Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VII. 4-5-6-7-8. fejezet

4. Tótszentgyörgy XVIII. századi összeírásai

A XVIII. század kezdő éveiben (az 1699. évi adatokra alapozva) 23 telkes jobbágy, egy házas és 3 házatlan zsellér 759 hold úrbéres területet művelt Tótszentgyörgyön.(170)    1703-ban hét, 1712-ben 6 ház került összeírásra. 1715-ben csak öt házat írtak össze.(171)
Az 1720. évi összeírás szerint hét adózó család lakta, melyek 56 köblös szántót, 2 köblös irtást és 16 kaszás rétet műveltek. Agyagos talaját nehezen művelték, a földet kétnyomásra osztották. Egy köblös vetés 3-3,5 köblös termést hozott.
Legelő a szomszédos Ternafa és Görösgal-pusztákon volt. Öt kaszás rét ugyanott, évi 7 napszám bérért. A rét sásos volt, közepes szekér szénát adott egy kaszálás után. Az erdőben faézási (fahasználati) joguk volt a lakosoknak. A községi malom haszna évi 5 ft volt.(172)
1725, 1727, 1736 és 1740/41. években horvát-magyar (nevű) lakossággal bírt.(173)

1745-1750 között a Veszprémi Püspöki Levéltárban őrzött egyházlátogatási feljegyzésekből készített elemzés szerint 4 házban 19 lakó élt, 6 háztartásban. Egy házaspárnak három, egynek kettő, kettő házaspárnak egy gyermeke volt. Két házaspár volt gyermektelen.(174)
"1767.7.7-n kelt Tóth-Szent-György nevű helységnek tabellája" - írja a feljegyzés. Ekkor 23 (egész, fél, másfél nagyságú) jobbágytelek volt a faluban. A falu 500 hold szántóval és 230 "szekérre való" - azaz 230 hold - réttel rendelkezett. 1196 nap marhás robotot - két marhával - vagy 2410 nap kézi szolgálat volt előírva évente. 138 fonyással, 23 icze kifőzött vajjal, 24 flor (forint) árendával, 23 öl tűzre való fával, 46 db kapannyal, 46 db csirkével és 246 db tojással adóztak 1767. évben.
A falu jobbágyai: Kovács Ferenc, Lukács István, Lombár Ferenc, idős Lombár Ferenc, Gaál György, Gyócs József, Tóth Mihály, Lombár Gergely, Szabó János, Jancsi István, Jancsi Mihály, Csordás János, Matók János, Gaál Gergely, Matók Mihály, Burcsa Mihály, Matók Ferenc, Nagy Ferenc, Tott Márton, Lukács Andor, Lukács János.
A saját maga házában lakó zsellér Lőrinc Gyula. Más házában lakó zsellérek: Csapó István, Tóth István, Lőrincz András.
A falu leggazdagabb jobbágya: Kovács Ferenc, másfél (l l/2) jobbágy telekkel (azaz 31 hold szántóval és 15 hold réttel).(175)
Az 1699. évi és az 1767. évi adatok egybevetése arra utal, hogy viszonylag állandó jobbágy létszám és állandó községhatár jellemzi a két összeírás közötti időszakot Tótszentgyörgyön.

Tótszentgyörgy lakosainak száma Kováts Zoltán idézett tanulmánya szerint 1720-ban 100-150 főre tehető. Az 1784/85. évi népszámlálás pedig már 351 fő lakost vett nyilvántartásba. Noha viszonylag jelentős számú lakosság élt a század végén Tótszentgyörgyön, mégis az első somogyi katonai felvétel (1782-1785) templom létezését nem említi. Az új templom, ugyanis csak 1793-ban épült fel. Az 1711-ben épített templomukat a vármegye 1745-ben bezáratta azzal az indokkal, hogy református vallásgyakorlatuk új keletű, így törvénytelen. 1748-ban a mestert a földesúr tiszttartója elűzte a faluból. 1750-től templomukat az uradalom gazdasági épületnek használta.(176)    Ezért nem talált a katonai felvétel templomot Tótszentgyörgyön.
Érdemes egybevetni az 1767. évi összeírást az 1571. évi török kori, név szerinti összeírással. A csaknem kétszáz évvel ezelőtti névszerint összeírt 26 családfő közül 1767-re csupán a Szabó és a Tóth, Tott nevű családok neve egyezik, a többi családi név, kétszáz év múltán már elveszett, kihalt vagy elvándorolt.

 

5. Új kor - új törvények

Somogy megye járási tagoltsága a XVIII. század elején két, majd 1724-től a kaposvári, a szigeti és a kanizsai járásra oszlott. A közbiztonság és a közerkölcsiség nagyon alacsony színvonalú volt. 1713-ban a megye elrendelte a forgalmasabb helyeken akasztófák felállítását. 1749-ben kötelező községi őrség létesítését rendelte el.

Mária Terézia, kinek fegyverrel kellett megvédenie Frigyes porosz király támadása ellen trónját - folyamatos háborúban a somogyi nemesekre és katonai megajánlásokra is számolt. 1742-ben a somogyi felkelő század 122 főből állott. A hétéves háború kitörésekor 1756-ban a szigetvári járásra 38 újonc előállítási kötelezettség esett.

A közbiztonság kérdése állandó feladatot jelentett a megyei, járási, községi igazgatásnak. 1743-ban a megyei rendelet a parasztoknak a vadászatot és a dohányzást 50 botbüntetés terhe alatt megtiltja. 1761-ben a vadorzás és gyakori emberölés miatt megtiltják a megyében a puskapor árusítását. Elrendelik, hogy a községekben nappal egy, éjjel két őrt alkalmazzanak. Az elfogott kóborlókat a vármegye börtönébe kell kísérni. Minden koldust a saját falujának kell eltartani.
1751-ben elrendelik a cigányok letelepítését, állandó lakhely nélkül a megyéből kiutasítják őket. Csak akkor házasodhatnak, ha szolgálatba vagy mesterségbe állanak.
A tüzek megakadályozására elrendelik a házak előtt fák ültetését, és a pipák fedéllel való ellátását.
1771-ben megtiltották a hazárdjátékokat, a kocsmákban a zárórán túli dorbézolást, szigorú ítéleteket hoztak a káromkodók ellen.
1778-ban Mária Teréziát fia, II. József követte a trónon, aki hozzáfogott az egységes Ausztria megalapításához.
(44.ábra)
1781-ben türelmi rendeletet bocsájtott ki a protestánsok vallásosságának biztosítására. 1784-ben elrendelte a házak összeírását, megszámozását, és a település végeken névmutató táblák állítását. 1784-ben Magyarországon állami nyelvvé tette a német nyelvet. 1786-ban pedig elrendeli, hogy tanítók azok lehessenek, akik a német nyelvet beszélik. 1790-ben visszavonják II. József rendeleteinek legtöbbjét halála okán. II. Lipót rövid uralkodása után 1792-ben Ferencre szállott a trón, akinek rövid időn belül a francia forradalom hatásaival és francia hódításokkal kellett szembenéznie. 1797-ben Napóleon serege Olaszországban verte a császári csapatokat. Sőt, Győr mellett a felkelt somogyi nemesség is csatát vesztett. 1812-től a folyamatos állami adóemelések terheit kellett elviselnie a népnek. 1835-ben I. Ferdinánd került a trónra.


6. A reformkor

Somogy megye a magyar nyelv védelme és használata érdekében több nagy jelentőségű intézkedést tett:
A tanítóknak kötelezővé tette a magyar nyelv tudását. Intézkedett a nem magyar anyanyelvű lakosság neveinek magyarosítására. Orvosok, állatorvosok, bábák jelentéseiket magyarul tartoztak írni. A megyei pecsétet magyar körirattal készítteti. Határozata szerint a községi bírót három jelölt közül a falusiak választják.(177)
1847-ben nádorválasztó országgyűlést tartottak. Ezen több reformkezdeményezés történt. Kezdeményezték az örökváltságot: a megváltott polgár a földesúr joghatósága alól felszabadulván, azonnal az ország szabad állampolgára legyen. A felelős minisztériumra vonatkozó elképzelés szerint minden lehetőségét ki kell zárni annak, hogy anyagi haszonért az ország függetlenségét és alkotmányát odadobni ne lehessen. A hon polgárai között sem vallás, sem az egyéni erkölcsiség s életmód, a polgári jogokra nézve különbséget ne tegyen s minthogy kétségbe nem vonható igazság... a hon minden lakóinak törvény előtti egyenlősége, az emberi méltóság, az ész, az erkölcsiség követelménye.(178)

 

7. A szabadságharc és bukása

Az 1848. március 14-én kitört bécsi forradalom hatására a király kinevezte az első magyar felelős minisztériumot Batthyányi Lajos miniszterelnök vezetésével. Jellasics horvát bán betörése ellen tíz nemzetőr zászlóaljat állítanak fel.

1848 szeptemberében Jellasics átkel a Dráván 35-40 ezer fős sereggel. Az ellene küldött somogyi népfelkelők Barcsnál ágyú hiányában megfutamodnak, de Jellasics csapata Buda felé menetében Sukorónál vereséget szenved, s Ausztria felé menekül.

A császári csapatok 1848 decemberében már az egész Dunántúlt uralmuk alá hajtották s katonai uralom kezdődött. Ezt rövid időre szakították meg az 1849. évi magyar katonai sikerek.

Az orosz cári hadsereg erdélyi bevonulása véget vetett a magyar szabadságharcnak. Megkezdődött a Haynau vezette önkényuralom, a megtorlás és a vérbosszú időszaka, a szabadságharcban részt vevők üldözése és elfogatása. Igy történt ez a szabadságharc somogyi hősével Noszlopy Gáspárral is. 1853-ban Pesten bitófa alá állították.

A katonai uralmat a politikai és gazdasági elnyomásáról elhíresült Bach-korszak követte az 1867-es, nemzet és királya közötti kiegyezésig.
A szabadságharc elbukott, de emléke örökké él. "1848 legnagyobb tette kétségtelenül a jobbágyfelszabadítás...Magyarország minden 5 lakosából 4-nek a lét- és jogviszonyát változtatta meg gyökeresen" - írja Szabad György.

  

8. A kiegyezés után

1867. február 17-én Ferenc József király leirata a magyar országgyűléshez, hírül hozta az ország alkotmányának helyreállítását és a magyar miniszterelnök kinevezését, amelyet 1867. június 8-án a koronázás követett.

Az új kormány a gazdaság fejlesztése, a közrend helyreállítása és az ország szervezettsége érdekében számos intézkedést tett. 1886-ban Kaposvárott befejezik a katonaság részére a kaszárnyaépítést, amely az első világháború idején a 44. gyalogezred fellegvára lesz. A közművelődés és népnevelés érdekében több alapítványt létesítettek. A hazai ipar fejlesztése, a külföldi termékek korlátozása, iparosképzés támogatása, a közlekedés fejlesztése, vasútvonalak és közutak építése, a balatoni gőzhajózás támogatása szerepel a megvalósítandó célok között.

A XIX. század végére a hazafias érzés párosulva a javuló gazdasági élettel, ismét fellángolt. Somogy vármegye, de a települések zöme is az országot ért minden örömből és gyászból kivette részét. Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök hamvainak temetése (1870), Deák Ferenc, Kossuth Lajos (1894), Erzsébet királynő halála (1898) a magyarság ezeréves honalapítása, a millennium megünneplése és sok más ünnepi megemlékezés a községekig bezárólag erősítette a honszeretet és a magyarság összetartozásának nemes gondolatát.

 

 

 

 

___________________________________________________________

(170) Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1970. I. köt. 186-205. old.

(171) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 168. old.

(172) Somogy Megyei Levéltár. Requicolaris conscriptió 1720.

(173) Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. 41. old.

(174) Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a Veszprémi püspökség területén 1747-1748., 62., 96., 115., 131. old.

(175) A feljegyzés a Somogy Megyei Levéltárban található. Forrásjelölés nélküli iratból másoltam. - Szerző

(176) Dr. Tóth Endre: A Belső-somogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korában. 1940. 87-175. old.

(177) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 490., 516., 521. old.

(178) Szabad György: A polgári átalakulás megalapozása 1848/49-ben (A negyvennyolcas forradalom kérdései.) Bp. 1976. /Szerk. Spira Gy. - Szűcs J./ 56. old.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékhez                    Előző oldal                    Következő oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN