Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VII. Az újkor kezdete. A Habsburg-uralom

 

VII. AZ ÚJKOR KEZDETE. A HABSBURG-URALOM

A török kiűzése idejével lényegében befejeződött a - régészeti-történeti - középkornak nevezett korszak, melyet 900 és 1700. évek között tartanak számon, s az 1700. év után következő szakaszt Újkornak nevezik.

1. A katonai megszállás és következményei

Még a török Magyarországon volt, amikor 1673 nyarán az ország német katonai megszállás alá került.
Ezt követte:
- az úgymond összeesküvő magyar főurak, Zrínyi-Nádasdy-Frangepán-Boris 1671. évi kivégzése,
- a magyar végvári katonák tömeges elbocsátása,
- 1673-ban pedig a protestáns prédikátorok százainak számonkérése, gályarabságra ítélése.
1688-ban a Habsburgok a pozsonyi országgyűlésen elfogadtatták az ellenállási jog eltörlését, az örökös Habsburg királyságot és 167 külföldi arisztokrata magyar honfiúsítását. Ez utóbbival megvetették az alapját a magyar földalap külföldiek részére történő adományozásának.
1689-ben Magyarországot s a nemzetet jelentő lakosságot - a nem adózó nemeseket kivéve - valósággal kirabolták: 20 millió adó fizetésére kötelezték.
Kötelezték a visszafoglalt területek birtokosait, hogy a korábbi birtokjogaikat igazolják - ami csaknem lehetetlen volt. Akik ezt nem tették, azok birtokait elvették és idegenek kezére adták.
1692-ben, Srott, szigetvári tiszttartó által összeírt falvak és tulajdonosaik Tótszentgyörgy és környékén(163) :
Basal - Grabarics Péter, Csertő - Házi Simon, Nemeske - Zrínyi, Görösgal - Szabó István, Molvány - Grabarics Péter, Kis-Tamási - Szántó Miklós, Pöttend - Király Ferenc, Várad, Újfalu - Draskovics, Szörény - Zrínyi, Tót-Szent-György - Sárközi György, Poklosi - Kun Péter, Kálmáncsa - Széchenyi György.
Néhány év múlva, ugyanazon helységek tulajdonosaként már más birtokosok találhatók.
Az óriási adóteher és a katonaság zsarolásai következtében az adózó nép helyzete még kedvezőtlenebb volt mint a török hódoltság alatt. A nép még azokból a falvakból is elköltözött - erdőkbe, nádasokba menekült - amelyek eddig nem pusztultak el, ezáltal is növelve a rablók és útonállók számát. Ezek annyira elszaporodtak - a fegyver beszolgáltatási kötelezettség ellenére - hogy a hadsereget kellett ellenük mozgósítani.

2. A kuruc felkelés - Rákóczi szabadságharc

1703-ban Rákóczi Ferenc szabadságharca Tótszentgyörgyöt és környékét is érintette.
1704-ben Pécs városát a kurucok megszállták, megsarcolták. Szigetvár, bár többször megtámadták, nem került a kezükre.
1705-ben Bottyán János fergeteges lovas hadával ismét megjelent Szigetvárnál, de az ostromról lemondott. A következő években átkelt a Dráván és a Dráva-Száva közét sarcolta.
A kurucok harcai és az ellenfél csapásai - délről a szerb határőrvidéki csapatok, a "rácok" betörései, a várakból a császári csapatok kitörései - sok élet- és vagyonáldozatot követeltek.
Pata lakosai a pusztító rácok elől a kaposi erdőkbe menekültek prédikátorukkal együtt. Tótszentgyörgy lakossága is elmenekült.(164)    Zádor, Hobol, Csokonya, Visonta jobbágyai Kecskemét környékén találtak új otthont.(165)
A kurucok harca elbukott. 1711-ben a nagymajtényi síkon letették a fegyvert.

3. Lakosság és betelepülés Tótszentgyörgy környékén

Az 1664-1700 között a harcok, az ellenreformáció, a kifosztottság következtében elmenekült és most nagyarányban visszatelepülő magyar lakosság mellett horvát, szlovén, szerb és német nemzetiségű lakosság is betelepült Dél-Dunántúl térségeibe. Ezek mozgásáról a kaposvári és szigetvári járások tanúskodnak, s nevük ismerete alapján következtet nemzetiségükre.

A török kiűzése után Somogyba a bevándorlás Vas, Zala, Baranya, Tolna, Fejér és Bács megyékből történt, döntően magyar etnikumú lakosokkal. 1717-18-ban a Felvidék magyar és szlovák népessége, továbbá Szlavónia (Verőcze megye) és Muraköz adta a magyar és délszláv népcsoportokat.
Természetesen Tótszentgyörgyről és környékéről is történtek elvándorlások. Példaként említhető, hogy Magyarújfaluból és Gyöngyösmellékről két-két család Pest megyébe költözött.
A jobbágy és zsellér népesség betelepülése illetve elvándorlása földesúri telepítéssel vagy önként, engedéllyel vagy anélkül szökve történt.(166)
1712. évben Tótszentgyörgy és környéke: Kadarkút, Kálmáncsa, Merenye, Bürüs, Várad, Viszló, Basal, Apáti, Pata, Poklosi, Kistamási, Molvány, Hobol, Nemeske teljesen színmagyar lakosságú.
Nagydobsza, Kisdobsza, Zádor, Gyöngyösmellék, Pöttend, Istvándi, Darány csak magyar - de mellette más nemzetiségi lakossággal is bír.
1720 után "...Apáti, Poklosi, a korábban horvát lakossággal rendelkező Tótszentgyörgy magyar többségű, illetve teljesen magyar népességű településekként tűnnek fel. Merenye és Kadarkút tisztán magyar népességű..."(167)
1725., 1727., 1736. és 1740/41. években Tótszentgyörgy többségi horvát népességgel jelzett.
1730-40. évek összeírása a nemzetiségeket illetően alig mutat változást. Csupán feljegyzi: Magyarújfalu, Szőrény, Várad elég szegény, Gyöngyös-mellék, Istvándi pedig módos, de magyar falvak.

1761-ben készített feljegyzések (domestica) Tótszentgyörgy és környékén erős népességnövekedésre utalnak. Kadarkút, Hedrehely, Hatvan, Viszló, Apáti, Csertő, Pata, Basal, Hobol, Molvány, Poklosi, Tótszentgyörgy, Merenye teljesen magyar lakosságú falvak.

Kováts Zoltán vizsgálta Somogy megye népességének alakulását, stabilitását a XVII-XVIII. század fordulóján.(168)
Ezen adatokat kiegészítve az 1784/85. évi népszámlálási adatokkal Tótszentgyörgy és környéke népességéről az alábbi információt kapjuk:

 

 

Település neve   Háztartások
  száma     Számított népesség Tényleges népesség
  1695
1696-1700
1699
1701
1703
1712
1720
1784/85. évi népszámlálás szerint
Basal         9 9 200-250 205
Bürüs         7 7 150-200 229
Csertő   4     3     389
Darány   33     47 27 900-1100 1067
Gyöngyösmellék         6 6 150-200 454
Hedrehely   15     29 14    
Homokszentgyörgy   7     11 7 200-250 427
Istvándi   18     47 20 500-600 1058

Kadarkút

  13     30 11 500-600 1342
Kálmáncsa   7     17 14 250-300 595
Kisdobsza 11 7       11 300-350 333
Kistamási 7           100-150 194
Magyarújfalu      5       200-250 277
Merenye   5   7 6 5 100-150 327
Molvány   7     11   100-150 159
Nagydobsza 10       32 18 350-400 446
Nemeske   5 7   6 6 100-150 166
Németújfalu   36     5 3 100-150 225
Pata         11 9 150-200 200
Pettend   6     9 7 150-200 330
Poklosi   8     2 3 150 200 320
Somogyapáti                
Szigetvár (1692) 126       94   1000-1500 2635
Szőrény   5   8 7 6 150-200 161
Tótszentgyörgy   4     6 7 100-150  351
Várad   6     4 4 70-100 254
Zádor   10     8 11 250-300 407

 

 Kováts Zoltán Somogy megye népességére vonatkozó megállapításai, következtetései:

- a somogyi tájon szűkös anyagi körülmények között ugyan, de jelentős számú népesség maradt fenn,
- az adózó háztartások számának rohamos növekedése elsősorban nem a beköltözésekkel kapcsolatos, hanem a viszonyok kismérvű megszilárdulásával,
- az a népesség, ami 1720-ban megállapítható volt - leszámítva a természetes szaporodásból előálló növekedést - már korábban is Somogyban élt.
- a XVIII. században betelepülő népesség és annak természetes szaporulata csak kisebb hányadát tette ki az 1784-85. évi népszámláláskor összeírt népességnek (163 560 főnek),
- 1784-85-ben a német nemzetiségűek száma megközelítette a 10 %-ot (mintegy 15000 fő), a horvát nemzetiségűeké ennek kétharmadára (10000 főre) tehető.(169)
(43. ábra)

 

 

 

_______________________________________________________

(163) Németh Béla: Szigetvár története. 331. old.

(164) dr. Tóth Endre: A Belső-somogyi református egyházmegye Mária Terézia korában. 1940.

(165) Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. 1993. 5. old.

(166) Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. 1993. 13., 27., 38. old.

(167) Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. 1993. 40-42. old.

(168) Kováts zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. sz. fordulóján. Kaposvár, 1969. 13-19. és 34-38. old.

(169) Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. sz. fordulóján. Kaposvár, 1969. 21., 46. old.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez                                                                   Következő oldal

  

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN