Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VIII. 3. fejezet

 

3. Vallásügyek Tótszentgyörgyön és környékén

E terület sem maradt ki az országos, de különösen a Dunántúlon történő események befolyása alól.

A reformáció bázisai. Szigetvár és Kálmáncsa

Szigetvár

Mátyás király Szigetet 1479-ben Török Ambrusnak adta.
1478-ben Török Imre lakott a várban, akinek fia 1521 óta bírta.
Török Bálint, nejével Pemflinger Katalinnal - a Szerény káplán által ún. "lutheránus nőoroszlánnal" - s gyermekeivel együtt, több mint egy évtizedig (1531-43) itt lakott, s itt is buzgó védője és terjesztője volt az evangéliumi hitnek. Tinódi Sebestyén, a lantos, a Török gyerekek nevelője a Bibliát már itt olvasgatta. Tinódi is protestáns volt.

1555-1561 között az új kapitány Horváth Márk, különösen Szegedi Kis István református püspöknek buzgó pártfogója, aki itt Szigetvár jól őrzött falai között szokta "bárók, grófok és nemes urak jelenlétében" a papjelölteket felavatni.

Protestáns maradt Szigetvár Zrínyi Miklós idejében is. Zrínyi hősi halálának szemtanúja volt Siklósi Miklós protestáns, később nagymarosi lelkész, ki szerint Zrinyit az evangélium, a buzgó evangélikus prédikátorok éneke, imádsága és igehirdetése lelkesítette, nem "a feszület és a Mária kultusz". Szigetvár elestével a reformációnak is nyomavész a városban.(206)

Kálmáncsa

Egyik legkiválóbb központja a somogyi reformációnak. Első ismert reformátora Zigerius Imre, azaz Eszéki Szigeti Imre, aki Tolnából jött és másfél hónapot prédikált itt és a környéken. Őt követte a Wittenbergben tanult Szegedi Máté, későbbi Sárvári püspök (1560). Utódja 1558-1563 között a nagyhírű Szegedi Kis István, aki Laskóról jött. Mint lelkész és püspök működött. Tanítóként Endericus Máté, Béllyei Tamás dolgozott.
Szegedi Kis püspöksége Baranyában és Somogyban sok gyülekezetre terjedt ki, többek között Babócsa, Berzence, Darány, Szigetvár, Nagy- és Kisdobsza, Kadarkút, Merenye egyházaira. Kálmáncsán papokat is nevelt, nem csak avatott. Másfél évet ült török rabságban, majd családjával Ráckevére költözött.
Prédikációinak vázlatát itt készítette el a papi pályára készülő ifjak számára.(207)
Szegedi Kis magánélete fájdalmas és szomorú volt. Háromszor nősült, két felesége és hét gyermeke a pestis áldozata lett. Egyetlen életben maradt fia, ki a baseli egyetemen tanult, adta közre apja irodalmi hagyatékát.

A falvak kálváriája

A Tótszentgyörgy és környéke egyházközségeinek történetét kortörténeti leírások és emlékezéseik alapján Tóth Endre püspök adta közre.(208)

Basal reformációja bizonyos, hogy Patával együtt alakult.
A prédikátor feljegyzése szerint 1773-ban 170-en voltak a 12 éven felüliek. Istentiszteletre Patára jártak. A patai prédikátor a szigeti franciskánusok engedélyével és a stóla (szertartási díj) előzetes lefizetésével keresztelt, házasulókat adott össze, temetett.
A gyermekeket a prédikátor öregsége miatt senki sem tanította.

Gyöngyösmellék
1721-ben az új templommal alakultak új gyülekezetté. 1745-ben el akarták venni templomukat, de a helytartótanács újabb vizsgálata során be tudták bizonyítani vallásgyakorlatuk régi voltát.

Hobol

1576-ban már volt református gyülekezete, de 1763-ban templomuk leégett. 1767-ben fából új templomot építettek királynői engedéllyel. 1774-ben 256 református volt. Prédikátoruk a gyermekeket is tanította.

Kálmáncsa

1742-ben az akkori földesúr, mivel a prédikátor a földesura helyett egyik tisztjét köszöntötte, az öreg prédikátor halála után nem engedett új prédikátort tartani, ezért istentiszteletre és úrvacsorára Dobszára jártak.

Magyarújfalu

1673-ban szalmatetős fatemploma épült. Prédikátora mindig volt. 1774-ben temploma igen "rongyolódott", kértek engedélyt új templom építésére, de az csak a türelmi rendelet után épült újjá. 1774-ben 142 református és 7 katolikus volt. A gyermekeket a prédikátor tanította.

Merenye

A török világban volt itt református gyülekezet és templom.
A templomot a török lebontatta és Szigetvárra hordatta. A hívek a prédikátorukkal "egy bizonyos tiszta házba" gyűltek egybe könyörgésre. Templomuk 1692 körül épült újra, majd 1724-ben újabb templomot építettek. 1774-ben 267 református és 23 katolikus volt. A prédikátor tanította a gyermekeket. "Ha a legény a faluból kiházasodott, akkor a szigeti barátok vallásokkal ellenkező szertartásokra és feltételekre kényszerítették őket, s ha kívánságuk szerint nem tudtak felelni, "vexálták őket".

Nagy- és Kisdobsza

Huszita eredetű templomát a törökök Szigetvár építésére elhordták. 1602-ben építettek fából, majd 1707-ben megint újabbat. Vallásgyakorlatuknak mindvégig birtokában voltak. A gyerekeket a prédikátor tanította, mesterük nem volt.

Nemeske

Valószínűleg huszita település volt. Reformációja is korai. Vallásgyakorlatát, minthogy lakói nagyobbrészt nemesek voltak, nem háborgatták. 1774-ben el akarták venni templomukat, de a helytartótanács meghagyta. 1774-ben 106 református élt itt. Templomuk csak "egy arra rendelt közönséges házban" volt, a prédikátor házához "ragasztva". Az egész épület egy "karókból földbe levert, megfont s szalmával befedett kunyhó forma ház". Vallásukat a közeli kistamásiakkal gyakorolták. A gyermekeiket a prédikátor tanította.

Pata

Reformációja korán bekövetkezett. A törökök által elhordatott templom helyére fából építettek szalmafedelű templomot. 1774-ben 104 református és 12 katolikus volt. A prédikátor földjét a földesúr elvette. 1769-ben iskolamestert fogadtak, de azt a vármegye a tanítástól eltiltotta, a megyei főbíró pedig kikergette a faluból. A stólát előre le kellett fizetni a szigetvári franciskánusoknak.

Szőrény

A zádori prédikátor járt át hozzájuk minden héten kétszer könyörgéseket végezni és vasárnaponként, valamint keresztelni, temetni. A stólát is neki fizették. Eleget háborgatta is emiatt őket a "ladi szürkebarát". Amikor 1756-ban a prédikátort eltiltották "ők katolikus mestert nem akartak, így aztán a halottakat maguk temették, ahogy tudták."

Tótszentgyörgy

A törökök által elhordatott kőtemplom helyett fatemplomot építettek, amelynek ajtajául a régi kőtemplom ajtaja szolgált. Ezt az ajtót a kuruc háborúk idején, mikor a falu lakossága elmenekült, az egyik református polgár magával hordozta, s mikor a háborús idők elmúltával újra visszatelepedtek s templomot építettek 1711-ben, akkor új templomuknak megint ez lett az ajtaja. Akkor is volt még prédikátoruk, de a következő évtől kezdve csak mester szolgált közöttük, aki ugyan a könyörgéseken kívül prédikált és temetett is. 1745-ben a vármegye templomukat bezáratta azzal az indokkal, hogy vallásgyakorlatuk új keletű, s így törvénytelen. Ez ellen folyamodtak is a helytartótanácshoz, de eredménytelenül. 1748-ban a földesúr tiszttartója a mestert kiűzette közülük. A földesúr és a vármegye csak azt engedte meg nekik, "hogy olyan személyt vihetnek, aki mester titulus alatt a gyermekeket taníthatja, de hogy a templomban könyörögjön, prédikáljon és temessen is, azt nem engedték meg". Ilyet azonban nem akartak beállítani s így 1750 tájától mester nélkül voltak. 1750-ben a vallásgyakorlat Tótszentgyörgyön megszűnt. Templomukat az uradalom gazdasági épületnek használta. Az egyházat a németladi barátok felügyelete alá rendelték. Istentiszteletre, úrvacsorára Merenyébe jártak. 1774-ben volt itt 205 református és 18 katolikus. Mindenféle szertartást a merenyei prédikátor végzett, de a stólát előre le kellett fizetni a ladi barátoknak (keresztelés 17 krajcár, prédikációs temetés 1 forint, esketés 2 forint).(209)

A fentebb felsorolt egyházakon kívül 1626-1686. évek között Tótszentgyörgy környékén a következő egyházak ismertek: Bürüs, Hedrehely, Istvándi, Kadarkút, Pettend, Somogyhatvan, Zádor, mint anyaegyházak és Várad, Patosfa mint leányegyházak.
1731. évi összeíráskor a felsőbaranyai egyházmegyéhez tartozó települések: Pata, Poklosi, Apáti, Csertő, Molvány, Bürüs, Várad, Basal, Viszló, Merenye, melynek fiókegyháza Tótszentgyörgy, Cegléd, Dobsza, Kisdobsza, Kálmán-Csehi, Homokszentgyörgy, Istvándi, Darány, Zádor, Újfalu, Gyöngyösmellék.(210)
Mária Terézia 1755-ben kiadott rendeletével mindazokat a községeket, ahol plébánosok nem voltak, az egyházi felügyelet (jurisdictio) szempontjából valamelyik plébániához rendelte beosztani. Igy a református árva- és leányegyházakat is a katolikus egyházszervezetbe helyezte el 1774-ben:
- a németladi plebániához tartozott Kistamási, Magyarlad, Kisdobsza, Patosfa, Szőrény, Tótszentgyörgy és Várad,
- a szigetvári plébániához Basal, Csertő, Molvány, Poklosi, Somogyapáti, Somogyviszló,
- a szulokihoz pedig Kálmáncsa, Homokszentgyörgy és Kastélyosdombón tartozott.
1778-ban a jogtalan valláshasználat miatt Viszlón, Homokszentgyörgyön, Kálmáncsán, Kastélyosdombon a református templomokat leromboltatták.
Az 1781-ben kibocsátott türelmi rendelet megengedte a protestánsoknak, hogy ahol legalább 100 család él együtt, ott imaházat emeljenek. Ezután számos egyház újul meg, új templomok épülnek, önálló anyaegyházak alakulnak. Igy Viszlón 1784-ben, Kálmáncsán 1785-ben, Tótszentgyörgyön 1788-ban, Magyarladon 1789-ben jött létre az önálló anyaegyház.(211)   Ezután felújul a hitélet és az iskolaügy.
Az ágostai (Luthert követő) hitvallású egyházak sorsa hasonló volt a református egyházakéval.


Kik keresztelték elődeinket?

Tótszentgyörgy, Magyarújfalu, Merenye és Pata prédikatorait, lelkipásztorait soroljuk fel Beck Gergely református lelkész összeállítása alapján, amely Tótszentgyörgy és Pata esetében az egyházközség anyakönyveiben található bejegyzésektől (Magyar Országos Levéltár Filmtára A 809, A 759. film) némi eltérést mutat:

Tótszentgyörgy

1710 körül 'Kis pap"
1789-1795 Szentesi sámuel
1795-1798 Somogyi Sándor
1798-1812 Baksay László
1812-1814 Deső János
1814-1815 Kovács József III.
1815-1824+ Baksay László
1823-1825 ápr. Házi Ferenc (helyettesít)
1825-1828 Szigeti Péter
1829-1840 Bekő Benjámin
1840-1843 Sarlós György
1843-1848 Erős Dániel
1849-1855 Matolcsy Sándor II.
1856-1884 Nagy László
1884-1901 Varga Lajos
1902-1905 Fáncsik János
1904-1931 Mészáros János
1932-1942 Bódis Sándor
1942-1947 Varasdy Imre
1948-1966 Czippán János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarújfalu

1705 körül  Csanádi N.
1727  Sóvári János, Kajári Sámuel
1750  Pápai N. János
1762-1765 Tóth Ferenc
1765 Bán Mihály
1765-1777 Vasas István
1777-1785 Bíró János
1785-1789 Krizsa (Krisa) János
1789-  ?
1792-1795 Benedek Sámuel
1795-1801 Sápi Péter
1801-1806 Patzolai Sándor
1806-1811 Szilágyi Hanglédi György
1811-1840 Nagy József
1841-1846 Németh Ferenc
1846-1856 Peti Sándor
1856-1859 Kovács József V.
1859-1885 Sütő János
1887-1900 Simon Károly
1900-1903 Baky Gyula
1903-1905 Bocsor Lajos
1905-1948 Gergely Győző
1942-1948 Horvát Árpád s.lelkész
1948-1962 Horvát Árpád

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Merenye

1643 Váczi Márton
1700 körül "Kis pap"
1710 körül "Sánta pap"
1713-1716 Püspöki István
1716-1726 id. Szerdahelyi Sámuel
1726-1729 Karsai Mihály
1729-1739 Motsi (Mutsi) István
1739-1743 Szentgyörgyi Dániel
1743-1750 ifj. Szerdahelyi Sámuel
1750 Sólyom Ferenc
1750-1754 Csuzi Gergely
1754-1757 Tihanyi István
1757-1760 Szundi Ferenc
1760-1766 Csengeri Sámuel
1767-1772 Bán Mihály
1772-1775 Csengeri Sámuel
1775-1783 Kazi Pál
1784-1792 Mészáros János
1792-1797

Barla Szabó Dániel

(2 hónapig Mikola András)

1797-1802 Mészáros András
1802-1808 Barakonyi Sámuel
1808-1811 Filep József
1811- Hári Ferenc
1834-1841 Kis Viktor
1841-1844 Sarkadi István
1844-1846 Tóth József
1846 Sebők József
1847-1856 Nagy Károly
1856-1877 Szigeti Gábor
1877- ?
1884-1892 Barla Szabó Ferenc
1891-1935 Szigeti Sándor
1947 Varga Gyula

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pata

1634 táján Jászberényi Mátyás, majd Szatmári, Tátzi, Unyomi prédikátorok
1663-1675 Lángos István
1675-1683 Tihonyi Miklós
1683-1695 Kis János
1695-1700 Pap Miklós
1700-1703 Kőrösi János
1703-1713 Putnoki Bálint
1713-1715 Sós Dániel
1715 Szikszay Mihály
        -1726 Hétzei Sámuel
1727-1735 Vásárhelyi Sámuel
1735- Szőnyi András
1742-1744 Szilágyi János
1744-1749 Csuzy Gergely
1749-1751 Hollósi István
1751-1754 Sólyom Ferenc
1754-1763 Kádas Mihály
1760-1761 Sólyom Ferenc
1763-1770 Kaposi János
1770-1771 Baranyai István
1771-1777 Bíró János
1777-1784 id. Erős József
1784-1806 Bétzi György
1807-1811 Tóth János
1811-1818 id. Erős József
1818-1837 ifj. Erős József
1838-1855 Karsay József
1856-1884 Sarlós György
1886-1898 Szabó Pál
1900-1915 Simon Károly
1917-1919 Gombos Lajos
1921 Madarász Endre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hiányzó nevek a Baranyai Református Egyházmegye Levéltárában őrzött anyakönyvekben találhatók, amelyek 1999-ben, ideiglenes helyükön, nem voltak megtekinthetők.

 

 

____________________________________________________

(206) Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. köt. 1924. 469-473. old.

(207) Ungváry Sándor: A magyar reformáció az ottomán hódoltság alatt. Bp. 1994. 135. old.

(208) dr. Tóth Endre: A Belsősomogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korában. 1940. 87-175. old.

(209) dr. Tóth Endre: A Belsősomogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korában. 1940. 24., 63. old.

(210) Földváry László: Adalékok a dunamelléki református egyházkerület történetéhez. II. rész. 11. old.

(211) Beck Gergely: A belsősomogyi református egyházmegye története. I. rész. Kaposvár, 1935.

(212) Beck Gergely: A belsősomogyi református egyházmegye története. I. rész. Kaposvár, 1935.

 

 

 Vissza a tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                    Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN