták az állami adózás alá eső jobbágyföldet, megvédve azt a földesúri terjeszkedéstől.

Az úrbért, amely a jobbágyi szolgáltatások összességét jelenti, okmányba, úgynevezett urbáriumba foglalták. Az urbáriumokon olyan feljegyzést értettek - Maksay Ferenc meghatározása szerint -, melyben a feudális földesúr birtokát, mindenekelőtt paraszti használatban álló "úrbéres" - nem allodiális, azaz hűbéri szolgáltatástól vagy más tehertől mentes szabad - birtokát az ott lakó, s az úrral "úrbéres" kapcsolatban álló népeket, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vettek számba, abból a célból, hogy megkönnyítsék az úrnak a földhöz, népéhez és jövedelméhez való joga gyakorlását.(179)
Mária Terézia a somogyi úrbérrendezési munkák alapján 1766-ban kiadott rendeletével - a Somogy megyei szántókat és réteket három osztályba sorolta:
Egy egész telekhez szántóból - osztálytól függően - 22, 24, 26 holdat, rétből 8, 10, 12 szekérnagyságot (azaz holdat) rendelt.
A rendezést 297 somogyi helységben hajtották végre, így Tótszentgyörgyön és környékén is.

 

A XVII-XVIII. századi úrbérrendezések

 

Helység
Az első urbárium (180)  éve Az 1766. évi  urbárium adatai (181)
    Telkes jobbágyok száma Zsellérek száma Összes Úrbéres terület (hold)
Tótszentgyörgy 1699 23  4 27  759
Nagydobsza 1695 46 12 58 718
Kisdobsza 1699 38 - 38 350
Nemeske 1699 15 2 17 320
  1701        
Kistamási - 4 7 11 56
Merenye 1699 25 1 26 677
  1701        
Magyarújfalu - 15 3 18 211
Gyöngyösmellék   13 2 15 208
Kadarkút 1699 55 70 125 736
  1700        
  1703        
Pata - 14 5 19 281

 

 A rendezés problémái

Az úrbéri rendezéssel kapcsolatos panaszok szerteágazóak. Több helyen vonakodtak átvenni a telkeket, mert féltek az azokra rótt robotszolgáltatás terhétől. Az erdőbe költözködött falu megüzente a kivezényelt katonaság kapitányának, hogy az tartsa el őket, aki odahívta. Az urbárium megszabta a jobbágyföldek mennyiségét, de nem gondoskodott a tagosításról.

A szerződésekben biztosított földek mennyiségéhez képest általában mindenütt csökkent a jobbágykézen levő föld.
1767 márciusában a tótszentgyörgyiek panaszolták a földesúrnak, hogy olyan kevés föld maradt a kezükön, hogy annak terméséből nem tudnak megélni. A határban a mérés után fennmaradt szántóföldet kérték bérbe.(182)
Az urbárium bevezetése a parasztság legnagyobb problémáját nem oldotta meg. Nem tudott annyi földet adni, amennyi a paraszti család megélhetéséhez szükséges volt.
Például Tótszentgyörgy községben 1828-ban 242 fő lakott, ebből 45 fő adózott. 44 házban átlagosan 5,5 fő élt. A gabona területe 467 3/6 hold, a rété 255 "kaszás" azaz hold volt. A falu állatállománya 4 jármos ökröt, 15 borjas- és 14 meddő tehenet, 10 üszőt, 80 lovat és 43 sertést számlált. A szegénység jellemzője, hogy a faluban 41 jobbágy, 11 zsellér élt, kereskedő, kalmár és "kocsmáztatás" nem volt.
A földesúri visszaélések - az irtásföldek elvétele, az erdő- és a legelőhasználat korlátozása, az árendák megemelése, a robot növelése - továbbá az állam által követelt katonaállítási és eltartási kötelezettség miatti ellenállás folytatódott 1848-ig.

1848 forradalma és az új birtokrendezés

Az 1848-as forradalommal Tótszentgyörgy és környékének úrbéres lakossága megszabadult úrbéri terheitől. Jobbágy- illetve zsellértelkének (beleértve a belterületet és a külső földet) valamint házának tulajdonosa lett.
Az 1848-as forradalmat követő abszolutizmus azonban az 1848-49-es népképviseleti országgyűlés valamennyi rendelkezését érvénytelenítette.
Somogyban a XIX. századi úrbérrendezés fő időszaka 1836-1880 között 311 helységet érintett, köztük Tótszentgyörgyöt és környékét.

