12. Dél-somogyi betyárvilág
Betyár vezérek
A közbiztonság a történelem folyamán sohasem volt teljes. A szegénység, az igazgatás önkénye, mint a katonafogdosás bevezetése csak sokszorozza a nép biztonságának csődjét. Persze egyéb okok is segítik azt.
Igy történt ez Somogyban is, ahol a XIX. században élte virágkorát a betyárvilág.
Az 1835-37. években Sobri Jóska a híres betyár tartotta rettegésben a vármegyét. Nem csak díjat tűztek Sobri és társai fejére, de három megye (Veszprém, Tolna, Somogy) pandúrjai a katonasággal együtt üldözték. A hajtóvadászat a lápaifői erdőben ért véget. Bekerítették, de pandúrkézre csak holtan került, agyonlőtte magát.(192)
A nép, különösen a juhászok és a kanászok mindenütt összejátszottak a betyárokkal. Patkó István a híres haramia ellen is valóságos hajtóvadászatot indítottak a pandúrok, míg végül 1862 őszén a ságvári erdőben lelőtték.(193)
1876-ban újabb vezére akadt a betyárvilágnak Séta Pista személyében. A megyei statárium miatt társaival Szlavóniába menekült. Ott, Baranyasorán a pandúrok és katonák által bekerítve, Séta Pista öngyilkos lett.(194)
Rablások, gyújtogatások, gyilkosságok jelezték a szegénylegényekből betyárrá lettek útját. Az 1884. évben alakult állami csendőrség intézménye a közbiztonságra kedvező hatást gyakorolt.
Betyárok Tótszentgyörgyön és környékén
1861. szeptember 19-én Zsoldos János szigeti járásbeli, 37 éves pandúrőrmester Géza nevű 16 éves fiával Kisdobszáról, az általa korábban eladott gabona árának (420 forint) felvételére Szigetvárra ment. Visszafelé Patán, majd Görösgalon át este 10 óra körül hazafelé, Kisdobszára tartott. Görösgalon a Zöldág csárdában borozgató társaságot talált, fegyverét rájuk fogva, igazoltatni akart, amit azok megtagadtak. Erre lőtt, az egyik betyárt eltalálta. A betyárok is lőttek. Az apja segítségére sietett fia. Mindketten, apa és fia három-három golyótól találva haltak meg. A holttesteket az éjszaka folyamán, saját kocsikjukon Kisdobszára szállították Patkó János, öccse Patkó Pista és betyártársai.
A kocsmárost, Reiner Ignácot, feleségét és szolgálóját, akik a gyilkosság tanúi voltak Patkó halállal fenyegette, ha szólni mernek. A királyi törvényszék ítélete: Patkó és elfogott társa, Naszladi, azaz Südi Márton 12 évi börtön vasban, a kocsmárosné gyilkossági bűntett pártolásáért 7 évi börtön.(195)
Patkóék végigrabolták Dél-Somogyot, Zalát, Észak-Szlavóniát. A hatóság embereivel folytatott lövöldözésben kapott súlyos sebek okozták halálukat.
Bergán Jancsi és társai mint betyárok sorban rabolták ki a tehetősebb embereket. Igy Sütő János magyarújfalui református lelkészt és az istvándi református lelkészt.
Gelencsér Jóska betyár és bandája szakadatlan rablásokkal járta Somogy déli és középső részét, mindenütt irgalmatlan módon zsarolva és fosztogatva kiszemelt áldozataikat. Egyes helyeken bosszúvágyból kegyetlen gyilkosságokat is elkövettek. Apátiban Hartner Károly nyugalmazott számtartót rabolták ki.(196) Drávatamásiban Hegyi János községi bírót lőtték agyon. A görösgali kocsmában 1864 októberében lelőtték a kocsmárosokat Dobor Jánost, Dobor Miskát és feleségét, valamint a családhoz tartozó Kulcsár Annát. Nemsokára Kadarkúton a postakocsit kísérő zsandárt lőtték le, majd a postakocsit kifosztották.
A betyárok üldözésében Hegyessy János szigetvári főszolgabíró volt a legfáradhatatlanabb. A szigetvári járásban ezért a betyárok részben kézrekerültek, részben összeütközésben fegyveres erő lőtte le őket.
Kovács Kálmán görösgali földbirtokos Szabó István nevű kocsisa, ki a görösgali berkekben bujdosó betyároknak társául szegődött, s kit a pandúrok elfogtak - bevallotta rablásait és bűntársait is megnevezte. Szabó többek között részt vett a zádori református lelkész és Herman Zsigmond gombkötőpusztai birtokos kirablásában. Bevallott bűntársait elfogták s a kaposvári rögtönítélő bíróságnak átadták.
Mindezek miatt Gelencsér és vezértársa Soromfai József menekülni vágytak más vidékre, ahol senki nem ismeri őket. Ezt az utat, mégpedig Bácskába, Furkó Gábor nevű tótszentgyörgyi orgazdájuk készítette elő. Eltávozása előtt Soromfai, az akasztófát elkerülendő, kérte anyját és feleségét, hogy Hegyesi János szigetvári főszolgabíróval lépjen kapcsolatba megmentése érdekében. Ez megtörtént és Bács megyében Gerencsér Jóskát elfogták. Soromfai vallomása alapján Gelencsér bandatársai és orgazdái Zalától Baranyáig elfogásra kerültek. A katonai rögtönítélő bíróság egyszerre 25 halálos ítéletet hozott. (197) Soromfai öt év börtönt, Hegyessy János főszolgabíró Ferencz József lovagkereszt kitüntetést kapott.
1864-ben a híres betyáralakulatok mellett kisebb, jelentéktelenebb bandák is garázdálkodtak. A megyei bíróság - melynek tagjai osztrákok voltak - az orgazdákra halálos ítéletnél enyhébbet ritkán hozott, a betyárokat pedig kivétel nélkül felakasztatta. Ilyenek voltak Sz. István kisdobszai, S. vagy Cs. János és József, továbbá Sz. vagy A. György görösgali betyárok.
Nagyobb szabású fosztogatások 1876-ban Séta Pista fellépésével kezdődtek. Bandájához tartozott Bödö Böske is. Sok sikeres fosztogatás vádja terheli őket. Szlavoniában Verőce környékén három betyártársát elfogták. Séta Pistát meglőtték s a menekülés lehetősége hiányában öngyilkos lett.
A híres betyárvezérek sorozata Séta Pista kényszerhelyzetében való öngyilkosságával befejeződött. 1888-ban fordultak elő nagyobb rablások. 1889-ben Oroszlán Pali vezette banda is másfél hónapig garázdálkodott, de hamar elfogták őket.(198)
A betyárok bűntanyái és mulatozásaik helyei a csárdák voltak. A csárdák utak, útkereszteződések mentén, faluk, puszták, majorok határában vagy azoktól 2-3 dűlőnyire épültek. 1813-ban Tótszentgyörgy vidékén összeírt csárdák a görösgali Galányi- és Kis csárda, a Kopor csárda Pettend községtől egy "futamodásnyira", Messzelátó csárda Pettendhez közel, a Péntelhajtó Gyöngyösmellék mellett, Pendelhajtó csárda Patosfa, Hatvan, Kálmáncsai puszta között, Rózsa csárda Turbék mellett, a Széhenfa-pusztai Hoboltól "egy futamodásnyira".
A Tótszentgyörgyi-csárda, a Turbéki-felső, a Tüskevári-csárda Szigetvár határában betyárlátogatta lett. A betyárok igazi, s legbiztonságosabbnak tartott búvóhelye az erdő volt. A vidék nevezetesebbjei az endrőci, a tamási, a molványi, gyöngyösmelléki és a németladi határban lévő Tolvaj-völgy közeli, sűrű erdők voltak.
_________________________________
(192) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 517. old.
(193) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 538. old.
(194) Csánky Dezső: Somogy vármegye 565. old.
(195) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 58. old., 91-117. old.
(196) Gonczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 58. old.
(197) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 91-117. old.
(198) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 172., 212-213. old.
Vissza a tartalomjegyzékhez Előző oldal
|