A tótszentgyörgyi iskola története
Az iskoláztatás kezdetei
Az 1774-ben kelt református egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az isteni szolgálat a településen nem gyakoroltatik. Az idős emberek emlékezete szerint már 62 évvel korábban volt prédikátoruk, majd mestert tartottak, aki levita név alatt prédikálhatott: heti könyörgést tett és temetett is, mintegy 24 esztendőn keresztül. A feljegyzések 1723 -1743 között egy Csicskár János nevű levitáról, sőt egy Samu deák nevezetű rektorról is említést tesznek, majd 1743 előtt Ágoston János levita nevét említik. Azonban az akkori inspector és tiszttartó elűzte őt a faluból. Hiába fordultak a megyei főispánhoz kéréssel, levita alkalmazásához nem kaptak engedélyt, azonban mesteréhez igen.
A tanítók az alábbiak szerint követték egymást:Szentesi Sámuel (1788), Somogyi Sándor praeorans, rektor (1789 előtt), Demeter Gábor rektor (1807 előtt), Tóth Mihály rektor (1810 előtt), Dékány István rektor (1810-1811) Bot János rektor (1811-1814), Kovács József rektor (1814-1815),Szakáll Mihály rektor (1815-1817), Őri Ferenc rektor (1817-1818), Sárosi Ferenc rektor (1818- ) Csuka János rektor (?-1820), Rát János rektor (1820-1822), Kozári János rektor (1822-1824), Demeter Gábor rektor (1824-1826) Babocsai Ferenc rektor (1826-1827), Vóti Ferenc rektor (1827-1828), Bot János rektor (1828-1836), Dienes János rektor (1836-1840), Hampó János rektor (1840-1843), Sarkadi János rektor (1843-1847), Sárközi Benjámin tanító és jegyző (1847-1852), Babólcsai Ferenc tanító és jegyző (1852-1853), Varga Dániel tanító (1854-1856), Szombathi Lajos tanító (1856-1858), Józan Benedek tanító (1858-1859), Szűcs János tanító (1859-1860) Király Károly tanító ( 1860-1861), Kuthy István tanító ( 1861 - 1862). Miután a tanítói lak teljesen lakhatatlanná vált, a mester eltávozott, s egy időre Nagy László lelkész vette át a tanítást az 1862/1863-as tanévben. Majd ifjú Verbai István (1864-1866) és Bíró János (1866-1904) következett tanítóként. Bíró János munkájával a presbitérium nem volt elégedett, az oktatás hatékonyabbá tételére és a testi fenyíték mérsékletes alkalmazására többször felhívták a figyelmét, majd tanító váltást is kértek
Az iskolák felügyeletét, irányítását a mindenkori lelkészek látták el, ők voltak az iskolaszék elnökei is, ezért is örökítjük meg nevüket: Szentesi Sámuel lelkész (1789-1795), Somogyi Sándor lelkész (1795.-1798), Baksai László ( 1798 március 26-án exmittáltatott tótszentgyörgyi lelkésznek, 1798. március 29.- 1812. március 11-ig volt először itt lelkész.), Dezső János lelkész (1812-1814), Kovács József lelkész (1814-1815), Baksai László lelkész ismét (1815-1824. augusztus 27-ig. 1824-ben meghalt.), Szigeti Péter lelkész (1825-1829) Bakó Benjámin lelkész (1829. augusztus 30.- 1840. november 2.), Sallós György lelkész (1840. június 13 .- 1942. december 28.) Erős Dániel lelkész 1843. március 12.-1849. február 6.), Matolcsi Sándor lelkész (1849-1856), Nagy László lelkész ( 1856-1883), Búza József h. lelkész (1883-1884), Vargha Lajos lelkész (1884-1901), Fancsik János lelkész (1901-1903), Pázmány Vince h. lelkész (1903), Szekeres László h. lelkész (1903-1905), Mészáros János lelkész (1905-1931),Somogyi István h. lelkész (1931), Madarász Endre h. lelkész (1931-1932), Bódis Sándor lelkész (1932-1942), Varasdy Imre lelkész (1942-1947).
A tanulói létszámok alakulása az általunk ismert tanévekben:
tanév
|
tanuló
|
megjegyzés
|
tanév
|
tanuló
|
megjegyzés
|
1829/30
|
13
|
|
1871/72
|
29
|
Rendszeresen járt iskolába 19 fő.
|
1830/31
|
16
|
|
1873/74
|
42
|
|
1831/32
|
14
|
|
1874/75
|
32
|
Rendszeresen járt iskolába 19 fő
|
1832/33
|
10
|
|
1875/76
|
28
|
|
1833/34
|
16
|
|
1876/77
|
26
|
|
1834/35
|
16
|
|
1877/78
|
30
|
|
1835/36
|
24
|
|
1878/79
|
24
|
|
1836/37
|
20
|
|
1879/80
|
16
|
|
1837/38
|
15
|
|
1880/81
|
18
|
|
1838/39
|
16
|
|
1881/82
|
11
|
|
1847/48
|
21
|
|
1882/83
|
22
|
|
1849/50
|
23
|
|
1883/84
|
33
|
|
1850/51
|
22
|
|
1884/85
|
36
|
|
1851/52
|
20
|
|
1885/86
|
28
|
|
1852/53
|
24
|
|
1886/87
|
29
|
|
1853/54
|
37
|
|
1887/88
|
30
|
|
1856/57
|
35
|
|
1888/89
|
38
|
|
1858/59
|
37
|
|
1889/90
|
45
|
|
1860/61
|
30
|
Rendszeresen járt iskolába 25 fő.
|
1890/91
|
48
|
|
1864/65
|
24
|
A vizitáció napján jelen volt 11 fő.
|
1892/93
|
33
|
+12 fő ismétlő iskolás
|
1865/66
|
32
|
|
1893/94
|
31
|
+14 ismétlő iskolás
|
1868/69
|
23
|
Rendszeresen járt iskolába 19 fő.
|
1894/95
|
31
|
+15 ismétlő iskolás
|
1869/70
|
28
|
|
1895/96
|
34
|
+16 ismétlő iskolás
|
Az 1869. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv az iskolatanító éves díját is rögzítette az alábbiakban:”1./ Készpénz 12 azaz tizenkettő forint. 2./ 20 azaz húsz pozsonyi mérő gabona megtisztítva, melynek fele búza, fele rozs. 3./ 10 azaz tíz p. m. csutás kukorica tetejével. 4./ 10 azaz tíz mázsa előszéna. 5./ 10 azaz tíz öl fa. 6./ A háznál lévő kertet felszántják. 7./ A tanítói hivatalhoz tartozik ¼ telek és négy hold legelői illetéke egy tagban, mely földeket a tanító maga miveltet és az adót is maga fizeti a földektől. 8./ A tanító által e nevezett birtokon kimutatott fél hold kenderföldek kétszer megszántanak, a tanító által adott maggal elvetik, eltakarítják, a kendert hazahozzák, áztatni el- s visszaszállítják. 9./ A malomba az őrölni valót odaviszik, a lisztet hazahozzák. 10./ Minden tanköteles gyermektől fizetnek az illetők 75, azaz hetvenöt krajcárt, két felöntő csutás kukoricát tetejével. 11./ Az épületeket tisztán s a kerítésekkel együtt jó karban tartani a gyülekezet kötelessége. 12./ Halott temetéséért a főtiszt. felsőség rendelete szerint. Minden kötelezettségek Advent első vasárnapjára teljesítendők.”
A tanítói lak teljesen lakhatatlanná vált 1862-ben, ezért 1867-ben új iskolát kezdtek el építeni, amelynek befejezése csak évek múlva történt meg. Az utcafronton volt a tanítói lakás, az udvari részben a tanterem.
A református gyülekezet 1938-ban – Pirokhoffer mérnök tervei alapján - 10 000 pengő államsegéllyel és a Községi Legeltetési Társulat 2 000 pengő támogatásával új iskolát és tanítói lakást építtetett a mai Fő u. 55. sz. alatt. Avatására 1938. augusztus 28-án egy szép ünnepség keretében került sor. Ez volt akkor a környék legszebb iskolája. Az új épületben a tanterem az utcafrontra került, a tanítói lakás pedig az udvari részre.
Az iskola tanfelszerelése 1864-ben csupán egy fali olvasó és számolótábla volt. Az 1870-es évektől 600 négyszögöles községi faiskola is volt a tanító felügyelete alatt, amelyet a gyermekek gyakorlati oktatásában is felhasználtak.
Iskola a XX. században:
Bíró János tanító végül 38 évi szolgálat után távozott a községből. Az őt követő tanítók: Miskei Sándor (1904-1905), Puskás István (1905-1906), Soós Andor (1906-1907) és Kozma Sándor (1907-1909). Az 1909/1910. tanévben Mészáros János lelkész – tanító látta el a mesteri feladatokat. Ezt követően végre hosszú időre állandó tanítója, igazi „lámpása”lett a falunak Tönkő László személyében, aki 1910-1948-ig élt és tanított Tótszentgyörgyön. ( Betegsége miatt az 1943/44. tanévben leánya, Tönkő Klára helyettesítette, aki óvónő volt.) Tanítványai – idős emberként – hálával emlékeztek vissza egykori tanítójukra. Dr. Királyi Ernő: „Egykori néptanítónk keze alatt olyan ifjúság nőtt fel, amelyre az utókor méltán lehet büszke. Ő olyan tanító volt, aki a tanítói hivatásából eredően vallásosságra, a szülők szeretetére, az idősek megbecsülésére, hazaszeretetre, önfeláldozásra nevelt, amit a Hősök kövébe vésett nevek is igazolnak.”A hálás utókor a volt iskola falán 2002.május 26-án emléktáblát avatott egykori igazgató-tanítójának. Id. Szabadi Sándor - egykori tanítvány - avatóbeszédében így emlékezett vissza mesterére: „ Tanító úr köszönjük, hogy fáradságot nem kímélve megtanított bennünket a közismereti tárgyakon kívül a hazaszeretetre, az ősök és a hősök tiszteletére, a szülők és az idősebbek iránti tiszteletre és az egyházunkhoz való hűségre.”
A tanulói létszámok további alakulása:
tanév
|
létszám
|
megjegyzés
|
tanév
|
létszám
|
megjegyzés
|
1900/01
|
32
|
|
1919/20
|
26
|
|
1901/02
|
24
|
|
1920/21
|
32
|
+9 ismétlő iskolás
|
1902/03
|
19
|
|
1921/22
|
26
|
+7 ismétlő iskolás
|
1903/04
|
24
|
|
1934/35
|
51
|
+23 továbbképzős
|
1906/07
|
46
|
|
1935/36
|
41
|
|
1909/10
|
41
|
+10 ismétlőiskolás
|
1941/42
|
44
|
Az 1-+7 osztályban, +14 továbbképzős
|
1910/11
|
33
|
+9 ismétlő iskolás
|
1942/43
|
46
|
1-8 osztályban, +6 továbbképzős
|
1912/13
|
32
|
+11 ismétlő iskolás
|
1943/44
|
52
|
1-9 osztályban, mivel a háború miatt meghosszabbodott egyesek tankötelezettsége
|
1913/14
|
34
|
+10 ismétlő iskolás
|
1944/45
|
54
|
1-9 osztályban, mivel a háború miatt meghosszabbodott egyesek tankötelezettsége
|
1914/15
|
35
|
+16 ismétlő iskolás
|
1945/46
|
46
|
1-8 osztályban
|
1917/18
|
35
|
+9 ismétlő iskolás
|
1946/47
|
40
|
|
1918/19
|
37
|
|
1947/48
|
45
|
|
A tótszentgyörgyi református iskolában a református és katolikus vallású gyerekek együtt tanultak. A falun kívül Görösgalból és Gombkötő pusztáról is jártak be gyerekek. Szüleik földművesek, iparosok és cselédek voltak. Az 1960-as évektől termelőszövetkezeti tagok és ipari munkások gyermekei látogatták az iskolát.
Az államosítástól a megszűnésig
Az 1948. évi államosítást követően – a nagydobszai iskola fiók-, majd tagiskolájaként - is egy ideig 1-8 összevont osztályban, egytanítós rendszerben folyt az oktatás, majd az 1951/52. tanévből két tanulócsoportban, 1-4, illetve 5-8. osztályban tanítottak egészen az 1967/68. tanévig. Ekkor a felső tagozatosok átkerültek Nagydobszára, s csak az 1-4. osztály maradt Tótszentgyörgyön..
Az iskola pedagógusai: Tarjáni Józsefné (1949-1953), Almási József (1951-1952), Vörös Tivadarné (1952-1953), Alexy Ágnes (1953-1955), Hegedüs Istvánné (1953 – 1971), Bán Ferencné (1955-1958). Az utolsó tanító Török Ilona (férjhezmenetele után Somogyvári Jánosné) volt, aki 1958 - 1977-ig – az iskola megszűnéséig - dolgozott Tótszentgyörgyön.. Iskolai feladatai mellett ő volt az 5399. sz. Asztalos János Úttörőcsapat vezetője, tánccsoportot szervezett, vezette a klubkönyvtárat és a községi krónikát. 1984. december 7-én délelőtt, hivatása teljesítése közben, kicsiny elsősei körében halt meg Nagydobszán. Tanítványai 2006. július 16-án emléktáblát avattak tiszteletére az egykori tótszentgyörgyi iskola falán.
A tanulói létszámok alakulása:
tanév
|
létszám
|
megjegyzés
|
tanév
|
létszám
|
megjegyzés
|
1950/51
|
48
|
|
1963/64
|
19
|
Nincs alsó tagozatos adat, csak felsős
|
1951/52
|
46
|
|
1964/65
|
43
|
|
1952/53
|
35
|
|
1965/66
|
43
|
|
1953/54
|
37
|
|
1966/67
|
41
|
|
1954/55
|
33
|
|
1967/68
|
41
|
|
1955/56
|
49
|
|
1968/69
|
19
|
Felsős adat nincs, csak alsós
|
1956/57
|
45
|
|
1969/70
|
15
|
|
1957/58
|
40
|
|
1971/72
|
15
|
|
1958/59
|
42
|
|
1972/73
|
19
|
|
1959/60
|
41
|
|
1973/74
|
25
|
|
1960/61
|
43
|
|
1975/76
|
25
|
|
1961/62
|
51
|
|
1976/77
|
24
|
|
1962/63
|
30
|
|
-
|
-
|
|
Két évszázados működés után hivatalosan 1977. augusztus 31-ével szűnt meg a tótszentgyörgyi iskola. Ezt követően az alsó tagozatos gyerekek is a nagydobszai iskolába jártak.
Kolics Pál
Felhasznált irodalom:
Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke Szigetvár, 2009, 210.
Dobsza és körzete 40 éve, 1985, 50.
Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból, Pápa, 2002, 384.
A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760, Pápa 2009, 309, 364.
Kolics Pál: Lámpások Szigetvár és vidékén II. , Szigetvár, 2008, 123.
Lelkészi és tanítói díjlevelek, 1929, DREL, Pápa
Tótszentgyörgy, kézirat, DREKK O, Pápa, 1194./13.
Tótszentgyörgyi Ref. Elemi Népiskola iratai 1876-1948, Somogy Megyei Levéltár VIII. 594.
Tótszentgyörgyi Általános Iskola iratai, 1950 – 1977, Nagydobszai Általános Iskola irattára
A fényképfelvételeket id. Szabadi Sándor bocsájtotta rendelkezésemre.
Szójegyzék
exmittal – kiküld, kirendel
főispán - a megye élén álló méltóság
inspector – felügyelő, uradalmi intéző
levita – előkönyörgő, leányegyházak tanítója, az istentiszteleteket is elvégezheti, de szentségeket
nem szolgálhat ki
mester – tanító
praeorans rektor – előkönyörgő tanító
presbitérium – a gyülekezet vezetősége a Református Egyházban
prédikátor – református lelkész
tiszttartó – nagyobb uradalmakban főbb rangú gazdatiszt
vizitáció - megvizsgálás, ellenőrző vizsgálat
Rövidítések
DRELK = Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára, Pápa
h. = helyettes
p. m. = pozsonyi mérő
Mértékek
krajcár – a forint váltópénze
öl fa – 1 erdei öl
pozsonyi mérő – 74 icce = 62,08 liter, illetve 46,56 kg.
(Megjelent az Új katedra című lap 2011. decemberi számának 16-17. oldalán
http://www.ujkatedra.hu/fooldal-090604-14 )
|