ORMÁNYSÁG
Eredetileg az ormánysági falvak, települések nevei és létszáma a következő volt:
1. Adorjás
|
2. Besence
|
3. Bogdása
|
4. Cún
|
5. Cinderibogád
|
6. Drávacsehi
|
7. Drávacsepely
|
8. Drávafok
|
9. Drávapalkonya
|
10. Drávapiski
|
11. Drávaszerdahely
|
12. Drávaiványi
|
13. Drávaszabolcs
|
14. Diósviszló
|
15. Hídvég
|
16. Hirics
|
17. Kákics
|
18. Kémes
|
19. Kiscsány
|
20. Kemse
|
21. Kisszentmárton
|
22. Kórós
|
23. Kovácshida
|
24. Lúzsok
|
25. Magyarmecske
|
26. Márfa
|
27. Markóc
|
28. Marócsa
|
29. Monosokor
|
30. Nagycsány
|
31. Okorág
|
32. Oszró
|
33. Páprád
|
34. Piskó
|
35. Rónádfa
|
36. Rádfalva
|
37. Sámod
|
38. Sósvertike
|
39. Sellye
|
40. Szaporca
|
41. Tésenfa
|
42. Újmindszent
|
43. Vajszló
|
44. Vejti
|
45. Zaláta
|
|
|
|
Névváltozások
Baranyahídvég régebben Hídvég
Bogádmindszent Cinderibogád és Újmindszent egyesítéséből
Csányoszró Kiscsány és Oszró egyesítéséből
Gyöngyfa A református Rónádfa és a katolikus Hernádfa egyesítéséből
Okorág Okorág és Monosokor egyesítéséből
Jelenleg az Ormányságnak 42 települése van.
Az Ormányság területe
1945 előtti állapotok szerint:
Közép- és nagybirtok 28 794 kh 16 848 ha 33,2 %
Kisbirtok 57 974 kh 33 318 ha 66,8 %
Összesen: 86 768 kh 49 866 ha 100,0 %
1 kh = 1 600 négyszögöl 1 négyszögöl = 3,6 m2 1 km2 = 100 ha
1 ha = 10 000 m2 1 ha = 1,74 kh 1 km2 = 174 kh
Még a téesz időszakban nálunk is áttértek a nyugaton használatos mértékegységre, a ha-ra.
Régebben az Ormányságban a református vallásúak voltak többségben. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a felekezetek szerinti megoszlás szerint itt is a római katolikus vallásúak vannak többségben. Egyházilag az ormánysági református vallásúak a Baranyai Református Egyházmegyéhez, ezen keresztül a Dunamelléki Református Egyházkerülethez, a római katolikus vallásúak a Pécsi Római Katolikus Püspökséghez, illetve a Somogy megyéből a területrendezéssel Baranyához került katolikus községek egy része a Kaposvári Római Katolikus Püspökséghez tartozik.
Az Ormányság Baranya megye tájegysége. A területrendezés előtt a községek három járáshoz tartoztak:
Siklósi járás 27 majd 26 jelenleg 42
Szentlőrinci járás 16 majd 14 jelenleg -
Szigetvári járás 2 majd 2 jelenleg -
Összesen: 45 42 42
Két község, Drávafok és Markóc, a Somogy megyei Szigetvári járáshoz tartozott. A területrendezés után a Szentlőrinci járás megszűnt, ezeket az ormánysági községeket a Siklósi járáshoz csatolták. A Szigetvári járást, a Ladi Jegyzőség – Lad és Patosfa - kivételével Baranya megyéhez csatolták. A Drávafoki Körjegyzőséget az Ormánysághoz tartozó két községgel együtt a Siklósi járáshoz csatolták. A Drávafoki Körjegyzőséghez tartozó községek: Drávafok, Drávakeresztúr, Markóc, Révfalu, Drávasztára.
Az Ormányság meghatározása: „Mocsár területből kiálló élő földekkel teleszórt vidék”.
Az Ormányság két legnagyobb helysége Sellye és Vajszló. Sellye városi rangra emelkedett. Érdekes, hogy az Ormányság legnagyobb helysége Sellye, az Ormányság fővárosának mégis Vajszlót tartják. Itt töltötte gyermekéveit Kodolányi János. A hegyes-völgyes Baranya megyének egy sík vidéke Ormányság. Sellye és Vajszló kivételével kisebb községekből áll. A falvak lakosságának a jobbágy elődei az 1860-as években emelkedtek ki az évszázados jobbágysorsból, megszabadultak a földesúri függőségből, telkes gazdák, földművesek lettek, ez az ősi foglalkozás szállt apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre. A fogatos gazdálkodásnak nagy volt a kézimunkaerő szükséglete, akkor még nem volt vegyszeres gyomirtás. A föld megművelése összetartotta a családokat, mint az országban máshol is. Egy házban 2-3-4 nemzedék is élt, a föld megművelésében a család minden munkaképes tagja részt vett.
Drávakeresztúr-Drávasztára-Zaláta-Piskó-Vejti-Hirics-Cún-Tésenfa-Drávacsehi-Drávapalkonya határai délen a Dráva folyóig terjednek. A Dráva folyó egyúttal határvonalat képez Magyarország és Horvátország között. Ez a szakasz 45 km hosszúságú.
Somogy megyéből Baranyában már a 3 ágból egyesült Gyöngyös patak folyik be Okorágról az Ormányság területére, itt egyesül a Szigetváron keresztül folyó Almás patakkal, attól fogva Fekete-víz néven folyik ormánysági területen. Besencénél az Okor, Szaporcánál a Pécsi-víz folyik a Fekete-víz patakba, Drávapalkonyánál folyik bele a határfolyóba, a Drávába.
Én nem az Ormányság szülöttje vagyok, Somogy megyében a Szigetvári járásnak egy kis falujában, Tótszentgyörgyön születtem. Ez a helység Szigetvártól északnyugatra 8 km távolságra van. Bár nem költöztünk sehova, az 1949-ben történt területrendezés következtében a Szigetvári járást a Ladi Jegyzőség kivételével Baranya megyéhez csatolták, azóta én is Baranya megyei vagyok. A szocialista rendszer falu- és egyházromboló hatása országos jelenség, ami még az egykénél is nagyobb létszámú csökkenést okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján csak a tájegységnek a területi, lakossági, az 1945 előtti közép- és nagybirtokok területét, a 2001. évi népszámlálás adatait közlöm felekezeti megoszlásban és a II. világháború hősi halottjainak és polgári áldozatainak a számát helységenként. Önkéntelenül is a Rákosi szántó dala, gyermekkori ének jutott az eszembe, Rákos helyett nyugodtan lehet Ormányság nevet használni.
Miről apám nagy búsan szólt Rákos! Rákos! hová lettél?
Hogy itt hajdan szebb élet volt, Szép híredbül de kiestél!
Érzi szívem, s felsóhajtok, Fáj szívem, fáj, ha ezt látom,
Amint Rákos terén szántok.... S hazám földét sírva szántom.
(Kisfaludy Károly: Rákosi szántó a török alatt)
|