Emlékkönyv

Főtiszteletű és méltóságos dr. Antal Géza dunántúli református püspök úrnak a belső-somogyi egyházmegyében

1926. évi április hó 11-től 15-ig és 1927. évi május hó 15-től 31-ig tartott egyházlátogatásáról

Pápa, 1929.

TÓTSZENTGYÖRGY

Lelkész: Mészáros János sz. 1862, Tótszentgyörgyön szolgál 1904 óta

Tanító: Tönkő László sz. 1890, Tótszentgyörgyön szolgál 1910 óta

Gondnok: Gál József

Presbiterek: Fülöp József, Káró József, Burcsa János, Somogyi János, Jakab János, Madarász István, Kulcsár József, Fekecs István

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája volt. 1455-ben 50 jobbágytelket számlál és kőtemploma van fatoronnyal. 1554-ben török birtok mindössze 10 házzal. A XVIII. századtól kezdve a gróf Széchenyieké. Nevét Somogy vármegye monográfiája szerint a XVI. század közepe táján idetelepített felvidéki tótoktól vette, a Nagy Lajos - féle emlékkönyv szerint pedig először a községet - egy régi, az öregektől hallott elbeszélés értelmében - három család, a Marót, Jancsi és Tóth család szállotta meg - kinek nevéről nevezték el a falut -, s kik még a reformáció idejében is megvoltak, később azonban kihaltak. Egyházának régiségét Baksai László lelkésznek 1810-ből maradt feljegyzései igazolják, melyek szerint már a török hódoltság előtt fennállott a kőtemploma és papja volt. Templomát azonban a törökök a szigetvári várfalak kijavítására elhordatták a lépésnyi távolságban Szigetvárig felállított lakosokkal oly módon, hogy a téglákat velük kézről kézre adatták s este mindenkinek ott kellett feküdni, ahol állt, hogy másnap korán reggel a munkát ismét megkezdhessék.

Az egyház tulajdonában ma is meglevő cinfedelű s alján mázas cserép korsó valószínűleg úrasztali bortartó edény, s több piros, kék és fekete pamuttal kivarrott úrasztali kendők szintén az egyház régisége mellett szólnak.

Az egyháznak az ideig szabad vallásgyakorlata 1723-ban megszűnt. Ugyanis Csicskár nevű tanítójának Somogyi Sándor uradalmi tiszttartóval valami összeütközése lévén, az a határra kihordatott, úgyhogy az kénytelen volt Merenyében meghúzódni. A templom pedig elvétetvén gazdasági épület gyanánt használtatott 1788-ig. Az egyház Merenyéhez csatoltatott annak filiája vagy társegyháza képpen, s attól később a merenyeiek és a tótszentgyörgyiek véres verekedésével vált meg. 1788-ban a helytartótanács megengedte az oratóriummal és prédikátorházzal rendelkező gyülekezetnek prédikátor bevitelét, s az Szentesi Sámuel személyében a következő évben állását el is foglalta. Az iskolatanítóság újra 1798-ban állíttatott fel.

Templom: A török világ előtt fennállott s Szigetvárra elhordott kőtemplom helyébe fából építettek újat, a régi templom ajtaját alkalmazva hozzá. Ez a fatemplom 1793-ig állt fenn, amikor a mostani téglatemplomot emelték. A csinos templom építésében hathatósan segélyezte a gyülekezetet Széchenyi Ferenc gróf földesúr. A karzatokon igen szép és értékes magyar motívumú festések láthatók. A templom tornyát 1909-ben vörösrézzel fedték, melyet azonban a hadvezetőség 1918-ban elrekvirált és palával pótolt. Az 1916-ban elrekvirált nagyobbik harang helyett 1924-ben új harangokat készíttettek Szlezák László budapesti öntödéjében, de az ez évben az egész határt elpusztító nagy jégverés és felhőszakadás miatt csak a gyáros különös jóindulatából és az egyházi hatóság nagyfokú támogatása mellett tudta a következő évben a költségeket fedezni az egy évi jövedelemétől megfosztott gyülekezet.

A toronyban lévő harangokon az alábbi felirat olvasható: Készült az Úr áldásával 1924-ben. Öntötte: Szlezák László Budapest. Készíttette: 1. Mészáros János lelkész, Káró József, Madarász István, Tamás István, Kovács György, Szabó János, Kulcsár József, Somogyi János, Tönkő László, Gál József, Jakab József, Sértő József, Kirizs János gondnok, Burcsa János, Sértő János, Fülöp József. 2. Mészáros János lelkész, Tönkő László r.tanító, Káró József, Füle József, Somogyi János, Madarász István, Jancsi József, Kulcsár József presbiter, Tamás István, Kovács György, Szabó János, Gál József, Jakab József, Sértő József, Sértő János, Burcsa János.

A torony magassága: 24,80 m

A torony déli oldalán 683 n. magasságjelző cső van beépítve

A Balti-tengerhez mért tengerszint feletti magasság 119.894 m/m + 680 m/m

Az Adriai-tengerhez mért tengerszint feletti magasság 120.574 m/m

A templom belső méretei:

   Hosszúság: 12,5 m

   Szélesség: 6,5 m

   Magasság: 4,7 m

A fal vastagsága: 0,6 m

A külső vakolat vastagsága: 4 cm

A belső vakolat vastagsága: 4 cm.

Lelkészlak: Hogy az 1788-ban fennálló s a helytartósági engedélyben is említett lelkészlak mikor épült, adatok hiányában megállapítani nem lehet. A jelenlegi kényelmes lelkészlakás 1855-ban készült Matolcsy Sándor lelkészsége alatt 6000 frt. kiadással.

Lelkészek: A régebbi prédikátorokról nincsenek feljegyzések. Csak egynek emléke maradt fenn, akit kis papnak neveztek.

Szentesi Sámuel, 1789-1795

Somogyi Sándor, 1795-1798

Baksai László, 1798-1812

Dezső János, 1812-1814

Kovács József, 1814-1815

Baksai László, 1815-1824 másodízben

Szigethi Péter, 1825-1829

Bekő Benjamin, 1829-1840

Sarlós György, 1840-1843

Erőss Dániel, 1843-1848

Matolcsy Sándor, 1849-1856

Nagy László, 1856-1883

Buza József, 1883-1884, segédlelkész

Varga Lajos, 1884-1901

Fáncsik János, 1901-1903, helyettes

Pázmány Vincze, 1903-1903, helyettes

Szekeres László, 1903-1904, helyettes

Szigethy Sándor, 1904-1904, merenyei lelkész, gondozó

Mészáros János, 1904-1931

Somogyi István, 1931-1932, segédlelkész

Madarász Endre, 1932-1932, patai lelkész, gondozó

Bárdos Sándor, 1932-1942

Varasdy Imre, 1942-1947

Czippán János, 1948-1966

A tótszentgyörgyi református egyházközségben az alábbi lelkészek haltak meg és itt is lettek eltemetve:

1. Baksai László, 1924. aug. 27., 55 éves, vizi betegség

2. Erőss Dániel, 1848. júl. 19., 39 éves, sínlődés

3. Nagy László, 1883. jan. 28., 57 éves, tüdőgyulladás

4. Vargha Lajos, 1901. jan. 25., 50 éves, szívbaj

5. Mészáros János, 1931. febr. 27., 69 éves, tüdőgyulladás

Az iskola és a tanítólakás építéséről nincsenek adatok.

Tanítók:

Ágoston Ferencz

Csicskár, 1723

Id. Szentesi Sámuel, 1798   (Ettől kezdve 1830-ig hiányzik a tanítók névsora.)

Both János, 1830-1836

Dienes János, 1836-1840

Hampó János, 1840-1843

Sarkadi János, 1843-1847

Sárközi Benjamin, 1847-1852

Babolcsay Ferencz, 1852-1853

Varjú István, 1853-1854

Varga Dániel, 1854-1855

Verbay Dániel, 1855-1856

Szombathi Lajos, 1856-1858

Józan Benedek, 1858-1859

Szücs János, 1859-1860

Király Károly, 1860-1861

Kuthi István, 1861-1862

Nagy László lelkész, 1862-1863

Verbay István, 1864-1865

ifj. Verbay István, 1865-1866

Bíró János, 1866-1904

Miskei Sándor, 1904-1905

Puskás István, 1905-1906

Soós Andor, 1907-1909

Mészáros János lelkész, 1909-1910

Tönkő László, 1910-1948

(Az Emlékkönyvből a tótszentgyörgyi adatokat kijegyzetelte és kiegészítette: id. Szabadi Sándor. Tótszentgyörgy, 2004. január 7.)

*************************

Püspöki látogatás Belső-Somogyban Patán 1927. május 23-án

(Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 38. évfolyam – 1927.II. Egyházi élet – Püspöklátogatás Belsősomogyban. 103-104. oldal)