Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
X. 4-5-6. fejezet

4. A XX. század "nagy kalandja": államosítás és szövetkezetesítés

A magyar ipar a XIX. század második felétől igen alacsony szintről indulva az 1900-as évekre már sikeresen fejlődött. Az I.világháborút követő Trianon az ország bányászatát - a szénbányászat kivételével - és csaknem teljes egészében, míg más iparágakat több mint 50 %-ban az utódállamoknak ítélte. Az ipartelepek száma 1921-1943 között megháromszorozódott, termelési értéke pedig mintegy tízszeresére nőtt. A II. világháborús károk az ipar kapacitásának csaknem egynegyedét meghaladták.
A gazdaság az I. világháborúig a Kárpát-medence teljes területét elfoglalta 325 000 km2 területen, míg Trianon után 93 000 km2-re csökkent. A mezőgazdaság területileg nem csak zsugorodott, de termelési színvonala is csökkent. A háború után az egészségtelen birtokmegoszlás, a tőkehiányt is megelőzve a korszerűsödés legfőbb gátjává vált. Ezen az ún. Nagyatádi-féle földreform jelentősen nem változtatott.


A birtokmegoszlás jellemzői(231)

   Gazdaságok aránya Összes terület aránya Szántóterület aránya
  1895 1935 1895 1935 1895 1935
Törpebirtok  5 kh (2,9 ha) alatt 53.6 72.4 5.8 10.1 6.8 12.3
Kisbirtok  5-100 kh (2,9-57,5 ha) 45.4 26.8 45.5 41.8 57.6 53.1
Középbirtok  100-1000 kh (57,5-575,5 ha) 0.8 0.7 15.4 18.2 16.1 14.5
Nagybirtok  1000 kh (575,5 ha) felett  0.2 0.1 33.3 29.9 19.5 20.1

 

 A II. világháború végével csaknem egybeeső földosztás a nagybirtokokat gyakorlatilag felszámolta, a kisbirtokok számát megnövelte. A parasztságot a föld nagysága szerint növekvő adó terhelte, progresszív adókulcs alapján megállapított terménybeadási kötelezettséggel.
1945-1950 között befejeződött a bankok, az ipar és a kereskedelem államosítása.
1950 elején megindult a parasztság állam által szervezett, kötelező szövetkezetbe tömörítése, kényszerbeléptetése.A gazdaság nagy személyes erkölcsi és vagyoni áldozatok árán csak 1965-1968. évek körül stabilizálódott. A műszaki fejlődés s az egyre szakképzettebb munkaerő hatására a termelés, a falu gazdasági felemelkedése általában 1970-1985 között európai színvonalat képviselt. Míg 1950-ben 100 mezőgazdasági aktív keresőre 435 főnyi népesség (eltartása) jutott, addig ez az arány 1995-ben 3321 főnyi (eltartott) népességet jelentett.(232)
A korszerű technológiák alkalmazása csökkentette a munkaerő-keresletet s hozzájárult a foglalkoztatási szerkezet átalakításához. Nagyobb üzemi méretek alakultak ki. A több falu - egy szövetkezet elv alapján a szövetkezetek száma, az országos több mint háromezer település esetében 1300 termelőszövetkezetre és 130 körüli állami gazdaságra zsugorodott. Amíg a falusi népesség 75 %-a 1949-ben a mezőgazdaságban dolgozott, ez az arány 1990-re 28,8 %-ra csökkent.(233)

 

A XX. század szövetkezeti mozgalma(234)

 Típusa 1938 -ban  1990 -ben  
  a szövet kezetek  a szövet kezetek  
  száma

létszáma

ezer fő

 száma

létszáma

ezer fő

alkalmazott

ezer fő

Fogyasztási 1491 730 389 1320 100.5
Hitel ill. takarék 1084 503 260 2000 8
Tej 1293 134 - - -
Kisipari ill. ipari 31 6 3450 180 110
Mezőgazdasági - - 1245 316,9 153,7

 

A mezőgazdaság földhasználat-szerkezete az 1990-es évek elején - az új polgári kormány létrejöttével alkotott törvények alapján felbomlott és követve "a világ magánosításának" elvét, mondhatni a terület több mint felén kisméretű, egyéni gazdaságokra (tulajdonilag) atomizálódott.


Az országos földterülethasználat (1998. május 31.)(235)

 

Összes földterület

ezer ha

Szán

ezer ha

%

Gazdasági csoportok szerint      
Gazdálkodó szervezetek - összes 4182,7 2158,5 45,8
ebből      
   nagyméretű    301 ha felett 4054,6 2092,6  
   közepes méretű    31-300 ha 114,6 50,4  
   kisméretű    31 ha alatt      
Egyéni gazdaságok - összes 4627,3 2552,3 54,2
   nagyméretű    301 ha felett 66 42,3  
   közepes méretű    31-300 ha 668,4 510,4  
   kisméretű    31 ha alatt 2312 1521  
   egyéb és számba nem vett 1580,9 478,6  
 Mindösszesen  9303 4710,8 100
       
Gazdálkodási formák szerint      
Gazdasági társaságok (vállalkozók) 2357,9 802,6  
ebből      
   mezőgazdasági társaságok 2041,8 738,4  
Szövetkezetek 1824,8 1355,9  
ebből      
   mezőgazdasági szövetkezetek 1802,8 1340,5  
Egyéni gazdálkodók 4627,3 2552,3  

  
Az 1996. május 31-i összeírással szemben a gazdálkodó szervezetek összes földterülete 4624600 ha-ra, a szántó pedig 160400 ha-ral csökkent. A nagyméretű gazdaságok összterülete 189600 ha-ral, a szántó pedig 90000 ha-ral csökkent. Az egyéni gazdaságokban viszont az összterület 435500 ha-ral, a szántó 168500 ha-ral növekedett.
A differenciálódás hatása a statisztikai adatokból még nem olvasható ki. Az egyéni gazdaságok közel 2/3-a a 31 ha alatti, kisméretű gazdaságcsoportba sorolható.

5. Tótszentgyörgy - 700 év írott emlékei

Magyarország megyei kézikönyve Baranyára vonatkozó részében (335.old), amely a 90-es években került kiadásra, az alábbiak olvashatók:
"Tótszentgyörgy. Lélekszám 215 fő. Belterület 37 ha. Külterület 713 ha.
Polgármester: Szabadi Zoltán. Alpolgármester: Werkman János.
Belterületén 215 ember él 74 lakóházban..."
A település nevei:
Szent-György elnevezéssel 1283-tól 1448-ig, 165 éven keresztül élt. Kis-Szent-György elnevezés az 1448. évvel kezdődött. A változtás oka nem ismert. A Kis-Szent-György nevet a település - egy év, az 1494. év kivételével, amikor Hodos-Szent-Györgynek hívták - mintegy 150 éven át, 1598-ig viselte, amikor is neve Tóth-Szent-Györgyre változott. E név több mint 400 éve változatlan.

A település írásos említésének első éve 1283.
A település mérete:

1455 50 jobbágytelek
1534 30 porta
1554 10 ház
1565-66 10 ház
1571 27 ház
1695-1714 7 ház
1720 7 ház
1888 69
1900 72 ház
1960 79 ház
1990 78 ház

 

 

 

 

 

 

 

 

 
A lakosság száma:

1721 100-150 fő
1784-85 351
1828 371
1840 483 fő(236)
1888 374 fő
1900 421 fő
1920 390 fő
1944 377 fő
1947 374 fő
1960 352 fő
1990 209 fő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tótszentgyörgy lakosság-változásánál figyelembe kell venni az uradalmi, földesúri birtok mértékét, az azon foglalkoztatott cselédséget, valamint az úrbéres jobbágytelkek számát. Az 1699 körül kialakult 23 jobbágytelek valószínű - ha használói változtak is - Mária Terézia 1766-os úrbéri rendezésével stabilizálódott. Az 1800-as évek elején is voltak úrbérrendezések, de az 1862. évi urbárium is csak 26 2/4 úrbéri telekről ad számot.

Családstabilitás

Tótszentgyörgy történetének elengedhetetlen része a családstabilitás.

A több mint 400 éve stabilizálódott családnak a TÓTH és a SZABÓ nevű családokat kell tekinteni az 1571. évi török, név szerinti összeírás alapján.

A közel 250 éve Tótszentgyörgyön élő családnak kell tekinteni a BURCSA, GÁL, JANCSI, KOVÁCS, LOMBÁR, LUKÁCS családokat az 1767.évi összeírás alapján.

A református egyházak anyakönyvi egybevetése alapján több, a XX. században ismert család a környező falvakból települt át - házasodott be -Tótszentgyörgyre: így a PUTNOKI (1771 Pata, 1809 Basal), a RADICS (1778. Csertő, Lajosfapuszta), a KULCSÁR (1778. Merenye, 1794 Szentmiklós) és a KIRIS család (1660 körül Hedrehely, 1759 Merenye, 1840 Tótszentgyörgy).

Egy család 300 éve

A XX. század elején élő tótszentgyörgyi Kirizs János és a kaposvári, pécsi testvérei emlékezete szerint a család a mai Horvátország és Szlovénia határa körüli területről költözött Vas vagy zalai telephelyre. Majd a török idők konszolidált idején Somogyba. Magyar Kálmán a Somogy megyei Muzeumok Közleményei 3/1978. évi számában "Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén" c. tanulmány 162. oldalán írja:
"Az 1721. évi decimáliákból megtudjuk, hogy a hedrehelyieknek kőből és téglából épült igen szép szentegyházuk van, amelynek szentélye, tornya, kápolnája és sekrestyéje - a hajó négy falával együtt - még most is fennáll. Régebben kriptája is volt. Kirizs György hatvan éves lakos szerint - fiatal korában" (vagyis 1680-90 táján) a régi kőtemplom falán egy angyalképet látott. Ezek alapján a Kirizs család az 1660 körüli években Hedrehelyen élt. Kirizs György 1661-ben született. A család valószínű egyik leszármazási ága Merenyében található. Kiri's János, akiről annyit tudunk, hogy kovács volt a mestersége és 1827. október 7-én halt meg 68 évesen Merenyében. Ezek szerint 1759-ben született. Rokona, testvére lehetett Kiris Mihály, akinek 1789-ben született Jóseff nevű fia kétségkívül a ma, 2000-ben Tótszentgyörgyön élő Kirizs Tibor vérszerinti őse. Vele Tótszentgyörgyön a Kirizs családi név - mivel a név csak leány ágon öröklődik - elvész, kihal.

Összesítésként megállapítható, hogy a horvát-szlovén néveredetű Kiris-Kirizs családnak ismert ága valószinűsíthetően Hedrehelyen százéves, Merenyében bizonyíthatóan 80 éves, Tótszentgyörgyön eddig 160 éves. E családi ág neve 340 éve jelen van Tótszentgyörgy környezetében.

6. Századvégi tudósítás

Szabadi Sándor baráti levelet küldött. Nem a XIX. századvég Ormányságából. A XX. századvég 450 évvel ezelőtt, a török hódoltság idején reformált községéből Tótszentgyörgyről. Kelte 1996. dec. 20.
"...Nagydobsza székhellyel egy új társ egyházközség alakult. Nagydobsza és környéke Református Társegyházközség néven. Az alakuló presbiteri gyűlést Merenyében a lelkészlakban tartották Bóka András Baranya megye esperese vezetésével.
Merenye    50 egyháztag. anyaegyház. Legutolsó állandó lelkésze Varga Gyula
Nagydobsza    72 egyháztag. anyaegyház. Legutolsó állandó lelkésze Szabó Géza
Kisdobsza    63 egyháztag. anyaegyház. Legutolsó állandó lelkésze Kurgyis József
Nemeske    38 egyháztag. leányegyház.Régen Szigetvárhoz tartozott
Kistamási   18 egyháztag. leányegyház. Pettendhez tartozott
Pettend    18 egyháztag. anyaegyház. Legutolsó állandó lelkésze Tóth József
Tótszentgyörgy    52 egyháztag. anyaegyház. Legutolsó állandó lelkésze Czippán János
Molvány    53 egyháztag. leányegyház. Régen Patához tartozott.
A társegyház lelkésze Lenkeyné Teleki Mária és férje Lenkey István.
A lelkészi szolgálatot (Tótszentgyörgyön) havonta kétszer, a hónap első és harmadik vasárnapján 11 órakor a templomban látják el.”

Több mint 250 évvel ezelőtt 1744-ben 205 református templomjáró lakosa volt Tótszentgyörgynek.

Alig 150 évvel ezelőtt 1840-ben Merenyének a mai 50 egyháztaggal szemben 648 református lakosa volt. Ugyanezek az adatok Nagydobszán 72 helyett 594, Kisdobszán 63 helyett 464, Nemeskén 38 helyett 486, Tótszentgyörgyön 52 fő helyett 483 református lakosról adnak számot.
 

 

_____________________________________________________

(231) Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, 1997. 471-472. old.

(232) Orosz I. - Für L. - Romány P.: Magyarország agrártörténete. Bp. 1996. 782. old.

(233) Pölöskei F. - Gergely I. - Izsák L.: XX. századi magyar történelem. 1900-1994. Bp. 1997. 397-398. old.

(234) Orosz. I. - Für L. - Romány P.: Magyarország agrártörténete. Bp. 1996. 765., 501. old.

(235) KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 1998. Bp. 1999. 61-62. old.

(236) Megjegyzés: Fényes Elek szerint 1851-ben 483 ref. lakosa van. Az 1850. évi összeírás szerint lakossága 293 fő. Csorba József leírása szerint 1857-ben 510 fő volt a lakossága Tótszentgyörgynek.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez                    Előző oldal

 

 

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN