Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Tótszentgyörgy református temploma
 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi horgásztó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Uj-Somogy, 1941.03.26., 4. oldal - Egy telepes család kálváriája

Uj-Somogy, 1942.03.23., 2. oldal - Gróf Széchényi Endre főispán Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16. -  Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

Bama.hu, 2022.02.25. - Közös takarítással készülnek az idényre

Reformatus.hu, 2023.01.16. -  Életben tartani a hitet a végeken

ATV esti híradó, 2023.08.17., 15:30 perctől Tótszentgyörgy polgármesterének nyilatkozata az "összevonnák a praxisokat, ahol nincs elég háziorvos" témával kapcsolatban

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Falusi CSOK - 2023 - Tótszentgyörgy

Falusi CSOK 2024 - Falusi csokos települések listája Baranya vármegyében

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyar Digitális Helynévtár - Tótszentgyörgy

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2024

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VIII. Vallás és művelődés a XVI. század után

 

VIII. VALLÁS ÉS MŰVELŐDÉS A XVI. SZÁZAD UTÁN

1. A reformáció térhódítása

A mohácsi csata után a rákövetkező kettős királyválasztás, majd az öt éven át tartó belháború, az ország kettészakadása, megváltoztatta az ország vallási képét. Eddig az ország lakossága - kivéve a zsidókat és a görögkeletieket - egy vallást követő katolikus volt.
A mohácsi csatát megelőzően kezdődött a hitújítás igénye Európában. Magyarország a XV. században szoros kapcsolatban állt Európával. Itt vezettek át a nyugatról keletre vivő útvonalak. Az oktatási kapcsolatok rendkívül fejlettek lévén, s így a pécsi, pozsonyi, budai hazai egyetemeken kívül 1458-1490 között Bécsben 951, Krakkóban 1263, Padovában 66, s más olasz és francia egyetemeken is több diák tanult. Számos külföldet járt egyházi személy és kereskedő, diák és diplomata tért haza, és sok külföldi kereskedő, kézműves, iparos telepedett le új eszmékkel. Nem volt idegen a Rómától független kereszténység eszméje sem.(199)
A királyi udvar és a felső egyházi hierarchia elvilágiasodása miatt a humanizmus a közép és az alsóbb rétegek gondolkodásába is behatolt. Az egyházi reformeszmék nem voltak idegenek a klérus és a világiak egy része számára sem.
1517-ben Luther Márton közzéteszi Wittenbergben 95 pontból álló vitairatát. 1522-ben Wittenberg egyetemén megjelennek az első, új hitet tanulni vágyó diákok. 1523-ban a budai országgyűlés a lutheri vallást követők ellen törvényt hoz: fej- és jogvesztésre ítéli őket. 1524-től az ítélet csak máglyahalál lehet.
1536-ban Kálvin János jelenteti meg tanait.
A katolikus egyház, válaszul a reformált hit követőinek terjedésére, 1540-ben megalapítja a jezsuita rendet.
A mohácsi vész utáni belháborúban az egyház birtokai és jövedelmei megcsappantak. Igényt tartanak azokra a török ellen fellépő főurak, akik egyúttal az új hit követői és birtokaikon annak terjesztői.
Magyarországon a reformáció egyik legkorábbi központja a budai királyi udvar volt. II. Lajos (1506-1526) nevelője - a Hunyadi család vagyonát házasság révén megszerző Brandenburgi György nagy támogatója volt Luther eszméinek. A király felesége Habsburg Mária és udvara (közte Török Bálint későbbi felesége) is rokonszenvezett a kor hitújító eszméivel.
A Dunántúlon a lutheránizmus megalapítójának Nádasdy Tamás főúr tekintendő. Eredetileg szerzetesnek készült, majd a zalavári apátság kormányzóságát nyerte el. Jeleskedett a török elleni háborúban s így hadvezér lett. Feleségül vette Kanizsai Orsolyát. S így mint a kanizsai, a sárvári és a kaposvári uradalmak birtokosa, I. Ferdinánd király pártján tót és horvát bán, országbíró, 1542-62 között nádor. Példáját követte Dunántúl másik nagyhatalmú ura Batthyány Ferenc.
I. Ferdinánd (1526-1564) egyes főkapitányai, Roggendorf Vilmos, Felsz Lénárd is lutheránusok voltak. Seregeikben és Győr, Komárom, Zólyom várakban is lutheránus főtiszteket és várkapitányokat alkalmaztak, akik külföldről lutheránus prédikátorokat hoztak.(200)
Somogy megyében is az új hit követői a főúri birtokosok soraiból kerültek ki. Közéjük tartozott Enyingi Török Bálint, aki 1523-ban nőül vette Mária királyné udvarhölgyét, Pempflinger Katalint, aki apjával, a szintén nagyhatalmú főúrral együtt birtokaikon is az új hitet terjesztette.
Magyarország szociális viszonyai is hozzájárultak a reformáció terjedéséhez. Az 1514. évi Dózsa-féle parasztfelkelést a nemesség leverte. A parasztok büntetésképpen elvesztették a szabad költözködés jogát. A nemesség erősen korlátozta a mezővárosok és falvak korábban kivívott jogait. A reformáció prédikátorai a hátrányos helyzetűek oldalára álltak. A reformáció, a protestáns iskolák és a nyomdák Magyarországon terjedtek.
(56.ábra)
Somogyban a végvárak voltak a reformáció központjai. Ezek földesurai és várkapitányai oltalmukba vették az igehirdetőket, de az ő sorsuk a hódoltsági területeken a török basák és bégek önkényétől is függött.

A török uralommal együtt megjelent újra a mohamedán vallás, amely részére a törökök a legszebb katolikus templomokat foglalták el.
A török, ha nem is támogatta, de - az uralkodó katolikus Ferdinánddal szemben szívesen - tűrte a protestáns vallás terjedését.
Egyes vidékek nyíltan elszakadtak a katolikus egyháztól és ágostai-evangélikus egyházakká szerveződtek.
Híres reformátorok jelentek meg. A Dunántúl reformátorának Dévai Bíró Mátyást tartják, aki Nádasdy Tamás birtokain prédikált. Bálint pap, kit az elsők között tartanak nyílván, Török Bálint "földesúri joga alá tartozó községekben működött".
További reformátorok: Dévai Bíró Mátyás (1538-1541 Somogyban, 1545-től debreceni lelkész) Méliusz Péter (későbbi debreceni lelkész) Eszéky Imre.
A legmélyebb nyomot Tótszentgyörgyön és környékén Szegedi Kis István működése hagyta. Szegedi Kis 1554-ben Laskón, majd 1558-tól Kálmáncsehiben lelkészkedett. Horvát Márk szigetvári és Perneszi Farkas babócsai várkapitányokkal tartott barátsága folytán a katonák között is térített.(201)   Kálmáncsehi lelkészkedése idején (1558-1563) szerveződtek a Somogy megyei "Kálvin értelmét követő" reformált egyházak, melyeknek egy része a Kapos folyótól délre és a Rinya folyótól keletre eső területen a felsőbaranyai egyházmegyéhez csatlakozott.
Valószínűsíthető, hogy Tótszentgyörgy és környékének lutheri elvű reformációját Török Bálint és családjának elkötelezettsége és pártfogása, kálvini értelmezésű-módosulását pedig Szegedi Kis István kálmáncsehi lelkipásztori tevékenysége késztette, segítette.
Az 1626-1686. évek közé eső időben a felső baranyai református szeniorátushoz tartoztak e vidék egyházai, többek között nevezetesen: Kadarkút, Homokszentgyörgy, Viszló, Csertő, Kálmáncsa, Apáti, Poklosi, Basal, Merenye, Pata, Tótszentgyörgy, Molvány, Nagydobsza, Istvándi, Hobol, Pettend, Gyöngyösmellék, Bürüs, Magyarújfalu, Darány, Zádor, Drávafok.(202)
Az ágostai hitvallású evangélikus egyházak ez időben e vidékről teljesen kiszorultak.
A XVII. század elején alig volt katolikus lelkész Somogy megye egész területén.

2. A katolikus egyház és az ellenreformáció

A török kiűzése után

1687-ben a ferences rendiek voltak az elsők, akik visszatértek segesdi kolostorukba.
1700-ban Szigetváron a jezsuiták telepedtek le, de 1710-ben már távoztak.
A Rákóczi szabadságharc (1703-1711) leverése, a szatmári béke (1711) megkötése után teljes erővel megindult a katolikus egyház újjászervezése Somogyban is. A régi plébániákat, kolostorokat visszaállították, új plébániákat szerveztek, s megindult a visszatérítés. A vármegye a pannonhalmi apátság által ismételten követelt "tized fizetést" úgymond "bérbe vette", vagyis vállalta beszedését, megfizetését. A katolikus egyház a hatóságok által támogatva több templomot visszafoglalt, hívőkkel együtt.

A gályarabság

1673-74-ben Szelepcsényi esztergomi érsek, hogy a protestánsokat papjaiktól megfossza, az összes protestáns lelkészt és tanítót a Zrínyi-Frangepán-Nádasdy féle összeesküvésben való részvétel, és a törökök győzelméért való imádkozás vádjával Pozsonyba, rendkívüli bíróság elé idéztet. A bíróság tagja az a Kollonich Lipót katolikus érsek, aki Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá, végül katolikussá akarta tenni, akinek nevéhez fűződik negyvenkét magyar protestáns lelkész és tanár gályarabságra hurcoltatása 1675-ben. Leírhatatlan szenvedések árán a negyvenkettőből csak harminckettő ért el Nápolyba. A többi részint megszökött, részint kiszenvedett, egy pedig áttért.
A gályára eladott harminc és a Nápolyba később vittetett kettő szenvedésének sok erőfeszítés után, Hollandia utasítására, 1676. február 11-én De Ruyter Mihály tengernagy vetett véget, kiszabadította őket. Ekkor már csak huszonöten voltak életben. Több protestáns ország meglátogatása után hivatásuk folytatása végett hazatértek.
Később további 20 protestáns hitvallót, mint gályarabot szállítottak Buccariba. Ezek közül kettőt kiváltottak, tíz áttért, három meghalt. A többi ötöt a szász választófejedelem 1676. május 2-án kiszabadította.(203)
A gályarabok emlékét Debrecenben szobor őrzi.
A katolikus egyház e bűnéért II. János Pál pápa 1996-os debreceni látogatása során kért bocsánatot.

Az állam által támogatott katolizáció

Az ellenreformáció a protestáns lelkészek, tanítók gályarabságra hurcolásával nem ért véget. Nagykanizsa 1690-ben történt török uralom alóli felszabadításával különösen törekedtek az evangéliumi egyházak megsemmisítésére.
1695-ben I. Lipót alatt, Eszterházy Pál teljes hatalmat adott a győri őrkanonoknak, hogy Alsó-Magyarországon a lutheránusokat és a kálvinistákat a katolikus vallás elfogadására kényszerítse.(204)
1701-ben I. Lipót (1658-1705) rendeletet adott ki, hogy a török alól felszabadult területen csak a római katolikus egyháznak van szabad vallásgyakorlata.(205)
1744-ben Somogy megye közigazgatása vizsgálat alá vetette az összes református egyházat, megállapítandó, hogy melyik templomot építették saját maguk, és melyiket vették el a katolikusoktól.
A vallási villongások Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején is szakadatlanul tartottak. 1778-ban Bajzáth római katolikus veszprémi püspök panaszt emelt, hogy Viszlón, Homokszentgyörgyön, Kálmáncsán, Kastélyos-Dombón nincsenek református lelkészek és mégis istentiszteleteket tartanak az iskolamesterek. A helytartótanács a kifogásolt helységek templomainak lerombolását rendelte el.
A vallási ellentéteknek II. József (1780-1790) türelmi rendelete (1781) szabott határt, de korántsem vetett véget.

 

 

____________________________________________________________

(199) Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. 13-17. old.

(200) Karácsony János: Magyarország egyháztörténete. Bp. 1985. 107-111. old.

(201) Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. Pápa, 1908. 34. old., ill. Földváry László: Adalékok a Dunántúli Református Egyházkerület történetéhez. 1898. 318. old.

(202) Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. Pápa, 1908. 34. old., ill. Földváry László: Adalékok a Dunántúli Református Egyházkerület történetéhez. 1898. 318. old., ill. Csánky Dezső: Somogy vármegye. 546. old.

(203) Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. 210. old.

(204) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 550-552. old.

(205) dr. Tóth Endre: A Belsősomogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korában. 1940. 20. old.

 

 Vissza a tartalomjegyzékhez                     Következő oldal

  

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2023. November
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

 

FALUNAP 2023.07.15.

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI VADÁSZLAK VENDÉGHÁZ

 

http://totszentgyorgyvadaszlak.hu/

 

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A KÖZELMÚLTBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN