Tótszentgyörgy
"Tótszentgyörgy múltja és jelene" a Facebookon
 
 
Menü
 
Tótszentgyörgy címere

 

 

 
Tótszentgyörgy múltja

Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke. 3500 év története

Kolics Pál: A tótszentgyörgyi iskola története

 
Tótszentgyörgy krónikása

Szabadi Sándor: Az Isten hazasegített

Szabadi Sándor: Ormányság

Statisztikai adatok a községről - összeállította Szabadi Sándor

Tótszentgyörgyi legek - múltba tekintés

"Mivé lennénk a múltunk nélkül?" - interjú Szabadi Sándorral, a falu krónikásával

 
Tótszentgyörgy református lelkészei és az egyházközség története

Tótszentgyörgy református lelkészei 1789-től napjainkig

A tótszentgyörgyi egyházközség története

Tótszentgyörgyön megkereszteltek 1789-1895 között

Emlékkönyv Antal Gábor dunántúli ev.ref. püspök belső-somogyi ev.ref. egyházmegyében 1898.ápr.17-től május 15-ig tartott egyház-látogatásáról

Emlékkönyv dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök belső-somogyi egyházmegyében 1927. május 15-től 31-ig tartott egyház-látogatásáról

 

 
Emlékük szívünkben örökké él

MINDEN ELHUNYT TÓTSZENTGYÖRGYI EMLÉKÉRE

Pethő Sándor emlékére

Dr. Királyi Ernő emlékére

 
Emléktáblák, emlékművek
 
Régi tárgyi emlékek
 
Tótszentgyörgyi házak
 
Épületek, építmények
 
Tótszentgyörgyi halastó
 
Tótszentgyörgy természeti értékei

Tótszentgyörgyi fás legelő

Kocsányos tölgyek

Tótszentgyörgyi csertölgy

Tótszentgyörgyi vadkörte

Fehér gólya fészke

Tótszentgyörgyi gólya 2016-ban

 
Újságcikkek és hírek Tótszentgyörgyről

Megyei Híradó, 1882.08.27./29. szám

Dunántúli Protestáns Lap, 15. évfolyam, 1904., 238. oldal - Pályázati hirdetmény a tótszentgyörgyi ev. ref. egyház lelkészi állomására

Harangszó, 1921.07.03., 214. oldal - Megtalálták tíz szigetvári hős holttestét Tótszentgyörgyön

Magyar Országos Tudósító, 1933.10.27., A  tótszentgyörgyi gyülekezet renováltatta 150 éves templomát.

Dunántúli Protestáns Lap, 53. évfolyam, 1942-11-29 / 48. szám, 240-241. oldal - Lelkészbeiktatás Tótszentgyörgyön

Dunántúli Protestáns Lap – 53. évfolyam – 1942., 267. oldal - "Adomány Isten dicsőségére" és "A tótszentgyörgyi Nőegylet szeretetcsomagja"

Dunántúli Napló, 1957. február 7., 6. oldal - A labdarúgó export központja

Dunántúli Napló,1963. augusztus 19., 3. oldal - "A hazai próféta"

Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)1965-03-10 / 58. szám, 4. oldal - Bagolyfák Tótszentgyörgy község határában

Tanácsok Közlönye 1968./58. szám - Nagydobsza közös községi tanács kiegészítése Tótszentgyörgy és Merenye községekkel

Somogyi Hírlap, 2000. december 04., 3. oldal - Tíz falu közös ünnepe

Dunántúli Napló, 2002. április 12., 4. oldal - Legyen végre jólét is!

Dunántúli Napló, 2003. április 12., 15. oldal - Tótszentgyörgy bemutatkozik

Dunántúli Napló, 2004. január 28., 5. oldal

Dunántúli Napló, 2005. május 17., 4. old. - Tótszentgyörgy bemutatkozik

ATV Híradó, 2020.01.18., 15:45 perctől - "Évek óta nincs orvos több településen" c. riportban Tótszentgyörgy polgármestere nyilatkozik.

Bama.hu, 2021.03.16., Szépül Tótszentgyörgy, idén is pályázni szeretnének

 

 
Tótszentgyörggyel kapcsolatos linkek

Baranya megyei járások

Baranya megyei önkormányzatok és közös önkormányzati hivatalok

Baranya megye kistérségei és települései

Baranya megyei Önkormányzat

Baranyai Református Egyházmegye gyülekezetei településenként - Nagydobsza környéki Református Társegyházközség

Hellovidek.hu - Tótszentgörgy - Falusi CSOK

Kaposvári Egyházmegye - Szent István király R.K. Plébánia, Nagydobsza

Magyarország templomainak galériája  - Tótszentgyörgy

Muemlekem.hu - Tótszentgyörgy - református templom

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal

Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal tótszentgyörgyi kirendeltsége

Szent György nevét viselő települések

Szentgyörgy Helytörténetek

Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás - Tótszentgyörgy

Szigetvári Járási Hivatal

Tótszentgyörgy Község Weboldala

Tótszentgyörgy Községi Könyvtár

Tótszentgyörgy önkormányzat

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2014

Tótszentgyörgy települési választás eredményei - Helyi önkormányzati választás 2019

Tótszentgyörgy - Wikipédia

 
Környező települések

Kisdobsza

Kistamási

Merenye

Molvány

Nagydobsza

Nemeske

Patapoklosi

Pettend

Somogyhatvan

Szigetvár

 
Tótszentgyörgyi időjárás

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2008-10-02
 
Archívum

Ady Endre: Karácsony

Szvorák Katalin - Illés Lajos: Anyák napjára

 
Szabadi Sándor: Ormányság_04_Moldova György

 

Moldova György író

Budapest, 1934. március 12.

 

     Hogy jutott egy 74 éves budapesti író arra az elhatározásra, hogy 2007 őszén szüreti időszakban Baranya megye Ormányság tájegységébe utazzon, itt hónapokat eltöltsön és könyvet írjon a falvakban élő emberekről és erről a vidékről, amelyről Kiss Géza az Ormányság c. könyvében írt 1937-ben, majd Kodolányi János a Földindulás c. paraszt drámájával hívta fel az egész ország figyelmét a jelenleg 42 helységre 1939-ben.

     Erről így emlékezik meg Ha az Isten hátranézne c. kétkötetes könyvében az író: „Maga a riport ötlete egy hetilapot olvasva jutott az eszembe. A cikk a 138 magyarországi kistérség rangsorát közölte különféle mérési szempontok alapján, számításba vette a regisztrált munkanélküliek számát, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát, az egy lakosra eső éves személyi jövedelemadót, és így tovább. Az élen a gazdag fővárosi települések álltak. Budaörs, Dunakeszi, Érd, a ranglista egyik utolsó helyére pedig a sellyei kistérséget sorolták – ez a kistérség foglalja magába az Ormánság vidékét”.

     Egy vasárnap leutazott Ormányságba, felkereste Sellye polgármesterét, együtt átutaztak Vajszlóra, az itt tartott rendezvényen Szili Katalin az országgyűlés elnöke is részt vett, sikerült vele találkozni, előadta neki a terveit, aki támogatásáról biztosította.

     Megállapodott a polgármesterrel, hogy szeptember 18-án utazik le Sellyére. A sellyei vasútállomáson találkoztak, majd a Mezőgazdasági Technikum vendégszobájába helyezte el.

     Másnap a városházán felkereste a polgármestert, a falugazdász a következő héten tudott volna időt szakítani az íróra, majd elvitte az idősek klubjába, majd felkereste a mentőket. Telefonon kérték, hogy látogasson el a Mezőgazdasági Szakképző Iskolába.

     Onnan a szállása felé tartott, találkozott az alpolgármesterrel, aki a közelben lakó édesanyjához vitte, itt elmondta, hogy az eddig látottak nyomasztó hatást tettek rá, majd ismét a szállására ment.

     Másnap reggel mikor felkelt, leemelte a táskáját a szekrény tetejéről és csomagolni kezdett, az egészségi állapota és a környezet nem csábította további itt-tartózkodásra. Az iskolaigazgató és a polgármester felkereste, másnap délelőtt közölte velük, hogy mivel a polgármester nem biztosított megfelelő kísérőt, útbaigazítót, a vállalkozását nem látja biztosítottnak, hazautazik. A délutáni órákban visszautazott Budapestre.

     A következő hétfő reggel Sellyéről a város jegyzője kereste telefonon, hogy térjen vissza, majd a kiadója is kérte, hogy kezdje el újra a riportot, majd Nagy Attila Sellye polgármestere is kérte, hogy menjen vissza az Ormányságba, sőt még a Pécsett megjelenő Dunántúli Napló riportere is arra biztatta, hogy folytassa a munkát az Ormányságról. Belátta, hogy elhamarkodva döntött, folytatnia kell ezt a munkát. Telefonon felhívta a sellyei polgármestert, készségesen beleegyeztek a folytatásba, megállapodtak az érkezésében.

     Lényegesen jobb körülmények fogadták, mint az első érkezésénél. A sellyei termálfürdő vendégszobájában helyezték el, itt töltött 5 hónapot. Egy megfelelő kísérőt is rendeltek mellé, Pál Csaba sellyei tanítót, aki Zalátán született, a Zalátán megszüntetett általános iskola igazgatója volt. Elkezdték az adatgyűjtést, naponta 2 település jutott. A polgármester gondjaira bízta az írót, dél tájban elment érte, elrendezte az ebédjét, és mentek a másik faluba.

    

     Könyvében az alábbi helységekről emlékezik meg:

Sósvertike, Kórós, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Cún, Hirics, Sellye, Gyöngyfa, Kákics, Vejti, Páprád, Marócsa, Baranyahídvég, Vajszló, Piskó, Kemse, Besence, Bogádmindszent, Markóc, Drávapiski, Zaláta, Révfalu, Diósviszló. Nem ormánysági falvak: Magyartelek, Ózdfalu.

     Ormánysági helységek                  24

     Nem ormánysági helységek            2

                                    Összesen:      26

     Kár, hogy mind a 42 ormánysági helységben nem járt; ezeket a községeket és az ország többi községét a legnagyobb részben földműves lakosság lakta.

     A föld közgazdasági értelemben termelőeszköznek számít, a falusi lakosságnak az életet jelentette, hiszen a falusi családok részére a föld teremte meg a búzát, az állatállomány részére az abrak és szálastakarmányt.

     Az ormánysági falvak határaiban is voltak 1945 előtt közép- és nagybirtokok. A Nagyatádi földreform 1 millió kat. hold földet juttatott a földnélkülieknek, törpe- és kisbirtokosoknak 20 évi törlesztésre, de még így is az ország földterületének kb. a 40 %-a kis létszámú közép- és nagybirtokosok tulajdonában állt, akik vagy maguk gazdálkodtak vagy kiadták bérbe.

     Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben megszüntette a nagybirtokrendszert. A nagy létszámú földműves lakosság nemzetfenntartó rétege volt a hazának, termelés és adófizetés mellett katonáskodott is. A könyvben megszólaltatott idősebbek még emlékeznek a falvakban lévő magas ló-, szarvasmarha- és sertésállományra. A jelenlegi helyzet kiöregedett, elnéptelenedett, a helységekbe nagymérvű a cigány lakosság betelepülése. Mi idézte ezt elő?

     A szovjet megszállás, ami 1945. április 4-től 1991. június 19-ig, 46 évig tartott.

     A túlzott adó, beszolgáltatás, a szovjet típusú nagyüzemi gazdálkodásba való bekényszerítés, a téeszekben az alacsony kereset.

     Rákosi Mátyás szerint „csak a nagyüzemi gazdálkodás hozhat a falvaknak jólétet és kultúrát”. Az ezt megelőző megszorítások kifosztották a földműves lakosságot és üres zsebbel bekényszerült a téeszekbe. Megkezdődött a földműves lakosság nagyarányú elvándorlása a jobban fizetett városi munkahelyekre. Egész családok, vagy a családok fiatal munkaképes tagjai hagyták el az őseik földjét, ami nagyobb népességcsökkenést okozott, mint a kevés születés. Ez nemcsak ormánysági, hanem országos jelenség is. A felekezeti iskolák államosításával az iskolák körzetesítésével a falusi kis közösségek elveszítették a tanítójukat, az egyházi ingatlanok, lelkészi, kántori javadalom föld államosításával a lelkészüket is, a falu két szellemi vezetőjét. „Akié a föld, azé az ország”, így szólt a régi szólásmondás, az ormánysági földek nagy része ilyenek kezébe került. A szocialista rendszer egyházromboló hatására az ország lakosságának a 25 %-a felekezetnélkülivé lett, egyre több a társadalmi temetés, a hitüket elhagyók száma, a templomi orgonák, harmóniumok is elnémultak, nincs felekezeti tanító, aki kezelje őket.

 

 

 
Telik-múlik az idő

 

 

 
Naptár
2021. December
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Tótszentgyörgyöt megemlítő könyvek

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára (Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913.)

Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.), Tótszentgyörgy - 440. oldal

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / dr. Csánki Dezső: Somogy vármegye, 1910. / dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye községei

Bősze Sándor: "Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997.), 130. és 244. oldal

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944) Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989), 198. és 202. oldal

Dr. Borsos Kinga: Szigetvár és vidéke

Dr. Királyi Ernő: Szülőföldem - Szigetvidék. Szigetvár és vidéke néprajzi emlékei (Magánkiadás, Budapest, 2004.)

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944.) - Tótszentgyörgy - 213., 220., 221., 268. oldal

Kolics Pál: Elfelejtett iskolák

Kránitz Zsolt (szerk.): "A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai. 1943., 319-320., 664., 817. 855-859. 921. oldal

Krauter György: Baranyai utak (Pécs, 1977) - Tótszentgyörgy 128-129.oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Berek-alja

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - Tótszentgyörgy, Hosszú-dűlő

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924), Tótszentgyörgy - 1452.oldal

Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977), 157-164. oldal

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)/IX. Adattár 13-108: Szigetvári járás / Tótszentgyörgy 453-455. oldal

Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001), - Tótszentgyörgy - 340-341. oldal

Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993.) - Somogy megye II. világháborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai - Tótszentgyörgy 492. és 493. oldal

Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai

Zentai Tünde: Szigetvidék

 
RENDEZVÉNYEK

FARSANG 2013.02.23.

NŐNAP 2010

FALUNAP 2009.07.19.

FALUNAP 2008

TÖNKŐ LÁSZLÓ igazgató-tanító emléktáblájának avatása 2002.05.26-án

II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ avatása 1991-ben

Szentgyörgy nevű települések találkozói - 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016, 2017, 2019

 
TÓTSZENTGYÖRGYI AMATŐR FESTŐ

 

Fülöp István festményei, grafikái

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÁBÓL

A falu legidősebb lakói 2010-ben

A falu legfiatalabb lakója 2010-ben

Az örök Fradista

A község szolgálatában

A könyvtárban

Eboltás háznál

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása - 2010.08.14.

Portré képek

Családi találkozó (Vas és Jenei család) - 2012. április

Látogatóban Szabadi Sándornál - 2012.05.01.

Szabadi Sándor bácsi 90. születésnapja - 2013.01.05.

Ignácz Zsolt és Horváth Éva esküvője - 2013.08.24.

 

 
ÉLETKÉPEK ÉS ARCOK A MÚLTBÓL

Legények az 1920-as évek végén

Leventék - csoportkép 1934-ből

Tótszentgyörgyi fiatalok az 1940-es években

Hölgyek az '50-es években

Lányok az 1950-es évek végén

Dombai József egy gyerekcsapat karéjában

Visnyei Gyuláné (Juli néni) és a Vegyesbolt

Önkéntes tűzoltók

Utcai terefere a tejcsarnokból jövet - az 1960-as években

János bátyánk és mindenki Jancsija

Vadászok

Lányok virággal

Barkaszi Pálné (Irénke) a postás táskával

Kézimunka szakkör záró ünnepség

Nőnapi ünnepség az 1970-es években

Szüreti báli felvonulás

Az utolsó konfirmálás Tótszentgyörgyön - 1992

Úrvacsora - 1992.08.01.

Régi barátok, volt iskolatársak találkozása

Baráti csevej

Portré képek

Kirándulás a tótszentgyörgyi legelőerdőn

Fürdőzés a patakban

Hazafelé a bekötőúton

Névadó szertartáson

Tótszentgyörgyi Mikulás - 1962-ben

Disznóölés utáni vacsora

Lányok 1966-ban

Tótszentgyörgyi fotók 1966-ból

Táncest - 1980

Tótszentgyörgyi rokonok és barátok Budapesten - 1976.08.04.

 
HAJRÁ TÓTSZENTGYÖRGY!
 
TÓTSZENTGYÖRGY KULTURÁLIS ÉLETE
 
ISKOLAI KÉPEK
 
ESKÜVŐI ÉS ELJEGYZÉSI KÉPEK
 
CSALÁDI KÖRBEN
 
MOSOLYALBUM - GYEREKFOTÓK
 
AGRÁRIUM
 
VILÁGHÁBORÚK VIHARÁBAN