„Rákóczi városa, híres, büszke Kassa
Van-e annyi könny, hogy méltán elsirassa”
Bizony igaz, s így van, soha nem tudjuk azt elfelejteni, amikor a bécsi döntés folytán visszakaptuk Kassa városát, amikor Horthy Miklós kormányzó fehér lovon vonult be Rákóczi fejedelem városába. Itt pihennek a dómban a nagy fejedelem dicső hamvai. A hálás nemzet 1906-ban Rodostóból hazahozatta édesanyja és Thököly Imre hamvaival együtt. Munkács vára, Krasznahorka vára a régi magyar dicsőségről zengenek éneket, Kolozsvár Mátyás király szülővárosa, Marosvásárhely a székelység híres városa, Nagyvárad, Szabadka soha nem fogunk elfelejteni benneteket. Felvidék, Erdély, Délvidék sokat szenvedett magyarsága, veletek érzünk szívünk utolsó dobbanásáig. Talán örökre elvesztetek a magyarság számára. Ki tudja, hogy szabad- Erdély földjén a magyar és a székely himnuszt énekelni? Ti vagytok az igazi magyarok, mert a kisebbségi sorsban, az elnyomás alatt is megmaradtatok magyaroknak, pedig sokszor börtön volt az osztályrészetek ezért.
Felvidék, kincses Erdély, Bácska, Bánát ősi szent magyar földje, magyar népe keblünkre ölelhetjük-e még egymást, lesz-e még valaha Nagy-Magyarország?
Magyarországnak ezenkívül 300 millió dollár jóvátételt kell fizetni, ebből 200 milliót Szovjetuniónak, 50 milliót Csehszlovákiának, 50 milliót Jugoszláviának.
Németországnak, a világháború elindítójának és az európai háború befejezőjének 10 milliárd dollárt kellett fizetnie a Szovjetuniónak,úgy gondolom, hogy ezt a jóvátételt a keleti övezetnek, tehát az orosz által megszállott rész népének kell fizetni. Valószínűleg ebben az összegben az ott lévő gyáraknak egy részét is leszerelhették.
A nyugati megszállók, Amerika, Franciaország, Anglia a világhírű német találmányokkal kárpótolták magukat a jóvátételért, kb. 600 ilyen világhírű találmány került a kezükre, ezek között volt az atom is.
Finnországnak és Romániának egyaránt 300-300 millió dollár jóvátételt kell fizetni.
1944-ben a visszavonuló német hadsereg Nagy- és Kisdobsza között egy német Deutz Diesel gyártmányú kincstári vontatót hagyott hátra, bizonyára valami baja lett, azért hagyták itt, s nem volt idejük arra, hogy kijavítsák. Amikor az oroszok nagy felvonulási forgalma megszűnt, akkor a traktort bevontatták Kisdobszára, de nem volt hozzáértő ember, nem tudták üzembe helyezni. Kiadták Istvándiba egy évre bérbe Zákányi Imrének, ez a múltban berepülőpilóta volt, s értett a diesel rendszerű motorokhoz. Az volt a kikötés, hogy helyezze üzembe, s egy év után adja vissza Kisdobszára üzemképes állapotban. Ő üzembe helyezte, egy esztendeig dolgozott is vele, majd utána visszaadta a kisdobszaiaknak. De mivel ők nem értettek hozzá, megint üzemképtelenül hevert Kisdobszán Talján Gyula új gazda udvarán.
Tóth József merenyei cséplőgép-tulajdonostól hallottam, s ő mondta nékem, hogy mint elhagyott, idegen, gazdátlan, üzemképtelen javat, a rokkantságomra való tekintettel igényeljem a magam számára. A kérvényemet először a szigetvári járási főjegyzői, akkor még főszolgabírói hivatalhoz küldtem be.
Majd Kálmáncsán a rokkant otthon felavatási ünnepségén én is részt vettem, s itt véletlenül alkalmam volt Takács Ferenc földművelésügyi államtitkárral beszélnem, s említettem néki ezt az ügyet, ő azt mondta, hogy adjam be a kérelmemet, s majd kedvezően elintézik. Úgy is tettem, a kérelmemet a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési osztályához be is küldtem, s az leadta a vármegyei, az pedig a járási gazdasági felügyelőséghez kivizsgálás végett. Az akkori gazdasági felügyelő Szomjas József volt, aki volt is kint nálunk ebben az ügyben. Kedvező véleményt küldött be rólam a vármegyei gazdasági felügyelőségnek, s az továbbította a Földművelésügyi Minisztériumba. A Földművelésügyi Minisztériumból kaptam egy levelet, amely így hangzik:
„Magyar Földművelésügyi Minisztérium
55.359/1946 szám I. A. 3. ü.o.
Tárgy: Szabadi Sándor hadirokkant, tótszentgyörgyi lakos traktorjuttatás iránti kérelme
Értesítem, hogy az ezidő szerint Talján János községi földigénylőbizottsági elnök, kisdobszai lakosnál tárolt Deutz gyártmányú 50.059 gyártási számú traktornak Cím által történő elszállításához, kijavíttatásához és használatbavételéhez a vármegyei gazdasági felügyelőség javaslatára 8130/1946. M.E. sz. rendelet alapján hozzájárulok.
Felhívom azonban figyelmét arra, hogy határozatom a traktor tulajdonjogának kérdését nem érinti. Ez ügyben 8130/1946. M.E. sz. rendelet végrehajtása során később fogok intézkedni.
Cím a traktort kijavíttatni, mezőgazdasági munkára beállítani és a rendes gazda gondosságával megőrizni tartozik: a traktort másnak birtokába csak előzetes hozzájárulásommal adhatja. Köteles ezenfelül elvállalni a traktor használatba tartásával kapcsolatosan felmerült kiadásokat. A tulajdonjog megszerzéséig a traktorért, valamint rongálódásáért az állammal szemben kártérítési felelősséggel tartozik.
Figyelmeztetem, hogy fenti rendelkezéseim be nem tartása a traktor használatának elvesztését vonja maga után.
A javítási, üzembehelyezési költségeiről hivatalos nyugtákat szerezzen be, hogy a kiadásairól szükség esetén elszámolhasson.
A traktornak Cím részére történő átadására a kisdobszai községi elöljáróságot egyidejűleg felhívtam, ezért az átvétel érdekében ott mielőbb jelentkezzék.
Egyidejűleg felhatalmazom, hogy a szóbanlévő traktor alkatrészeit és felszerelési tárgyait is, ha szükség merülne fel, karhatalom segítségével megszerezze.
A traktor üzemképes állapotba hozásának időpontját annak idején jelentse be hozzám.
Budapest, 1946. évi november hó 13-án
A kiadmány hiteléül:A miniszter rendeletéből:
Papp Klinger Pál s.k.
min. s.hiv. igazgató P.H.miniszteri osztálytanácsos
Szabadi Sándor úrnak
Tótszentgyörgy”
Nagyon örültem, hogy a juttatott traktorral megoldódik gazdaságunk gépesítésének kérdése.
A traktort nem akarták a földigénylők a miniszteri leiratra szépségesen kiadni, úgyhogy a karhatalom segítségét kellet igénybe venni. A traktor üzemképtelen állapotban volt, Stephaich Ferenc görösgali földbirtokost kérte meg édesapám, s ő készségesen odaengedte az R 35-ös HOFFHER traktorját, ezzel vontatták el Tótszentgyörgyre.
A basali néném második férje géplakatos mesterséget tanult, megbeszéltük, hogy a traktort kijavíttatjuk, veszünk közösen egy cséplőgarnitúrát, s ő lett volna majd a cséplőgép vezetője.
Hallottuk, hogy Istvándiban Tóth Gali József és társainál van egy traktor nélküli cséplőgarnitúra eladó. A cséplőgarnitúra R 35-ös HOFFHER traktorát a partizánok elvitték, a gépszövetkezet traktort venni nem tudott, s azt se akarták, hogy valaki kiigényelje, s így arra az elhatározásra jutottak, hogy eladják.
Megvolt a cséplőgép, 1070-es HOFFHER gyártmányú, s a legújabb típusú a herefejtő kombinációval együtt. A cséplőgép kb. 2 évet dolgozott, kifogástalan állapotban volt. A herefejtőjét csak egy szezonban használták. A kazalozója is jó állapotban volt. A fő szíj kivételével az összes szíjazat megvolt, azonkívül egy 3-as gyári traktoreke, a hármas ekéhez még volt tarlóhántásra egy 5-ös eketest, amelyet fel lehetett volna szerelni a 3-as eke gerendelyére, ez az eketest még használva se volt, még a gyári csomagolásban, deszka között hevert Tóth Gali József fészerében a többi tartozékok között. A sógorommal voltunk Istvándiban, s megnéztük a garnitúrát. Az ár is elfogadható lett volna, 3 vagyon búza vagy annak az ára. Még valamennyit engedtek volna a kikötött árból, úgyhogy az egyezség meg is lett volna, azonban egy mási körülmény jött közbe, ami miatt a megegyezésből, így a cséplőgarnitúra megvételéből nem lett semmi.
A kisdobszai földigénylő új gazdák nem tudtak belenyugodni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési ügyosztálya nekem juttatta a traktort. Egy küldöttséget menesztettek a Földművelésügyi Minisztériumba, ott erre hatálytalanították az én traktor juttatásomat, s őnékik adták vissza a traktort. Az erről szóló miniszteri véghatározat így hangzik (másolat):
„Magyar Földművelésügyi Minisztérium
56.100/1946 szám I. A. 3. ü.o.
Tárgy: A kisdobszai földművesszövetkezet traktor ügye
A Községi Földigénylő Bizottságnak
Kisdobsza
Felterjesztésére értesítem a Földigénylő Bizottságot, hogy a folyó évi november hó 13-án kelt 55.359/1946 számú rendeletemet hatályon kívül helyezem és a kisdobszai földművesszövetkezet birtokában és használatában hagyom azzal a kikötéssel, hogy 1947. évi január hó 31-ig tartozik a traktort kijavítani és kifogástalan állapotban jókarban tartani.
A javítási és üzembehelyezési költségekről hivatalos nyugtát szerezzen be, hogy a kiadásairól szükség esetén elszámolhasson. Felhívom azonban figyelmét arra, hogy e határozatom a traktor tulajdonjogi kérdését nem érinti. Ez ügyben a 8130/1946. M.E. sz. rendelet végrehajtása során később fogok intézkedni.
Figyelmeztetem, hogy fenti rendelkezéseim be nem tartása a traktor használatának elvesztését vonja maga után.
A traktor üzemképes állapotba hozásának időpontját a fenti határidőn belül jelentse be hozzám.
Budapest, 1946. évi december hó 7.
A miniszter rendeletéből:
Klinger Pál s.k.
A másolat hiteléül:miniszteri osztálytanácsos
Papp
min. s.hiv. igazgató
P.H.
Magyar Földművelésügyi Miniszter
56.100/1946 szám I.A.3 ü. o.
Szabadi Sándor úrnak
Tótszentgyörgy
Tudomásulvétel végett közlöm
Ezzel kapcsolatban értesítem, hogy azért és azzal a feltétellel határoztam így és hagytam a traktort a földművesszövetkezet birtokában, hogy az rövid időn belül kijavításra és üzembehelyezésre kerül, s így mint az új gazdák nélkülözhetetlen gépi ereje elsősorban az újonnan földhöz juttatottak érdekét szolgálja.
Portál frissítések - új fotók, bejegyzések 
