Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
XI. Kultúrkincsek Tótszentgyörgyön és környékén

 

XI. KULTÚRKINCSEK TÓTSZENTGYÖRGYÖN ÉS KÖRNYÉKÉN

Az előszóban olvasható Tótszentgyörgy és környéke kiváló lelőhelye lehet a még feltáratlan őskori emlékeknek, s a tudományos kutatás számára pedig valóságos régészeti paradicsom.
Az bizonyított tény, hogy az őskor embere e vidéken megtelepedett. A neolit kori leletek egyértelműen bizonyítják létezésüket.
A római korban is jártak e tájon emberek s maguk után hagyták Tótszentgyörgyön a római sisakos gladiátor üveg nyakék-érmét, Kisdobszán a pénzérméket, a kőszarkofágot.
Az anyagi világ mellett az eszme- és hitvilág kincsei is kultúrkincsek.
Emlékezzünk csak a pannonok hitvilágára: "Voltak templomaik, oltáraik és bálványaik, ...de templomaik mellett szent berkeik is.. hol többnyire holdvilágos éjeken gyűltek össze. A tölgyfákat különösen tisztelték."(237)
Vagy ki ne tételezhetné fel, hogy az i.sz.IV. század elején - amikor "Sophianeaban" (Pécsett) és "a Drávától északra eső területeken" térhódított a római kereszténység,(238) - Tótszentgyörgy és környéke lakossága is a római hitben felkenetett?
Vagy ki ne gondolná, hogy amikor a IX. században a dunántúli területek a frankok, a karoling hübéri állam fennhatósága alá kerültek Liupram, salzburgi érsek, aki 836-859. években e területeken templomokat szentelt fel, Tótszentgyörgy környékén nem tehette-e ugyanezt?
Mindezek után valóság lehet-e Magyar Kálmán hipotetikus felvetése, miszerint a bizáncinak is tartható patrocíniumokból (a templom védőszentjének nevéből, ünnepéből), titulusokból (címekből) levezethető a X-XI. századi keleti (bizánci) keresztény hitre történt térítés (Tót)Szent-György, Szent-Miklós és más települések esetében.(239)
Vagy e mögött az a teória állhat, hogy Koppány leverése után ide telepített népcsoportok (besenyők, berények, alánok) hozták magukkal Szent György, Szent Miklós vallási üzenetét?
Sorolhatók lennének "eszme-kincseink" tovább, különösen ha végigtekintünk a magyar hon Tótszentgyörgy és környéke szegletébe zárt viharos történelme évszázadain.
De vegyük számba az anyagi világ kincseit.

1. Várak, erődítmények, védművek

Tótszentgyörgy és környéke tágabb vidékén Somogyban és Nyugat-Baranyában érdekes építészeti emlékek találhatók: védekezésül épült építmények, várak. Vannak közöttük évezredek múlását látott földművek, pogányvárak, földvárak, vannak még ma is erős, a múló idővel dacolni tudó kőfalak. Vannak a ma már csak nevükben élő, az enyészet által elporlasztott váremléket idéző, feltámasztott "emlék-várak".
Az időszámítás előtti, praehistorikus időkbe visszavezető erődnyomok, a kő- és bronzkor ismeretlen törzsei által építtetettek. Majd a kelták, avarok, szlávok és a magyarok folytatták a talált erődítmények elfoglalását és építését.
A földvárak ismeretesebbjei a Kapos, a Sió, a Koppány folyók mellékén s Tolna megyében a legjobban feltártak.
"Az ország belsejében a honfoglalás előtti időkben a nép folyók völgyében, szerteszéjjel élt, nem képezve államot. Vesszőből font, agyaggal kitapasztott kunyhókban tanyázott a folyók mentén emelkedő halmok tetején, cölöpökből, vesszőfonatból készült, kerítéssel és árokkal védett erődben lakott" - írja Könyöki József.(240)    Az "erőd" területe 5-8 kh-t kitett.

A Pannóniát elfoglaló rómaiak a Duna jobb parti vonalán valóságos, kőből, téglából épült erődláncot hoztak létre.
A honfoglalás után Géza fejedelem idejével azonosítható a várépítés. Hisz a várispánságok alapját képezték I. István vármegye rendszerének. II. Géza (1141-1161) idejére teszik a hegyvidéki, idegenekkel épített kővárépítés korát.
A tatárjárás után IV. Béla és felesége várépítései nyomán (Visegrád, Szigliget) valóságos vár építési láz fogta el az ország urait. A XV. században már 182 vár állott a Dunántúlon.
Szeghalmy Gyula a dunántúli vármegyék területén 97 hajdani pogányvárat, 45 római erősséget, 50 lakott - közte Szigetvárt - és 30 rom-várat, valamint 104 elpusztult várat - közte Szentlőrinc, Szentmárton, Viszló, Pata - vett számba.(241)    Tótszentgyörgy környékén az általa számba nem vettek között van Görösgal, Nemeske és Berencs, s a számbavettek között Szigetvár, Pata található.


Szigetvár

Tótszentgyörgy környékének ékessége a szigetvári "Zrínyi vár", a Timár György nevezte „KIRÁLYI SZIGET”.
Rövid története Németh Béla leírása alapján(242):
A római korban Limosa névvel jelölték, azelőtt Moten vagy Muten-nek (Motenum) hívták. Körülötte római magántelepeket, kiszolgált katonák kis tusculumaira utaló nyomokat (kis- és nagyméretű téglák, Hermes szobor) találtak, későbbi, népvándorlás kori emlékekkel.
Az emberi művelődés történetében folyamatosan felbukkanó aqua-eszmét, hogy "a víz a leghatalmasabb védelmi eszköz" Szigetvár és vidékén az Almás és a Hármas-Gyöngyös folyók mellé épült települések története példásan igazolja.
Szigetvár premontrei monostora, Somogyapáti helyű apátsági birtoka - Pázmány Péter szerint - a IV. Béla által 1262-ben Znióváralján alapított túróci prépostság fiókját képezte. A premontrei Szent Ágoston utasításai szerint, az ágostai rendi szerzetesházakban élő papok, szerzetesek Szigetvár környékén, de különösen attól nyugatra - jó mélyen benyomulva Somogyba - ahol állandó papok nem voltak, a földesurakkal, nemesekkel majdnem béresi viszonyban álló családoknak lelki vigaszt és az ifjúság részére némi oktatást nyújtottak. A szerzet fő virágzási kora a XIV. századra esik.
Szigetvár városa előbb keletkezett, mint vára. A XIV. és a XV. században egy község akkor alakulhatott várossá, ha lakói külső támadás esetén el tudták magukat sáncolni. E helyeket aztán civitas, oppidium (város, mezőváros) névvel illették és királyi adomány, vám, vásár stb. előjogokkal bírtak.
A vár keletkezése a XIV. század második és harmadik tizedére tehető, amely időtől kezdve folyamatosan épült ki a XVI. század közepére s vált a török ellen bástyául, Zrínyi Miklós és katonái önfeláldozó élete árán "Zrínyi várrá"
(57.ábra)
Aztán 122 és fél évig a török birtokolta.

Patapoklosi

Az első ismeret Poklosi településről származik, ahol neolitkori leleteket találtak. Nem tisztázott, de lehetséges az összefüggés a Tótszentgyörgy és Görösgal településeken talált őskori leletekkel (Szigetvári Múzeum Leltárkönyve: 541., 595., 596. leltári szám). Ugyanakkor nem kizárt a kapcsolat a Keleti-Gyöngyös, Poklositól északra eső területén Somogyapátiban talált vonaldíszes kultúrát, a lengyeli kultúrát hordozó népekkel, továbbá a Somogyviszlóban feltárt vonaldíszes kultúra, a balatoni csoport, a Somogyvár-Vinkovci kultúra népeivel. A bizonyítás a régészek feltáró munkájának eredményétől várható.
A Keleti-Gyöngyös partján ideális települési hely lehetett a praehistorikus kor embere számára e terület: halászott, vadászott, állatot tartott. A Keleti-Gyöngyös völgye megfelelt az akkori település védelmi elveinek, a vízzel is elkeríthető föld-védmű építésének. Igy nem kizárható a bronz és vaskor emberének ittléte sem.

Érdekes tükörképe a történelemnek a felvidéki Nyitra és Vág folyókra, illetve közéjük települt Patta és Berencs, valamint a dél-dunántúli Keleti- és Középső-Gyöngyösökre települt Pata és Berencs települések névazonossága. Valóság vagy hipotetikus felvetés a IX. században a szlávok által lakott települések elhagyásának illetve létesítésének kapcsolata?
Nyitráról tudjuk, hogy már 830 körül fennállott, amikor Privina, majd pedig Szvatopluk szláv fejedelmek székhelye volt. A Mojmir morva fejedelem által 835-ben elkergetett Privina szlávjaival együtt betelepedett a Dunántúlra. Igaz, ő Zalavárt építtette fel 840 körül, de elképzelhető, hogy letelepedett szlávjai egy csoportjának szerepe volt a IX. század második felében új Pata és Berencs létesítésében - hasonlóan az Amerikába kivándorolt magyarok újonnan alapított településneveihez.
Anonymus Ed és Edümen kun, kumán, kabar vezérek unokájának tartja Patát, aki a kabarok ágának utolsó törzsi vezetője volt. Más történetírók a kabarok második vagy harmadik nemzetsége fejének tartják Patát. Az ő fia Csaba (Ceba) nádorispán, unokája pedig Aba Sámuel király (1041-1044). A pata várat (ma Gyöngyöspata) a X. század harmadik negyedében építhették, bizonyára Pata vezér parancsára.(243)
A középkorban 27 ágat számlált a nemzetség. Birtokaik Heves, Zemplén, Abauj és Sáros megyékben voltak. Lehetetlen, hogy a nemzetség-alapító Pata főúr, vagy valamelyik utóda építette vagy birtokolta a Szigetvár melletti Pata várát?
Ha viszont Géza fejedelem kortársa, Pata főúr nevét viselő települések analógiája lehetséges, akkor fejedelem-adományozású, vagy nemzetségbeli örökölt birtokról eshet szó. Ez esetben a névadás ideje a X. századra esik és a település ideje és módja a Szigetvár-Szentlőrinc között települt Váty várispánságéval (977) hasonló.
Mindenesetre érdemes "a felvidéki kapcsolat"-ot is kutatni, tekintettel arra, hogy Fügedi Erich Patta és Berencs felvidéki településeket a "X-XI. században kialakult falu"-ként jegyzi fel.(244)
A kapcsolódás további vizsgálatának igényét támasztja a pannonhalmi apátságnak I. István király által adományozott felvidéki "Sellyei birtok", melynek körzetében sok, "ősidők óta megült" magyar település található, köztük Patta és Berencs is.
(58.ábra)

Feltételezhető - tényszerű bizonyíték hiányában is -, hogy a ma Baranya megyei Pata és Berencs - ez utóbbi a mai Patapoklosi határában faluként létezett - a X. században már e nevekkel létező települések.
A földműveléshez, állattenyésztéshez, halászathoz, vadászathoz kiváló természeti adottságokkal rendelkező, római kori út mellé települt Pata - melynek határában a régészek II. Justiniánus-féle VI. századi verdefényes aranyéremre bukkantak - korábbi évszázadokra visszanyúló, viharos település- és pogányvár múltra tekinthet vissza. Felvethető a Vátyi vár és Somogyvár közötti útvonalon lévő patai pogányvár Koppány ellen, Géza fejedelem által épített, útlezáró jellege is.
Pata első írásos emléke mindezek ellenére későn, az 1283. évvel kezdődik Szentgyörgy, azaz a mai Tótszentgyörgy településsel egy oklevélben, egy időben.
Sorsuk és kapcsolatuk egy ugyanazon tulajdonos család folytán a XIII. század végétől a XV. század végéig közös - mégis azzal a különbséggel, hogy Pata a XV. században vár, vámjoggal és városi kiváltságokkal rendelkező mezőváros. Pata nagysága a XVI. század első felében megszűnik, s a település falujelleget ölt. A várost körülvevő vár helye a mai településmag közelében, körülötte lehetett, de attól délre is feltételezhető.
Pata és Poklosi egyesülése a XX. század második felében következett be.

Berencs

Berencs vára emlékét a Patánál elmondottak alapján lehet felidézni.
A múlt században Pata társközségéhez, Poklosihoz tartozó pusztaként élte meg és fejezte be végnapjait a XIX. és XX. század fordulóján Berencs.
A Gyöngyös folyó fő ágára, majd mellé települhetett. Lehetséges őskori települése is hasonló, a poklosi, tótszentgyörgyi, görösgali telepekhez, illetve a régészetileg jobban feltárt Kapos, Koppány, Sió folyók mellékén létesült földvárakhoz.
Valószínű helye Patapoklosi határában a merenyei határral ölelkező folyó mellett volt. "Berencs, Berencsi vár. Csak a név őrzi egykori emlékét. Kicsapongó, nagy természetű nép lakott itt. Úrvacsorára Patára jártak."
Patapoklosi határában "a Berencsi malomárok, a Berencs, Berencsi vár, a Berencsi malom, a Berencsi út, a Berencsi dűlő", Merenye határában "a Berencsi híd, a Berencsi malom" hely-, illetve dűlő nevek őrzik hajdani létének emlékét.(245)

Görösgal

Csánky írja: a középkorban falu. 1335-ben Geresgol alakban fordul elő. A török hódoltság alatt egy nahie (járás) székhelye és erődített hely volt. Török őrsége 1552-53-ban 167 emberből állott.(246)
Evlia Cselebi török utazó Görösgalt 1664-ben a következőképp írja le: "Szulejmán khán idejében Zerinszki (Zrínyi) Miklós kezéből Makbul Ibrahim pasa foglalta el és felégette. Tágas síkmezőn fekvő, négyszögű kis palánka, mely mögött hegy van. A várba nem mentünk be, hanem előtte megállapodtunk... kérdezősködtem e várról s azt mondták: Ez a vár a Kanizsai elájetben a szigetvári járás helyettes - bírósági helye."(247)
A "palánka" azaz palánk, erődgátat jelent. Általában a vár, város, katonai-bírósági központ körül 4-6 mély és széles árkot húztak, a földet mell-védőnek alakították és koronáján cölöpöket állítottak, esetleg fatornyok közbeiktatásával. Mivel Görösgal bírósági, katonai, igazgatási, járási központ szerepét töltötte be 1552-től Kanizsa török elfoglalásáig, ezért Görösgal várának, erősségének jelentősége ebben az időben volt a legnagyobb.
Valószínűsíthető, hogy a mai Szigetvár-Barcs-i országúttól délebbre eső területen, de mindenképp a Középső-Gyöngyös közelében terült el. A palánk mögött, a Cselebi által látott hegy mesterséges földhordalék lehetett. Görösgal mint város és várral rendelkező helység csak a török időkben létezett.

Nemeske

Görösgal palánkjával szemben, a mai Nemeske határában átmenő Szigetvár-Barcs-i vasútvonal
déli oldalán a Tompa dülő területén a Középső-Gyöngyös folyásában vagy mentén kialakított Tompa vár - vizivár lehetett.
Csánky így írja le: "A falutól keletre fekvő dombot "udvarnak" nevezik. Itt úgy látszik, az a vizivár feküdt, mely Tompa Istváné, Zrinyi Miklós lovas zászlótartójáé, akinek nevét örökíti meg az innen északra elterülő Tompa dűlő(248) . Valószínű e vizivár, gátárokkal, esetleg részben sövénygáttal is védett, a szigetvári várkapitányok érdekeltségébe tartozó ellenséget megfigyelő, lakossági és gazdasági védelmet ellátó létesítmény lehetett. Régi nevén váracs, azaz váracska volt.

 

2. Templomok

Tótszentgyörgy és környéke legféltettebb kultúrkincsei a településeken belül találhatók. Ezek közül is központi helyet foglalnak el a templomok.
Ezek ismertetése Genthon István leírása(249)  és a helyi ismeretek számbavétele alapján a következő:


Bürüs    Református templom. Épült (továbbiakban É) 1869.
Istvándi    Református templom, eredetileg kéttornyú volt. Az egyik tornya a XII. századból az első emeletig megmaradt. A XVIII. században átépítve. Gótikus harang
Kadarkút    Református templom, tojásidom sisakkal. É: 1840.
Templomrom Körmendpusztán (XV.sz.)
Kálmáncsa    Református templom, barokkos homlokzati toronnyal. É: 1828.
Templom és kolostor-rom
Kétújfalu    A magyarújfalusi református templom. É: 1857. A templom főbejárata felett a reformáció emlékére márványtáblán felirat: "1517-1917. okt.31. A Szentháromság egy örök igaz Isten anyaszentegyháza. Eredeti fundamentuma visszahelyezésének 400-éves emlékére."
Merenye    Református templom. É: 1781. Homlokzat előtti toronnyal, egyenes zárású szentéllyel. Sík mennyezetes. A karzat és a mennyezet festett, kék alapon csillagokkal és faragott virágmintákkal díszített.
A mennyezet közepén lévő felirat Mária Terézia, II. József emlékezete mellett Kazi Pál prédikátort, Merenyei József kurátort és Tsulak Márton öregbírót említi.
Nagydobsza    Református temploma a félköríves szentéllyel épült a XVIII. század elején. Ma iskola.
Református temploma órapárkányos, hegyes sisakos tornyú. É: 1808. Passiós könyve híres.
Nemeske    Református templom. É: 1792. Festett karzat. Szószék festett hangverője XVIII. századi.
A temetőben talált szárnyas angyalt és egyéb kőfaragványokat a padozatba építették be.
Kisdobsza    Református templom. É: 1850.
Patapoklosi    Patai református temploma. É: 1794. Kétkarzatos. Kazettás mennyezet.
Márvány emléktáblája hasonló a kétújfalusi templomban lévőhöz. Az előtérben emléktábla hirdeti: A templom és kazettás mennyezete felújítva 1996-98. évben.
Szőrény    Református templom. É: 1817.
Tótszentgyörgy    Református templom, homlokzati toronnyal. É: 1790-1793.
Tornya újjáépült 1909-ben. Festett kazettás karzatát, szószékét, mennyezetét az 1930-as években átfestették.
Bódis Sándor tótszentgyörgyi ref. lelkész - mielőtt az 1933. évi templomfelújításkor a kazettás mennyezet lefedésre került - lejegyezte a mennyezet közepén letakart 1793-ban kelt feliratot.
A felirat a következő: D.O.M.S
Ez imádságnak háza megújíttatott az örökkévaló Szentháromság egy Isten dicsőségére amaz igék kegyelméből egymás után következett emberi nemzetség három gyönyörűségének igazságát, egyenességét és a hív jobbágyokat valláskülönbsége nélkül szerető római császároknak és apostoli királyoknak a felséges II. Józsefnek, II. Leopoldnak I. Ferencnek kegyelmes uralkodásuk alatt melynek építésében szükséges fákkal kegyesen segített nagyméltóságú Gróf Széchenyi Ferenc kegyelmes örökös földesurunk és annak elkészítésében híven szorgoskodtak T.T. Szentesi Sámuel prédikátor, Szabó István bíró, Kovács Ferenc, Gál György h.n. MDCCIXIII. esztendőben

Szigetvár   Rendkívül gazdag történelmi építészetével és múzeumának régészeti gyűjteményével Tótszentgyörgy környékének leggazdagabb kincsestára. A török időkben oszmán kultúrközpont. Néhány kiemelt építészeti műemléke és művészeti emléke a XVII. századvégi törökkori Basakút, a Korán iskola, a Vár a Turbéki-kegytemplom, a különböző stílusú barokk, korai és késői klasszicista lakóházak, a különféle rendi és felekezeti templomok, valamint azok festményei, berendezései.

 

3. Festett templomi berendezések

Baksay Sándor így ír 1896-ban Cún (Baranya m) templomáról:
"...mikor felépül a templom és mikor annak majdnem 4 öl magasságú falára ráborul a kék virágos deszkamenyezet, melynek kockáit ügyes asztalos-kéz a földművelő életéből vett motívumokkal (sarló és ekevas, kék fürtökkel megrakott szőlőtő, nagy búzakévék stb.) ékesíti, felteszi a kérdést az ennyi szép szemléletén dagadozó ormánysági kebel: Melyik szebb már most: a pécsi püspök temploma, vagy a czúni szent eklézsiáé? Azt feleli rá a czúni kurátor: A mienk. A pécsi asztalosok nem tudnának ilyen szép nehéz kötött kévéket festeni..."
Ma már nyomait is hiába keressük.(250)
Tóth János könyve (1961) bemutatta többek között Nemeske templomfestését, amely elpusztult. Ismert volt Patapoklosi templomfestése is. Mándoki újonnan felfedezettként jelöli Tótszentgyörgy és Merenye templomait.(251)
(59.ábra)
Merenyében az egyszínűre lemázolt famennyezet középső tábláján festett csokordísz és felirat.
A karzat mellvédjének alján faragott-festett pajzs-dísz a készítő szignójával (Nagy Vátyi Ferenc siklósi asztalos készítette).
A mennyezet díszei: kék alapon piros és aranysárga festésű csillagok.
Sablonált fehér csokordísz mind a mennyezet, mind a padok mellvédjének kazettáján előfordul.
A régi szószék-korona darabjai a toronyban, a szószék maga a parochia pajtájában volt található.
Tótszentgyörgyön a mennyezet stukatúrozott, de alatta egy kazetta előtűnt. A padlástér ajtaját egy régi kazettából alakították ki, a kék alapon piros és aranysárga festést lemeszelték. Az 1975. évi infrafotózás bebizonyította, hogy a berendezési tárgyakon 29 festett tábla található.
(60. ábra)

 

4. A templomok hangszerei 1983-ból

Kovács Emil 1983-ban felmérte Baranya református templomainak hangszereit.(252)
A templomi hangszerek szimbolizálták a századfordulón a gyülekezet nagyságát, életképességét, gazdagságát.
Az I. világháború idején elrekvirálták a fém orgonasípokat a harangokkal együtt.
A II. világháború idején katonai célra egyetlen orgonát sem csonkítottak meg. 1945 után tűz őrség miatt nyitva tartott templomok hangszerei sérültek. Az orgonák több mint fele megsérült. 1948-ban megszűntek az iskolák államosítása miatt a kántortanítói állások. Az egyházak orgonái elnémultak.
A XIX-XX. század fordulója előtt mechanikus orgonák készültek, azután a pneumatikus orgona lett az egyeduralkodó. Elektromos kapcsolású hangszer egy sem volt található.


Orgonák

Patapoklosi (Minden bizonnyal Angster József készítette 1872-ben)
Az elnéptelenedő gyülekezetben a beroskadással fenyegető templom fakarzatán elhagyottan, összetörve, megdézsmálva állt az ismeretlen eredetű orgona. Sípjainak egy részét az ablakon bemászkáló cigánygyerekek játéknak elhordták. Fújtató szerkezete a szuvasodástól elgyengült és széttörött.
Az orgona fémsípjait 1917-ben hadi célra elrekvirálták. Ezermester presbiterek házilag esztergáltak fasípokat, ezeket feketére festették és a kibelezett orgona takarására a díszsípok helyére berakták. Ezek a 6 évig használt - gyászsípok - ma is megvannak. A háború után az Angster-cég pótolta a hiányzó fémsípokat.
A romos orgonát 1981, áprilisában a központi (Szigetvár) presbitérium eladta. Az orgona átmeneti időre a magyarbólyi református templomba került. Rendbetétel és villanyfújtatóval való felszerelés után a szentendrei gyülekezet számára vásárolta meg egy jókedvű adakozó. Átszállítás és beszerelés után 1982 őszétől újból használatban van a hangszer. Bárcsak a többi néma orgonánkat is megvásárolná egy tehetősebb gyülekezet! - írja Kovács Emil.

Hobol (Angster József, Pécs 1895)
Mechanikus kapcsolású, pedálos orgona. 6 játékos orgona kvint és mixtura nélkül. A romantika teljes győzelme.

Kétújfalu, azaz Magyarújfalu (Angster József és fia, Pécs 1907)
Mechanikus pozitív orgona, függesztett pedállal. A templom karzatán áll, jó állapotban, használatban volt 1983-ban. Egyházmegyénkben ez volt Angster utolsó mechanikus orgonája.

Gyöngyösmellék (Angster József és fia, Pécs, 1913)
Pneumatikus pozitív orgona, pedál nélkül. Minden sípja megvan. A faanyag teljesen szúette. Más orgona javítására felhasználható lenne az anyaga. A templom karzatán régóta elhagyottan áll a kis hangszer.

Bürüs (Várad) (Angster József és fia, Pécs 1917)
Legmutatósabb, évfordulós orgona: 1517-1917. a reformáció megindulásának 400. évfordulója. Az évfordulót minden gyülekezetben nagy ünnepséggel és márványtábla leleplezésével tartották meg.
A templom karzatán régóta árválkodik az orgona.

Somogyhatvan (Angster József és fia, Pécs 1929. 1602.sz.)
A templom karzatán álló pneumatikus, pedálos orgona javításra szorul.

Nagydobsza (Angster József és fia, Pécs 1937. 1144.sz.)
Pneumatikus tasniládás, pedálos orgona. Szuvas, pótlásként darabjai felhasználhatók.

Szigetvár (Mayer Albert, Pécs, 1936)
A kóruson lévő elektromos, fújtatható orgona állandó használatban van.

Zádor (Mayer Albert, Pécs, 1940)
A templom karzatán régóta elnémulva vár további sorsára. Élete 20 százalékában működött.

 

Harmóniumok

Orgona harmónium - Somogyhatvan.
Fúvós rendszerű mester harmóniumok - Csertő, Basal.
Szívós rendszerű mester harmónium - Pettend.
Fúvós rendszerű harmóniumok - Nemeske, Szőrény
Szívós rendszerű 2 sípos harmóniumok - Tótszentgyörgy, Hobol.
(Ez a típus sikerült a legjobban, szinte elnyűhetetlenek)
Egy sípsoros, ötoktávos harmónium (Hörl, Budapest) - Molvány
Két sípsoros, ötoktávos, szívós rendszerű harmónium (Leipzig gyártmányú) - Merenye
Fúvós rendszerű, egy sípos, négy ill. négy és fél oktávos kis alakú harmónium - Kisdobsza

 

5. Sírkertek és temetők

A temető a falu lelke - élő lelkiismerete.
Tótszentgyörgyön és környékbeli favakban a XX. század vége felé a temetők részévé váltak a halottasházak. Korábban a halott személy, az életében használt ház szép szobájában várta a temetés napját. Ma már a halál után, ha nem kórházban húnyt el az illető, a temető halottasházában van a temetésig .
A temetők gondozottsága a legtöbb településen példás. Mondhatnánk, a halott-kultusz, a halott emlékének ápolása magas színvonalú. A temetőkben az elmúlást jelző, tölgyfából készült fejfák helyett megjelentek a műkőből, sőt néhány esetben a márványból készült sírkövek.
Ha emelni lehetne az örök béke honának méltóságát, akkor azt a falusi temetőket körülvevő élősövény kerítések felújításával, több emlékfa elültetésével és a községért vagy közösségért korábban élt és eredményesen dolgozó, sokszor utód nélküli "nagy emberek", községi bírók, lelkészek, papok, tanítók és mások ma még meglévő emlékhelyeinek méltó megőrzésével tehetnénk.

 

6. Harangok

A hagyomány szerint 409-ben Paulinus nolai püspök feltalálta a harangöntést. Persze harang volt már a fáraók korában is, de akkor még kovácsolták. Akkorák voltak, mint egy nagyobb csengő. Az első öntött harangot egy Nola melletti falu templomában kongatták - 1600 évvel ezelőtt.

A XX. század elején a harangok "az első világháborúba mentek". Ágyút, golyót öntöttek Tótszentgyörgy és környéke harangjaiból, hogy a Doberdó, a Piave és más frontok földjébe "temetkezzenek".

A környék legtöbb harangja a század húszas éveiben készült - a harangtestbe öntve olvasható a falu és az egyházi gyülekezet előljáróinak neve, rangja.

A harangokon lévő nevek olvasata nehézkes, legtöbb esetben az állványzatok, az oxidáció és a galambok jelenléte miatt lehetetlen.
Mégis a tótszentgyörgyi kis- és nagyharang külső testén olvasható szöveg a lelkészi feljegyzésekből Szabadi Sándor helytörténész közreműködésével ismert.
A harangokat öntötte: Szlovák László, Budapest 1924.
Készült az Úr áldásával 1924-ben.

A harangokat készíttették:
Mészáros János lelkész
Káró József
Fülöp József
Füle József
Madarász István
Tamás István
Kovács György
Szabó János
Kulcsár József presbiter
Somogyi János
Tönkő László
Gál József
Jakab József
Sértő József
Kirizs János gondnok
Burcsa János
Sértő János

 

7. Parasztházak és udvarok

A házak és a gazdasági épületek a gazdaság milyenségének és a nép kultúráltságának a fokmérői. A gazdagok, földbirtokosok, iparbárók, bankárok lakáskultúrája a városokban lépést tartott a nyugat-európai kultúrával. A magyar falu elmaradottsága viszont, a földesúri és nemesi rendi társadalom következményeként, átmenet volt Nyugat-Európa és Kelet, sőt a Balkán között.
A XIX. század közepétől kezd a falusi lakás- és gazdasági kultúra a magyarországi kapitalizmussal együtt fejlődni. A nagyüzemesítés és iparosítás a XX. század közepétől új, egy minőségileg is magasabb színvonalú település- és lakáskultúrát tesz lehetővé falun.
A XX. század végére már a XIX. századi lakás- és gazdaságkultúra fennmaradt emlékhelyei szinte múzeumi jelleget öltenek.

Ismert parasztházak és udvarok 1955-ből:

Basal Kokat Gáborné háza földszintes, favázas, zsuptetős, kémény nélküli. Népies.
Épült (É) 1820.
Hasonló Patak Jánosné háza - újabb kéménnyel kiegészítve.

Kadarkút Parasztház (Templom u. 9) földszintes, oromzatos, bal oldali homlokzata öt tömzsi oszloppal.
É: 1800 körül

Nagydobsza Parasztház (Fő u. 68) kévézett zsupfedél, oszlopokon álló oldaltornáccal.
É: 1853(253) - a mestergerendába vésve. Falazata: gerenda váz közé feszített karók, sártapasztással. Padozata döngölt agyag. A lakóház mögött a gazdasági épület talpas favázas. Három helyisége volt: tornácos nyári konyha, kamra pincelejáróval és egy kocsiszín kamrával. Hátul fatalpas zsilipelt pajta boronafallal. A hozzáépült istálló már téglafalú.(254)

Nemeske Parasztházak. É: XVIII-XIX. század. Oldaltornácos, kontyolt, zsupfedél, vert oldalfalak.(255)

 


8. Fehérhímzésű "templomos keszkenyők" - Szőttesek

A XIX. században Tótszentgyörgy és környéke lakói műértéssel építkeztek, faragtak, az asszonyok szőttek, fontak, hímeztek. E munkálkodásnak az 1860-80 közötti években készült termékei a "templomos keszkenők". A Szigetvár-vidéki névvel illetett népművészeti csoport közé tartozott a Szigetvártól nyugatra, délre, délnyugatra, északra és keletre eső terület Nagyvátytól Drávacsepelyig és Somogyviszlótól Kétújfaluig terjedő terület református közössége.
(61. ábra)
A "fejrevaló és nyakravaló keszkenyő" fehér gyolcs anyagra fehér DMC-vel (himzőfonal) vagy szövőfonallal készült, hímzett.
A református falvak asszonyainak sajátos viseleti darabja volt a XIX-XX. századfordulóig. Kizárólag úrvacsoraosztáskor vették fel.
(62-63.ábra)
Nagypénteken pedig mindenki teljes gyászban – hófehérben - jelent meg az istentiszteleten: fehér vállkendőben, fehér fejkendőben, fehér biklában (alsó szoknya), fehér kebélben, azaz fehér vászon szoknyában.(256)
A hímzett kendők - bár kiszorították őket a gyári "rózsás selömkendők" - megtartották vallásos ünnepi jelentőségüket: halottas kendő lett belőlük. A halottal temették el - írja Komlósi Sándorné.
Tótszentgyörgyön másra is használták. Mégpedig hímzés és azsúrozás kombinációjában református keresztelőknél, ahol babatakaró szerepe volt.
(64.ábra)
Tótszentgyörgyön és környékén a XX. század első felében készült és használt hímzések, horgolások, csipke alátétek, a habos fehér szőttesek, de a később készült színes szőttesek is egy új, modernebb életvitelt igénylő, érzelemgazdag nép - szövéstechnikailag szín-, szál- és csomóhiba nélküli - oly tökéllyel készített műremekei, amelyekkel a gyári szövőipari termékek szépségben, használati értékben nem, csupán tömegszerűségükkel, olcsóságukkal versenyezhettek.

Ez viszont, párosulva a gazdagodó faluval, éppen elegendő volt arra, hogy a falusi művészet e szép hagyományát elmúlásra ítélje.
(65-68.ábrák)

*

 

________________________________________________

(237) Haas M.: Baranya földrajzi, statisztikai és történeti tekintetben. 107. old.

(238) Nagy T.: A kereszténység története. 1939. 155-161. old.

(239) Magyar K.: A X-XI. század bizánci kapcsolatainak somogyi forrásairól. Somogy megye múltjából 12/1981.  4-13. old.

(240) Könyöki József: Középkori várak. Bp. 1905. 225. old.

(241) Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp. 1939.  100-105. old.

(242) Németh Béla: Szigetvár története. 1903.  18. old.

(243) Szombathy V. - László Gyula: Magyarrá lett keleti népek.  245-249. old.

(244) Fügedi Erich: Nyitra megye betelepülése. Bp. 1938.

(245) Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei. Pécs. 1982. 437. old.

(246) Csánky D.: Somogy vármegye. 120. old.

(247) Dr. Karácson I.: Török-magyar kori történelmi emlékek. IV. kötet. 35. old., Evlia Cselebi Magyarországi utazásai. 1664-1666.

(248) Csánky D.: Somogy vármegye. 120. old.

(249) Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. kötet. Bp. 1959.

(250) Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1975-76. Pécs. 155. old.

(251) Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában. J.P. Múzeum E. 155-161. old.

(252) Kovács Emil: A Baranyai Református Egyházmegye templomainak hangszerei 1983-ban. Baranya megyei Levéltár Évkönyve, 1989. Pécs. 559-592. old.

(253) Zentai Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. 1991. 81. old.

(254) Kurucz - Balassa - Kecskés: Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon. Bp. 1987. 139. old.

(255) Károlyi - Berényi - Tóth - Vargha: A magyar falu építészete. Bp. 1955. 186-187. old.

(256) Komlósi Sándorné: Szigetvár-vidéki fehér hímzések. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. XXIII/1978. 301. old.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN