Vádlott ténybeli makacs tagadásával szemben a Kerti Sándor és Fabi János tanúnak aggálytalan főtárgyalási vallomása alapján, mely vallomások az elébük tárt nyomozati vallomásaikkal lényegében megegyeznek – a népbíróság tényként állapítja meg, hogy a vádlott Tótszentgyörgyön Gencsi József háza előtt Gencsi Józseffel, Kerti Sándorral, Fabi Jánossal beszélgetés alkalmával 1948. évi május hó 17. napján hosszasan kifejtve azt mondotta, hogy Olaszországban milyen virágzó a helyzet, mert ott az angolok és az amerikaiak ruhával és élelemmel ellátják a lakosságot. Addig azonban nálunk a piszkos, szemét kommunisták megakadályozzák, hogy jólét legyen. Említette azt is, hogy az angolok az amerikaiakkal és az olaszokkal együtt nemsokára ideérnek és majd elintézik a piszkos kommunisták baját.
Vádlott ténybeli tagadásban van, és azt állítja, hogy a fentírt napon és helyen a fentírtakkal nem is találkozott. Ezt a védekezést mi sem teszi elfogadhatóvá, ellenben a számbajövő bizonyító adatok, Gencsi József, Kerti Sándor, Fabi János vallomása megcáfolják.
Gencsi József vallomását a tanú főtárgyaláson tanúsított magatartása, körülményeskedése és mindenáron való nem tudni akarása miatt a ténymegállapításnál figyelembe nem vettük, csak az előbbi bekezdésben írtak megállapításához alkalmaztuk.
Védő a főtárgyaláson vitatta, hogy a vádlottal szemben a vád tárgyává tett bűntett bűntetti karaktere nem alkalmazható, mert a használt kitételek alkalmi kifakadás folyománya, tehát a cselekmény nem a nyugodtan megérlelt akaratnak megfontolt nyilvánítása.
Ezt az érvelést is megcáfolják a főtárgyaláson kihallgatott tanuk, Kerti Sándor, Fabi János, akiknek előadásából az csendül elő, hogy a vádlott minden olyan alkalomnál, ahol kommunista párthoz tartozók demokratikus meggyőződését kipellengérezheti, nem mulasztja el, amiből a bíróság azt ismeri fel, hogy a vádbeli alkalommal a kijelentés hangoztatása egy komolyan megérlelt életfelfogás nyilvánítása, tehát mélyebbről fakad, semmint alkalomszerű elszólásnak lehetne tekinteni a vádlott tényállásban megállapított cselekvőségét.
Vádlottnak a cselekvőségét egységbe foglaltuk, mert a támadás súlypontja a kommunista párthoz tartozók demokratikus meggyőződése ellen irányul, az egyébként számbajövő jogellenességnek önálló jogi léte nincsen, mert azok a vádlott kifakadását csak teljesebbé és színdúsabbá teszik a hangulat nagyobb kiformálásához.
Vádlott a tényállási részben megállapított kijelentésével a kommunista párthoz tartozóknak a demokratikus állami – társadalmi – és gazdasági élet rendjét kialakító ténykedése, tehát a politikai programmja, demokratikus meggyőződése van az izgatás jogi konstrukciójának megfelelő hangulatos módon megtámadva, miért is a vádlott a helyesen megminősített vád tárgyává tett törvényhely értelmében bűnösnek kimondandó és megbüntetendő volt.
A büntetés kiszabásánál a népbíróság figyelembe vette a vádlott politikai karaktere mellett az is, hogy alacsony műveltségű, két keze munkájából élő, egyszerű parasztember, aki a mindennapos megélhetés nehézségével küzd és egy hadirokkant gyermekét tartja el. Úgyhogy mindezek figyelembevételével az enyhítőszakasz alkalmazás és annak mérve indokolt.
Pécs, 1948. évi július hó 23.
Dr. Rihmer József s.k. tanácselnökhelyettes
Csiszár sk. Hahn sk. Tamás sk. Halmos sk. népbírák
A pécsi népbíróság
N.b. 602/1948/5. szám
Záradék:
Az ítéletnek a Not. fenti sz. ítéletével meg nem semmisített része jogerős és végrehajtható.
Pécs, 1949. dec. 6. napján.
Dr. Rihmer József sk. tanácselnök
A kiadmány hiteléül
Kovács
P.H.irodafőtiszt”
Képzelheti, hogy érezte magát a vádlottak padján a pécsi népbíróságon édesapám, s akkor, amikor az ítéletet felolvasták előtte, amely a szabadságtól fosztotta meg.
Tehát megbosszulta magát az, hogy készületlenül mentek el a komoly népbírósági tárgyalásra.
Nagyon drága kincs a szabadság.
Nagy költőnk, Csokonai Vitéz Mihály is így ír a szabadságról:
„Szép szabadság! óh sehol sincs
E világon oly becses kincs,
Mely tenálad nagyobb volna,
Vagy tégedet kipótolna!”
Igaz, hogy a nemzetünk szabadságáról ír, de átvitt értelemben az egyénnek is olyan drága a szabadás, mint a nemzetnek. A szabadsághoz szokott ember számára borzasztó érzés az, amikor a börtönajtó elzárja a világtól. A rideg cella, talán még elég napfény se szűrődik be rajta, télen meg hideg, fűtetlen, bizony nehéz, szomorú, sanyarú a rabnak a sorsa.
Az ítélet elhangzása után édesapámat egy szuronyos fegyőr a papnövelde u. 5/2 szám alatt lévő fogdába kísérte.
Mi idehaza vártuk, hogy majd jön; nem ő jött, hanem a hír. Gencsi József amikor hazajött, átjött hozzánk, s közölte velünk, hogy a tárgyalás hogy zajlott le, édesapám mennyi büntetést kapott.
El lehet képzelni, hogy mit éreztünk, amikor megtudtuk, hogy mi lett édesapám sorsa. Bár én mondtam édesapámnak, hogy ha elítélik, nem engedik haza, hanem mindjárt ott is fogják, ő nem hitte el nékem, vagy ha el is hitte, a család vigasztalására azt mondta, hogy én nem tudom. Nehéz sor, amikor a család vezetője, irányítója hiányzik. De erősnek kellett lenni.
Idehaza, szeptember 1-el az italmérési jog gyakorlására egy esztendei szüneteltetést kértem. Bár az italmérési engedély nem édesapám, hanem a nagyapám nevén volt, azonban tudtuk, hogy a mi gyenge erőnkkel ellátni nem tudjuk, nem volt, aki az üzlet után járjon, így ezért kértem, illetve jelentettem be a járási főjegyzői hivatalban mint elsőfokú iparhatóságnál, majd a pénzügyigazgatóságnál a korcsmai ipar és a trafik engedély szüneteltetését.
A forint bevezetése után az italmérési jogot is gyakoroltuk, úgyszintén dohányáruk eladásával is foglalkoztunk. A felszabadulás előtt szatócs üzlettel is foglalkoztunk, de a felszabadulás után ezt beszüntettük.
A felszabadulás után édesapám vásárolt tölgy rönköket, ezt dongának kifaragtatta, majd hordót csináltatott belőle. Sok hordót csináltatott, a dongát Mózsi József kálmáncsai, a hordókat Benke Géza szigetvári kádármester készítette el. Akkor nagy hordóhiány volt, édesapám a hordóknak egy részét elcserélte borért; mikor hazajöttem Németországból, akkor még hordószám állt a bor a pincében, sőt a forint bevezetése után ezzel a borral indult meg az italmérésünk 1946-ban.
Édesapám után a fogházba minden szombaton lehetett menni látogatóba. A beszélgetés a fogház udvarán egy rácson keresztül történt, 5 kg-os csomagot is lehetett bevinni Budapestre szállításáig.
Édesanyám, s én a feleségemmel minden szombaton rendszeresen mentünk, a legtöbbet édesanyám ment, falusiak is voltak be édesanyámmal együtt, a basali sógorom, a nagydobszai néném, a bürüsi bátyám is elment, de nem engedték be. A kálmáncsai nagybátyám, édesapám testvérje egyszer se látogatta meg édesapámat a pécsi fogházban.
A népbírósági ítéletet édesapám és az ügyész is megfellebbezte, úgyhogy az ítélet nem lett jogerős. Így az ügy felső fokon a N.O.T. Népbíróságok Országos Tanácsához került.
Láttuk azt, hogy Dr. Tolnai ügyvéd kezében az ügy képviselete nem jó kezekben van, egy másik ügyvéd után néztünk. Dr. Tolnai 800 Ft-ot kért, de aztán a végén 600 Ft-ban kiegyezett velünk. Nagy Ferencék Dr. Magda István szigetvári ügyvédet ajánlották, hozzá is elmentünk, eljött velünk Pécsre, a népbíróságnál megnézte az iratokat. Három hétig volt ügyvédünk, ezalatt 300 Ft-ot csikart ki tőlünk. Láttuk azt, hogy Magda pénzéhességét mi nem tudjuk kielégíteni, így le is mondtunk róla, Magda az alatt a három hét alatt, amíg az ügyvédünk volt, nem csinált semmit, csak hitegetett bennünket. Majd Fuchs Miksa édesapám gyerekkori jó barátja Dr. Schőn László kaposvári ügyvédet ajánlotta. Fuchs Miksa is kicsikart tőlünk 170 Ft-ot. Kaposvárra el is mentem Schőn ügyvédhez, az ügyet el is vállalta, de többszöri levélbeli sürgetésemre az ügy képviseletéről lemondott. Utána a patai Nagy Szőkéék Dr. Tihanyi József pécsi ügyvédet ajánlották, az ő segítségével szabadult meg unokájuk, Balog János. Őhozzá is elmentünk a feleségemmel együtt, az ügy képviseletét el is vállalta. A pécsi népbíróságról az iratokat Budapestre a N.O.T-hoz továbbította. Édesapámnál többször is volt benn a fogháznál. Vajat is vitt be neki. A csomagba már nem volt szabad tenni. Bizony elég szomorú karácsony és újesztendő köszöntött reánk. A gazdaság, a család ügyes-bajos dolgainak az intézése mind az én nyakamba szakadt.
Dr. Tihanyi József édesapám ügyének képviseletéért 570 Ft-ot kért, de 450 Ft-tal kiegyezett velünk, ezt az összeget ki is fizettük neki részletekben.
Pécsen már tömve volt a fogház. Február 5-én 38 rabot Budapestre, az Országos Gyűjtőfogházba szállítottak. Ebbe a szállítmányba édesapám is beleesett. A fogolyszállítmányt 11 fegyőr kísérte. Édesapám itt Pécsett a favágási munkát végezte néhány társával együtt.
Akkor még Pécsett volt, amikor Tildy Zoltán köztársasági elnök az elnöki tisztségéről lemondott. Veje, Csornoky Viktor kairói magyar követ fontos magyar állami titkokat árult el fülföldnek, mire hazahívták, itthon letartóztatták, akkor már édesapám Budapesten volt, amikor kivégezték. A veje ügye miatt mondott le Tildy Zoltán. Helyette Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt vezetője lett a köztársasági elnök. Az ő lemondása után Rónai Sándor lett a köztársasági elnök, jelenleg is ő viseli ezt a tisztséget.
Tildy Zoltán Somogy megyében, Orciban volt református lelkész. Majd az igehirdetést, a szószéket felcserélte a politikával. Református pap létére örök szégyen marad, hogy ő, aki a szószékről a szeretetet, megbocsájtást hirdette, olyan sok derék magyar embernek a kivégzéséhez hozzájárult. Ugyanis a végső fokon a kegyelmi kérvény az államfőhöz került, hogy ha ő megkegyelmez az elítéltnek, akkor a halálbüntetést átváltoztatják életfogytiglani börtönre. Az Isten neki is ízelítőt adott abból, hogy milyen érzés egy családtagot elveszíteni.
A budapesti Országos Gyűjtőfogházban sokkal több rab volt, mint Pécsett. Igaz, hogy a fegyelem is nagyobb volt. Édesapám itt is dolgozott nap-nap után, lejárt a konyhába burgonyát hámozni. Így az idő is gyorsabban eltelt, mint a rideg cellában. Még az az előnye is megvolt a konyhai munkának, hogy kis maradékot is szoktak kapni a munkások. Ezt már magamról is tudom, mert Németországban én is lejártam a kórház konyhájára burgonyát hámozni, s a maradékot elsősorban mi kaptuk meg. A csomagküldés és látogatás is szigorítva lett. Először még lehetett minden héten 5 kg-os csomagot küldeni, de a csomagra rá kellett ragasztani a fogház által küldött csomagszállító szelvényt, mert a szelvény nélkül nem vették át a csomagot. Amíg csak lehetett küldeni 5 kg-os csomagot, mindig is küldtünk, úgyszintén cukrot is, kenyeret is. Később már csak minden két hétben lehetett 2 kg-os csomagot küldeni, bizony ennek az összeállítása már nagyobb gondot okozott, mert bizony 2 kg-os csomag nem nagy. Elsősorban dohányt, cigarettapapírt, cukrot. Nem cigarettát küldtem, vágott cigarettadohánnyal jobban jött kit, mert ebből több lett 200 db cigarettánál, ugyanis cigarettából csak 200 db-ot lehetett küldeni. Finomabb süteményt, vajat nem lehetett küldeni. Egy darabig édesapám minden héten egy levelet írhatott, de mi hazulról írhattunk többet is, amíg újra nem szigorították; ki is használtam az alkalmat, mert egy levélnél mindig többet írtam neki hetenként. Utóbb már a levélírást is megszigorították.
Portál frissítések - új fotók, bejegyzések 