 

A XIX. századi úrbérrendezések

 

 Helység A rendezés éve

Úrbéri telkek száma

Úrbéri legelő (hold) Úrbéri erdő (hold) Úrbéri maradvány föld (hold)
Apáti 1860 21  4/8 215 258 -
Basal 1857 14 98 14 23
Homokszentgyörgy 1857 35 439 146 -
Gyöngyösmellék 1851 9  4/8 100 - -
Kadarkút 1860 56  6/8 471 - 45
Kálmáncsa 1856 48 570 192 -
Kistamási 1866 14 305 91 138
Magyarújfalu 1863 21 185 23 41
Merenye 1860 28  4/8 183 - 75
Nagydobsza 1857 38  1/2 492 - -
Nemeske 1857 13 192 - -
Pata 1857 16 220 -  
Pettend
1857
12  1/2
187
-
-
Poklosi
1859
20  4/8
247
-
-
Szigetvár
1869
75
467
-
-
Tótszentgyörgy
1862
26  2/4
256
-
75

 

Somogy megyében nagyszámú birtokrendezési per indult, és igények jelentkeztek maradvány illetve felesleg föld iránt.

Tótszentgyörgyön, ahol 26 4/8 úrbéri telek volt és 5 zsellér élt, a telki földek felmérése után 8% maradványföldként került elbírálásra. A jobbágyok szerint ezek a földek sem irtás- sem pedig ajándékföldek, mivel dézsmát adtak utána. De bérföldnek sem tekinthetők, mert nincs róluk szerződés. És mivel ezt a helységet 1802-ben rendezték, a telki illetőség feleslege a jobbágyok kezére került. Az 1802. évi rendezési telekkönyvben a négyszögölök összeadásával már kimutatható a többletföld. A bíróság úgy döntött, hogy a jobbágyoknak meg kell váltaniok a többletföldet, mivel nem lehet olyan úrbéri birtok, amely után a földesúr kárpótlást ne kapna.
A parasztság földéhsége 1869-ben már nem csak az úrbéri állományú földek, hanem az uradalmak ellen is fordult, felvetve a földosztás gondolatát.
A parasztságon belüli ellentétek a módosabb gazdák és zsellérek között az 1870 utáni legelő felosztási tervekben jelentkeztek, amikor is az állattartó zsellérek a jobb legelők elvesztése miatt aggódtak. Több helyen a legelő elkülönülés a módosabb gazdák javára megtörtént, máshol a közösségi legelőhasználat megmaradt.
A jobbágyerdők védelmére és szakszerű kezelésére hozott 1879. évi törvény is sértett érdekeket, mivel az erdei legelők 1/3-át erdőként kezelni rendelték. Nagydobsza úrbéres jobbágyai írták: "Tudjuk, hogy javunkra czélzó intézkedés volna évtizedek mulva 123 hold szép erdővel bánni, de egy 50-60 év mulva bekövetkező haszon eléréséért 50-60 évig való fokozatos elszegényedésnek, (mert az állattenyésztés hanyatlása a mezőgazdaság csökkentését, ez pedig az elszegényedést vonja maga után) nem tehetjük ki okszerűen magunkat."(183)  Nem ismert a kérés teljesítése.

Topográfiai nevek Tótszentgyörgy határában 1864 (184)

Északról Poklosi szomszédságában Gombkötő puszta, amely a gróf Széchenyi családé volt. Ezen puszta - midőn mérés - volt vette eredetét.
Malomra dűlő, Kopolási dűlő, Utra dűlő, Pestre dűlő és Sűrű aljai (szántóföldek).
Ugyanazon darabban Lukáts ma már dűlőrét.
Hosszú dűlő, Közép dűlő, Kender dűlő (szántóföldek),
Veremi rét, Malomfolyó és puszta árok.

Napkeletről Felső-Cseri legelő, Sárvári vízállás
Cser allai dűlő (szántóföld)

Délről Nemeske Alsó Cseri dűlő, Posta dűlő, Török dűlő (szántóföldek)
Szénégető sarok (legelő) Posta uti Czifra malom, Török rét
Posta uti Csárda, Kenderáztató tó.

Nyugatról Görösgal, szomszédja Szikuti legelő, Gálai legelő, Nagyréti dűlő kaszáló,
Behéri, Pelőczi dülő rétek.

Északról a Gombkötői uralom felől egy zúgó urasági folyó patak, mely Kadarkuti lelkész kertje aljából veszi eredetét, mely patak határunkig nevezetes uralmaknak (uradalmaknak vagy úr malmoknak) elegendő vízzel szolgál.
Az összeírást végezte:
"Tótszentgyörgyön 1864. április 10. Thanhoffer József jegyző."
 

 

 ________________________________________________________

(179) Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. 19. old.

(180) Kováts Zotán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. 48-50. old.

(181) Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt. Bp. 1970. 186-205. old.

(182) T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 32-33. old.

(183) T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 220-221. old., ill. 257. old.

(184) Pesty Frigyes összeírása alapján (Somogy megyei Levéltár)

 

 Vissza a tartalomjegyzékhez                      Előző oldal                 Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2023. November
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI VADÁSZLAK VENDÉGHÁZ

 

http://totszentgyorgyvadaszlak.hu/

 

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A KÖZELMÚLTBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN