ORMÁNYSÁG

Eredetileg az ormánysági falvak, települések nevei és létszáma a következő volt:

Névváltozások

Baranyahídvég                                   régebben Hídvég

Bogádmindszent                                Cinderibogád és Újmindszent egyesítéséből

Csányoszró                                        Kiscsány és Oszró egyesítéséből

Gyöngyfa                                           A református Rónádfa és a katolikus Hernádfa egyesítéséből

Okorág                                               Okorág és Monosokor egyesítéséből

Jelenleg az Ormányságnak 42 települése van.

Az Ormányság területe

1945 előtti állapotok szerint:

Közép- és nagybirtok                         28 794 kh        16 848 ha          33,2 %

Kisbirtok                                            57 974 kh        33 318 ha          66,8 %

Összesen:                                           86 768 kh        49 866 ha        100,0 %

1 kh = 1 600 négyszögöl        1 négyszögöl = 3,6 m2           1 km2 = 100 ha

1 ha = 10 000 m2                  1 ha = 1,74 kh                       1 km2 = 174 kh

Még a téesz időszakban nálunk is áttértek a nyugaton használatos mértékegységre, a ha-ra.

     Régebben az Ormányságban a református vallásúak voltak többségben. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a felekezetek szerinti megoszlás szerint itt is a római katolikus vallásúak vannak többségben. Egyházilag az ormánysági református vallásúak a Baranyai Református Egyházmegyéhez, ezen keresztül a Dunamelléki Református Egyházkerülethez, a római katolikus vallásúak a Pécsi Római Katolikus Püspökséghez, illetve a Somogy megyéből a területrendezéssel Baranyához került katolikus községek egy része a Kaposvári Római Katolikus Püspökséghez tartozik.

     Az Ormányság Baranya megye tájegysége. A területrendezés előtt a községek három járáshoz tartoztak:

Siklósi járás               27        majd    26        jelenleg           42

Szentlőrinci járás        16        majd    14        jelenleg             -

Szigetvári járás             2        majd      2        jelenleg             -

Összesen:                   45                   42                              42

     Két község, Drávafok és Markóc, a Somogy megyei Szigetvári járáshoz tartozott. A területrendezés után a Szentlőrinci járás megszűnt, ezeket az ormánysági községeket a Siklósi járáshoz csatolták. A Szigetvári járást, a Ladi Jegyzőség – Lad és Patosfa - kivételével Baranya megyéhez csatolták. A Drávafoki Körjegyzőséget az Ormánysághoz tartozó két községgel együtt a Siklósi járáshoz csatolták. A Drávafoki Körjegyzőséghez tartozó községek: Drávafok, Drávakeresztúr, Markóc, Révfalu, Drávasztára.

     Az Ormányság meghatározása: „Mocsár területből kiálló élő földekkel teleszórt vidék”.

     Az Ormányság két legnagyobb helysége Sellye és Vajszló. Sellye városi rangra emelkedett. Érdekes, hogy az Ormányság legnagyobb helysége Sellye, az Ormányság fővárosának mégis Vajszlót tartják. Itt töltötte gyermekéveit Kodolányi János. A hegyes-völgyes Baranya megyének egy sík vidéke Ormányság. Sellye és Vajszló kivételével kisebb községekből áll. A falvak lakosságának a jobbágy elődei az 1860-as években emelkedtek ki az évszázados jobbágysorsból, megszabadultak a földesúri függőségből, telkes gazdák, földművesek lettek, ez az ősi foglalkozás szállt apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre. A fogatos gazdálkodásnak nagy volt a kézimunkaerő szükséglete, akkor még nem volt vegyszeres gyomirtás. A föld megművelése összetartotta a családokat, mint az országban máshol is. Egy házban 2-3-4 nemzedék is élt, a föld megművelésében a család minden munkaképes tagja részt vett.

     Drávakeresztúr-Drávasztára-Zaláta-Piskó-Vejti-Hirics-Cún-Tésenfa-Drávacsehi-Drávapalkonya határai délen a Dráva folyóig terjednek. A Dráva folyó egyúttal határvonalat képez Magyarország és Horvátország között. Ez a szakasz 45 km hosszúságú.

     Somogy megyéből Baranyában már a 3 ágból egyesült Gyöngyös patak folyik be Okorágról az Ormányság területére, itt egyesül a Szigetváron keresztül folyó Almás patakkal, attól fogva Fekete-víz néven folyik ormánysági területen. Besencénél az Okor, Szaporcánál a Pécsi-víz folyik a Fekete-víz patakba, Drávapalkonyánál folyik bele a határfolyóba, a Drávába.

     Én nem az Ormányság szülöttje vagyok, Somogy megyében a Szigetvári járásnak egy kis falujában, Tótszentgyörgyön születtem. Ez a helység Szigetvártól északnyugatra 8 km távolságra van. Bár nem költöztünk sehova, az 1949-ben történt területrendezés következtében a Szigetvári járást a Ladi Jegyzőség kivételével Baranya megyéhez csatolták, azóta én is Baranya megyei vagyok. A szocialista rendszer falu- és egyházromboló hatása országos jelenség, ami még az egykénél is nagyobb létszámú csökkenést okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján csak a tájegységnek a területi, lakossági, az 1945 előtti közép- és nagybirtokok területét, a 2001. évi népszámlálás adatait közlöm felekezeti megoszlásban és a II. világháború hősi halottjainak és polgári áldozatainak a számát helységenként. Önkéntelenül is a Rákosi szántó dala, gyermekkori ének jutott az eszembe, Rákos helyett nyugodtan lehet Ormányság nevet használni.

Miről apám nagy búsan szólt                                     Rákos! Rákos! hová lettél?

Hogy itt hajdan szebb élet volt,                                 Szép híredbül de kiestél!

Érzi szívem, s felsóhajtok,                                         Fáj szívem, fáj, ha ezt látom,

Amint Rákos terén szántok....                                   S hazám földét sírva szántom.

(Kisfaludy Károly: Rákosi szántó a török alatt)