Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
VII. 12. fejezet

 

12. Dél-somogyi betyárvilág

Betyár vezérek

A közbiztonság a történelem folyamán sohasem volt teljes. A szegénység, az igazgatás önkénye, mint a katonafogdosás bevezetése csak sokszorozza a nép biztonságának csődjét. Persze egyéb okok is segítik azt.
Igy történt ez Somogyban is, ahol a XIX. században élte virágkorát a betyárvilág.
Az 1835-37. években Sobri Jóska a híres betyár tartotta rettegésben a vármegyét. Nem csak díjat tűztek Sobri és társai fejére, de három megye (Veszprém, Tolna, Somogy) pandúrjai a katonasággal együtt üldözték. A hajtóvadászat a lápaifői erdőben ért véget. Bekerítették, de pandúrkézre csak holtan került, agyonlőtte magát.(192)
A nép, különösen a juhászok és a kanászok mindenütt összejátszottak a betyárokkal. Patkó István a híres haramia ellen is valóságos hajtóvadászatot indítottak a pandúrok, míg végül 1862 őszén a ságvári erdőben lelőtték.(193)
1876-ban újabb vezére akadt a betyárvilágnak Séta Pista személyében. A megyei statárium miatt társaival Szlavóniába menekült. Ott, Baranyasorán a pandúrok és katonák által bekerítve, Séta Pista öngyilkos lett.(194)
Rablások, gyújtogatások, gyilkosságok jelezték a szegénylegényekből betyárrá lettek útját. Az 1884. évben alakult állami csendőrség intézménye a közbiztonságra kedvező hatást gyakorolt.

Betyárok Tótszentgyörgyön és környékén

1861. szeptember 19-én Zsoldos János szigeti járásbeli, 37 éves pandúrőrmester Géza nevű 16 éves fiával Kisdobszáról, az általa korábban eladott gabona árának (420 forint) felvételére Szigetvárra ment. Visszafelé Patán, majd Görösgalon át este 10 óra körül hazafelé, Kisdobszára tartott. Görösgalon a Zöldág csárdában borozgató társaságot talált, fegyverét rájuk fogva, igazoltatni akart, amit azok megtagadtak. Erre lőtt, az egyik betyárt eltalálta. A betyárok is lőttek. Az apja segítségére sietett fia. Mindketten, apa és fia három-három golyótól találva haltak meg. A holttesteket az éjszaka folyamán, saját kocsikjukon Kisdobszára szállították Patkó János, öccse Patkó Pista és betyártársai.
A kocsmárost, Reiner Ignácot, feleségét és szolgálóját, akik a gyilkosság tanúi voltak Patkó halállal fenyegette, ha szólni mernek. A királyi törvényszék ítélete: Patkó és elfogott társa, Naszladi, azaz Südi Márton 12 évi börtön vasban, a kocsmárosné gyilkossági bűntett pártolásáért 7 évi börtön.(195)
Patkóék végigrabolták Dél-Somogyot, Zalát, Észak-Szlavóniát. A hatóság embereivel folytatott lövöldözésben kapott súlyos sebek okozták halálukat.

Bergán Jancsi és társai mint betyárok sorban rabolták ki a tehetősebb embereket. Igy Sütő János magyarújfalui református lelkészt és az istvándi református lelkészt.

Gelencsér Jóska betyár és bandája szakadatlan rablásokkal járta Somogy déli és középső részét, mindenütt irgalmatlan módon zsarolva és fosztogatva kiszemelt áldozataikat. Egyes helyeken bosszúvágyból kegyetlen gyilkosságokat is elkövettek. Apátiban Hartner Károly nyugalmazott számtartót rabolták ki.(196)   Drávatamásiban Hegyi János községi bírót lőtték agyon. A görösgali kocsmában 1864 októberében lelőtték a kocsmárosokat Dobor Jánost, Dobor Miskát és feleségét, valamint a családhoz tartozó Kulcsár Annát. Nemsokára Kadarkúton a postakocsit kísérő zsandárt lőtték le, majd a postakocsit kifosztották.
A betyárok üldözésében Hegyessy János szigetvári főszolgabíró volt a legfáradhatatlanabb. A szigetvári járásban ezért a betyárok részben kézrekerültek, részben összeütközésben fegyveres erő lőtte le őket.
Kovács Kálmán görösgali földbirtokos Szabó István nevű kocsisa, ki a görösgali berkekben bujdosó betyároknak társául szegődött, s kit a pandúrok elfogtak - bevallotta rablásait és bűntársait is megnevezte. Szabó többek között részt vett a zádori református lelkész és Herman Zsigmond gombkötőpusztai birtokos kirablásában. Bevallott bűntársait elfogták s a kaposvári rögtönítélő bíróságnak átadták.
Mindezek miatt Gelencsér és vezértársa Soromfai József menekülni vágytak más vidékre, ahol senki nem ismeri őket. Ezt az utat, mégpedig Bácskába, Furkó Gábor nevű tótszentgyörgyi orgazdájuk készítette elő. Eltávozása előtt Soromfai, az akasztófát elkerülendő, kérte anyját és feleségét, hogy Hegyesi János szigetvári főszolgabíróval lépjen kapcsolatba megmentése érdekében. Ez megtörtént és Bács megyében Gerencsér Jóskát elfogták. Soromfai vallomása alapján Gelencsér bandatársai és orgazdái Zalától Baranyáig elfogásra kerültek. A katonai rögtönítélő bíróság egyszerre 25 halálos ítéletet hozott. (197)  Soromfai öt év börtönt, Hegyessy János főszolgabíró Ferencz József lovagkereszt kitüntetést kapott.
1864-ben a híres betyáralakulatok mellett kisebb, jelentéktelenebb bandák is garázdálkodtak. A megyei bíróság - melynek tagjai osztrákok voltak - az orgazdákra halálos ítéletnél enyhébbet ritkán hozott, a betyárokat pedig kivétel nélkül felakasztatta. Ilyenek voltak Sz. István kisdobszai, S. vagy Cs. János és József, továbbá Sz. vagy A. György görösgali betyárok.
Nagyobb szabású fosztogatások 1876-ban Séta Pista fellépésével kezdődtek. Bandájához tartozott Bödö Böske is. Sok sikeres fosztogatás vádja terheli őket. Szlavoniában Verőce környékén három betyártársát elfogták. Séta Pistát meglőtték s a menekülés lehetősége hiányában öngyilkos lett.
A híres betyárvezérek sorozata Séta Pista kényszerhelyzetében való öngyilkosságával befejeződött. 1888-ban fordultak elő nagyobb rablások. 1889-ben Oroszlán Pali vezette banda is másfél hónapig garázdálkodott, de hamar elfogták őket.(198)
A betyárok bűntanyái és mulatozásaik helyei a csárdák voltak. A csárdák utak, útkereszteződések mentén, faluk, puszták, majorok határában vagy azoktól 2-3 dűlőnyire épültek. 1813-ban Tótszentgyörgy vidékén összeírt csárdák a görösgali Galányi- és Kis csárda, a Kopor csárda Pettend községtől egy "futamodásnyira", Messzelátó csárda Pettendhez közel, a Péntelhajtó Gyöngyösmellék mellett, Pendelhajtó csárda Patosfa, Hatvan, Kálmáncsai puszta között, Rózsa csárda Turbék mellett, a Széhenfa-pusztai Hoboltól "egy futamodásnyira".
A Tótszentgyörgyi-csárda, a Turbéki-felső, a Tüskevári-csárda Szigetvár határában betyárlátogatta lett. A betyárok igazi, s legbiztonságosabbnak tartott búvóhelye az erdő volt. A vidék nevezetesebbjei az endrőci, a tamási, a molványi, gyöngyösmelléki és a németladi határban lévő Tolvaj-völgy közeli, sűrű erdők voltak.

 

 

_________________________________

(192) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 517. old.

(193) Csánky Dezső: Somogy vármegye. 538. old.

(194) Csánky Dezső: Somogy vármegye 565. old.

(195) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 58. old., 91-117. old.

(196) Gonczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 58. old.

(197) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 91-117. old.

(198) Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 172., 212-213. old.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez                     Előző oldal

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN