Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

 

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Az I. világháborút megjárt katonák

Darabos János (1891-1974), aki sokat szokott mesélni az I. világháborúban átélt katonaélményeiről

(A képet közreadta: Romvári Lajosné Darabos Margit)

 

Kirizs József (1899-1989), kaposvári 44-es rosseb baka, aki 1922-ben szerelt le főszakácsként

 

A kaposvári ezred a piavei olasz fronton 1918-ban

(A képen x-szel jelölt 44-es rosseb baka Kirizs József)

(A fényképeket közreadta: Királyi Ernő)

 

*******************************

Királyi (Kirizs) Józsefnek, a kaposvári császári és királyi 44. gyalogezred volt katonájának I. világháborús visszaemlékezése 1980 novemberében:

"Tótszentgyörgy községben születtem, 1899. november 10-én.
1917. február 1-én besoroztak katonának. Bevonultam 1917. március 10-én Kaposvárra. Kaposvárról Csehországba Reichenbergbe vittek, mert az ezred ott volt. Itt képeztek ki bennönket. Kiképzés után 1917. június végén az olasz frontra vittek Dél-Tirolba, Trienthez közel.
Ezzel a dallal búcsúztunk:

Nem látlak én többé soha, soha sem.
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
Nevemet hiába mondom, véremet hiába ontom harcok mezején,
Valahol tetőled távol, ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én.

Nem lesz egy tenyérnyi föld sem, puszta síromon.
Elesett katonák teste lesz a vánkosom.
Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki, senki aki él.
Tavasz sem fakaszt rám zöldet, elhordja rólam a földet messze majd a szél!

Dél-Tirolban minden nap hegyet másztunk. A közelben volt a ló-kórház, ahol sebesült lovakat ápoltak. Sok elpusztult - és az elhullott lovak húsából volt az ebéd.
A sok hegymászásnak betegség lett a vége. Kórházba kerültem, Trientbe, kétoldali tüdőcsúcs-huruttal. 39-40 fok lázzal. Innen két hét után Meránba kerültem kórházba. Itt nagyon jó, osztrák ezredorvos volt. Csak tolmács által tudtam vele beszélni.
Első kérdése az volt, hogy melyik ezredhez tartozom. Mondtam, hogy a 44. gyalogezredhez.
Mondta, hogy ő is szolgált ott. Nagyon dícsérte a 44-es katonákat.
Ezek után engem is a legjobb kezelésben és gondozásban részesített. Nagyon jó kosztot kaptam. Nagyon sok gyümölcs volt és jó levegő. A jó ezredorvosnak, aki jó kezelésben és gondozásban részesített, köszönhetem, hogy meggyógyultam. Dícséretet érdemel.
Két hónapi kezelés és gondozás után Innsbruckba küldtek felülvizsgálatra. Majd behoztak Magyarországra, az esztergomi kórházba. Kérelem folytán a kaposvári, aztán a szigetvári kórházba kerültem. Innen 1917. december közepén irány az ezred Reichenbergbe.
Karácsonyra szabadságot kaptam, majd ismét vissza kellett mennem.
Beosztottak a menetbe - és 1918 januárjában Máramaros megyébe vittek, Talaborfalvára. Itt civil házaknál szállásoltak el bennünket.
1918. márciusában irány az olasz front, Udine közelében telepedtünk le. Itt szigorú kiképzésben részesültünk. Volt egy szigorú, katonás tiszthelyettes. Aki annak a szakaszában volt, mint én is, az ki volt képezve! Kiképzés után meg volt elégedve velünk. Aztán jó ember lett belőle.
Kiképzés után nemsokára irány a harcoló ezred, a Piave!
1918. június 14-én a Piave partja közelében Sanyi nevű kavernába este 10 órára értünk be. Éjjel 12 órakor a tüzérek megkezdték az ágyúzást. 15-én reggel 7 óráig tartott. Folyton szólt az ágyú.
1918. június 17. reggel 7 óra. Gyerünk ki a kavernából. Irány a Piave.
Jön a srapner, jön a gránát!
Felettünk a repülő szórja a bombát, és géppuskával lő bennönket!
A tulsópartról pedig tüzérségi tűz, gyalogsági és géppuskatűz fogad bennönket.
Már az innenső parton sok a sebesült, a halott!
Ilyen szép fogadtatásban részesültünk a piavei átkelésnél.
De menni kell tovább. Gyerünk a csónakba. És megyünk a tulsó part felé. A Piave két ágán csónakkal mentünk át. Volt ahol nem is volt víz.
Mikor a túlsó partra értünk 15-soros szögesdrót fogadott.
Itt megolvastak bennönket: 22-en voltunk a századból. A többi sebesült, halott volt. Mind a huszonkettönket a Nagy Ezüst vitézségi éremre terjesztettek fel.
Megyünk előre. Az olaszok is sok sebesültet hagytak hátra. Nélkülük vonultak vissza. Majd három olasz katona megadta magát. Ezeket kellett kikisérnem a Piave partra. Ott találkoztam a századparancsnokommal. Ő is megbetegedett. Remegve mondta: Fiam, add fel azt az olasz derékszíjat!
Éjszaka öten járőrbe mentünk. Az előttünk lévő hegyet kellett felderíteni, vannak-e ott olaszok. Szerencsére nem voltak. Csak lövöldözés mindenütt.
Június 15-től a tűzvonalban voltunk. Csak 18-án éjjel mentettek fel. Hátrább jöttünk egy olasz temetőhöz. Ide hoztak élelmet először a mieink.
Június 19-én délután sebesültem meg. A bal lábam szárát és a jobb lábam fejét - ahogy feküdtem a vonalban - vitte át a lövedék. Bekötöztek. Éjjel, amikor nem lőttek annyira az olaszok, elindultunk egy másik sebesült katonával vissza a Piavehoz. Reggelre értünk oda. Egész éjjel támadott és lőtt az olasz.
1918. június 20-án délben jöttünk át a Piaven. De csak azok, akik tudtak járni. A csónakok egymásnak voltak állítva és egy palló volt rájuk téve. De csak a mély vízen. A kisebb vizekbe bele kellett menni.
Az olasz folyton lőtte azt az átkelő hidat. A nehéz sebesültek mind ott maradtak, mert az állandó lövések miatt nem tudták őket szállítani.
Mi szerencsére átértünk. Teherautóval vittek a legközelebbi állomásra. Majd Miskolcon szálltunk ki, ahol másfél hónapig kórházban voltam.
Egy hónap szabadság után újra bevonultam a "pihenő" ezredhez Kaposvárra. Pár hét után újra beosztottak a menetbe. Irány az olasz front - Udine. Innen gyalog a "harcoló" ezredhez a Piavehoz.
De Taglia Mentónál kaptuk a parancsot, hogy vissza kell vonulni. Megint gyalog, Klagenfurtig! Az állomáson a fegyvert, lőszert le kellett adni. Nagyon sok szabadon járkáló ló volt itt.
Majd beültünk a nyitott marhaszállító kocsikba és 1918. november 10-én a 19. születésnapomon értem haza. Ezzel ért véget az első világháborúban a harctéri szolgálatom.
Tűzpirosra gyúlt az égbolt!
Szerte szét halott. Sok vér folyt.
Tenger ellen ront hazánkra,
Szent hitünkre törni akart,
Fél világgal szemben állva
- harcolt a hős magyar!
Katonai kitüntetésem: Károly csapatkereszt.
1918. decemberben újra behívtak katonai szolgálatra Kaposvárra. A honvéd kórházba osztottak be - felvételezőnek. A tiszthelyettesem altiszti iskolába akart küldeni. Nem fogadtam el. Szakács lettem (felvételező), majd egy hónap múlva főszakács, de akkor is én felvételeztem a konyhára az anyagokat.
1922. május elején szereltem le, mint főszakács.
Ezzel végetért a katonai szolgálatom.”

 

(Közreadta: Nagyné Királyi Katalin)

 

*******************************

 

 

AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN RÉSZT VETT TÓTSZENTGYÖRGYI KATONÁK

 

Füle József gazdálkodó, tizedes, Tótszentgyörgy. *Tótszentgyörgy. Mozgósításkor vonult be ezredünkhöz háborús szolgálatra és ment a szerbiai hadszíntérre, ahol résztvett az összes hadműveletekben. Innen vezényelték az olasz frontra. Harcolt az összes ütközetekben 1918. évi júniusig, mikor a Piave-menti csatában a Montello bevételénél megsebesült. Kitüntetései: O2, Br. vit. é., K. es. k., Seb. é. Felesége Bodor Lídia, gyermekei József és Lidia.

 

Nagy Boós János gazdálkodó, Tótszentgyörgy. *1893, Magyarújfalu. 1914 augusztusában vonult be háborús szolgálatra és ment kiképzése után az orosz hadszíntérre . Résztvett ezredünk összes ütközeteiben az orosz, román és az olasz hadszíntéren, utóbbi helyen egyízben meg is sebesült. Felesége Sértő Lídia, leánya Jolán . Gondnoka a ref. egyházközségnek.

 

Sértő János gazdálkodó, szakaszvezető, Tótszentgyörgy. *1876, Tótszentgyörgy. 1897—1900-ban szolgált ezredünkben ténylegesen és 1914. július 28-án vonult be háborús szolgálatra. 1915 február 20-án a m. kir. csendőrséghez Pécsre vezényelték, majd a román frontra került, ahol mint csendőr teljesített a front öszszeomlásáig szolgálatot. Felesége Bota Lidia, gyermekei Margit és Irma.

(Forrás: Kurtz Géza - Kristófy Géza, vitéz: A cs. és kir. "Albrecht Főherceg" 44. gyalogezred, és a cs. és kir. 105. gyalogezred története - Altisztek, legénység. Budapest, 1937., - 360., 411. és 431. oldal)

 

 

********************

 

 

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. Május
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN